Képviselőházi napló, 1935. XVII. kötet • 1938. március 3. - 1938. április 7.

Ülésnapok - 1935-294

Az országgyűlés képviselőházának 29 U- ülése 1938 április 5-én, kedden. 577 relhessék azt, hogy a közügyekben résztvegye­nek, hogy megpróbálkozzanak a mandátum­szerzéssel és a törvényhozásban való aktív köz­reműködéssel? Mert ezek a megszorítások erre mutatnak, erre utalnak. Ha a kormány nem. azt akarja, hogy a parlament teljesen mentes legyen a szegényebb néposztályhoz tartozó kép­viselőktől, akkor nem volna szabad a kérdése­ket ilyen drákói szigorral kezelni, akkor nem volna szabad ennyi és ilyen szigorú feltétele­ket szabni, amelyek feltétlenül előnyt biztosí­tanak a nagy pártnak, a gazdag pártnak,, mondhatnám talán: a mindenkori kormány­pártnak ; már az indulásnál olyan ibiztos előnyt, amelyet kisebb és szegényebb pártok egyálta­lán nem tudnak majd kiegyenlíteni. T. Képviselőház! En hivatkozhatom, arra, — a gyakorlatból merek hivatkozni rá, hiszen végtére is már 16-ik esztendeje ülünk itt a képviselőháziban és mondhatj uk — hogy a mam­muttöbbségű parlamentek nem szolgálják sem a parlamentarizmus célját, sem a közérdeket Nem is szolgálhatják. Amely parlamentiben mammuttöbbség ül együtt, annak a parlament­nek megszűnt a lehetősége ahhoz, hogy a köz­érdeket szolgálja, anert az a mammut parla­ment elbizakodik, nincs ellensúlya, nincs meg a bírálat kellő hatása és kellő erélye. Ha nem volna ellenzék, <afckor az ellenzék intézményét fel kellene fedezni és meg kellene teremteni. Nemi lehet tehát arra az álláspontra helyez­kedni, hogy az ellenzéket mindenáron, minden eszközzel és minden rendelkezéssel ki akarom szorítani a parlamentből. Elérheti a kormány és elérheti a mai több­ségi párt is, hogy a maga számára monopo­lisztikus helyzetet teremt pénzügyi szempont­ból is, hogy elő tudja teremteni ezt a 3 vagy 6 millió pengő kauciót, hogy a 260 kerületben — mert ennyi lesz a javaslat szerint — a kau­ciót letehesse és számoljon azzal is, hogy ahol nein kapja meg a 25%-os szavazatarányt, ott a kaucióját elveszti. A kormánypárt sokféle­képpen kerülhet abba a helyzetbe, hogy elő tudja teremteni a .szükséges pénzügyi fedeze­tet a nélkül, hogy az egyéneket megterhelné vele. Ezt nagyon jól tudjuk, ezt ismerjük, de a többségi párt ezzel az előnyt jelentő helyze­tével ne éljen vissza. Tessék ennél a szakasz­nál megfontolás tárgyává tenni a Magyaror­szágon létező tényleges viszonyokat, a párt­viszonyokat és általában a mai gazdasági hely­zetet, hogy a szegény párt, a szegény embeír is kerülhessen abba a helyzetbe, hogy meg­kísérelje az aktív politikai életbe való bekap­csolódást­Ha ezt lehetetlenné teszik, akkor alkotnak valamit, ami a jövőre nézve nem ér semmit, ami értéktelen lesz, ami a parlamentarizmus fejlődését nem szolgálja, ellenben alkalmas lesz arra, hogy az elgondolás ellenére — mert az elgondolás mégis csak az, hogy fejlesszék a parlamentarizmust — az egész parlamentariz­mus elhalásával kelljen számolni, ami jelenti azután később a iközvélemény közönyét is a parlamenttel szemben. Mert, ha a közvélemény azt látja, hogy mondjuk, csupa kormánypárti képviselő az, akti a farumon hemzseg és má­sok egyáltalán nem- juthatnak szóhoz, r közö­nyössé válik és közönyössé keli is válnia a legfontosabb közérdek és a parlamenti válasz­tások iránt. Ez nem lehet cél, tessék tehát a dolgot meggondolni. Ne méltóztassék ezt úgy felfogni, hogy KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ XVII. I melyik párt részéről jön a kifogás. A mi ré­szünkről ez, azt hiszem, jogos és kérhető, mert mi a szegény emberek pártja vagyunk. Nekünk nincs 3 milliónk arra, hogy mi kauciókat te­gyünk le abban a tudatban, hogy ezeknek a kaucióknak legnagyobb része, vagy egy része az államkasszába fog befolyni, vagy ott fog visszatartatni és nem tudom, milyen célokra fog felhasználtatni. A magyar dolgozó embe­rekre, akiknek garasaiból a választásokat : r fi­nanszírozzuk, — mert mi valamennyien kivétel nélkül szegény emberek vagyunk — ezt igaz­ságtalanságnak és jogtalanságnak tartom. Ne méltóztassék ezt pártkérdéssé tenni, tessék ezt a kérdést a célszerűség alapján újra mérlege­lés tárgyává tenni, tessék a kérdést megfon­tolni és hozzájárulni ahhoz, hogy a 77. %-\> ebből a javaslatból irtsuk ki s ha már a többi nehezéket benne hagyjuk a javaslatban és úgy kerül a törvénytárba és majd a gyakorlatba, legalább ezt az egyet, ami pénzügyi kérdés, vegyük ki belőle. Elnök: Szólásra következik? Szeder János jegyző: Csoór Lajos! Csoór Lajos: T. Képviselőház! Ehhez a szakaszhoz csak egy mondattal akarok hozzá­szólni. Ez az intézkedés is a magyar parasztság ellen irányul, úgy, mint a 28. és 56. §-ok <s a magyar parasztság ellen irányulnak. Ott elvet­ték a választójogát, itt pedig elveszik tőle a választhatóság jogát, (Mózes Sándor: Ugy van!) mert nincsen olyan magyar paraszt, vagy ma­gyar munkás, akinek 2000 pengője legyen ahhoz, hogy azt ő mint biztosítékot letegye. Mélyen t. Képviselőház! Amikor egy esz­tendővel ezelőtt ezt a 2000 pengős óvadéin-end­szert az ajánlási törvénnyel a többség megsza­vazta, azzal indokolták ezt, hogy nem kell majd sok ajánlás. Az óvadékot bevezettek jogrend­szerünkbe és most megtoldották azzal, hogy legyen 2000 pengő óvadék is, de meglegyen a sok ajánlás is. Ez az ajánlás nem egyéb, mint ahogyan azt Propper képviselőtársam AÍ. IS fejtette jó hosszadalmasan, (Derültség.) jó rész­letesen — a szegény népnek, a munkásnep^ek, a parasztságnak a parlamentből való kizárása. Helyesebbnek tartom a megfelelő szamu hite­lesített ajánlás benyújtásának előírása., ez pedig a következő paragrafusban benne van, ennek következtében az óvadékot, teljesen íeLes­legesnek és szükségtelennek tartom. A magam részéről tehát helyeslem és elfogadásra aján­lom Peyer Károlynak és társainak azt az in­dítványát, hogy az egész 77. §-t méltóztassék a törvényjavaslatból kivenni, mert erre semmi szükség nincs. (Helyeslés a bal- es a szélsőbal­oldalon,) Elnök: Szólásra következik Farkas István képviselő úr! Farkas István: T. Képviselőház! Ez a szakasz ellentétben áll a népképviseleti elv­vel. Nálunk arról beszélnek, hogy szegények vagyunk általában, de arról is beszéltek so­kat ennek a törvényjavaslatnak tárgyalása során, hogy a középosztálynak is rosszul megy, a középosztály sorsa mind rosszabb és rosz­szabb lesz. Ezzel szemben a kaució azt a celt szolgálja, hogy csak gazdag emberek jussanak itt szóhoz és csak a tőke, a pénz, a kaució döntse el, ki jelölhető és ki nem jelölhető. Ai képviselő urak a túloldalon abból indulnak ki, hogy az egyéni választásoknál a konkur­rencía így majd ki fog küszöbölődni. Ebből indultak ki már a múltkori törvénynél is, amelyet az időközi választásokra hoztak; így 83

Next

/
Thumbnails
Contents