Képviselőházi napló, 1935. XVII. kötet • 1938. március 3. - 1938. április 7.

Ülésnapok - 1935-294

Àz országgyűlés képviselőházának \ tuinik más állaimokra & — bár intem .alkarok idegiéin példáikra hivatkozni —, abból a szempontból, hogy rendszerváltozásnak kell lennie, mert mliindig volt rendszerváltozás és annak el kell követikeanii. (Mojzes János: A beteg állapotokat akarják petrifikálni.) Vialóban nem lehet a mai rothadt állapotokat állandósítani,, a» okoz forradaknat, az ad tápot a mezítlábas csőcseléknek, ha a inai társadalmi rendet akarjuk állandósítani iés

(feninitartanii. (Meizler Károly: A liberális kapitaliizimuist 'akarják védelmezni az urak! Nevetséges dolog!) Itt állandóan szó van jobboldalról és baloldalról, szélsőjobbról és szélsőbalról. En nem akarok igazságot tenni egyik javára sem, de ezek az eszmei különbségek és áramlatok fennállanak, ezeknek egymással meg kell küzdeniök, tehát egy törvény nem rögzíthető' le, mondjuk, a szélső liibrális-kapitalisita álláspont mellé. Ez teljesen kizárt dolog. (Mojzes János: Ez a húsosfazék álláspontja!) Nem lehet,, hogy minden újonnan feltörő törekvést, akaratot megakadályozzanak, hogy azok egyáltalában szóhoz és érvényesüléshez se jussanak. Ha ezt teszik, akkor ne méltóztassanak csodálkozni azon, hogy az eszmék lebujnak a föld alá, ott igyekeznek robbantani és forradalmasítani az országot. Megdöbbentő rövidlátásnak tartom azt, hogy ilyen szakasz iktattassék be ebbe a törvényjavaslatba. (Mojzes János: Csak részünkről tételezik fel a rövidlátást!) Hiszen nem a fennálló társadalmi rend megerősítésére szolgál, hanem a nyugodt társadalmi rend, a nyugodt társadalmi fejlődés,, a nyugodt politikai élet haladásának meggátlását idézheti elő az, ha megfojtanak minden feltörő törekvést. Ezért a magam részéről a leghatározottabban tiltakozom az előadó úr javaslatának elfogadása ellen és kérem, hogy a javaslat eredeti szövegét méltóztassanak elfogadni. Elnök: Kíván még valaki szólni? (Meizler Károly szólásra jelentkezik.) Meizler Károly képviselő urat illeti a szó. Meizler Károly: T. Ház! Nem tartom helyesnek ezt a módosító indítványt. A módosító indítvány első részét igenis helyesnek tartom és én már annakidején az 53. §-nál megfelelő módosítás terjesztettem elő. Ilyenképpen ez a szakasz is elfogadható volna, Főbben a módosító indítványban az van, hogy olyan pártprogrammal, vagy olyan politikai célkitűzésseí, amely a nemzeti állani rendjével ellentétben áll, országgyűlési képviselővé senkit sem lehet választani (Felkiáltások balfelöl: Elfogadjuk!) Ez helyes, mert az 'állam rendjét mindenki védelmezni akarja, a társadalom mai rendjét azonban nem hiszem, hogy még túloldalon lévő képviselőtársaim közül is sokan akarnák védelmezni. (Zaj. — Mojzes János: 70% proletár!) Mai társadalmi rendünk,, a magyar állam költségvetése is és eddigi belpolitikánk iránya is liberális-kapitalista rendszer volt. Ezt a kapitalista és ezt a liberális rendszert nem akarjuk fenntartani és semmiesetre sem akarjuk ennek védelmét törvénybe iktatni, hanem ellenkezőleg, ezt minél gyorsabban és minél sürgősebben el akarjuk törölni. (Csoór Lajos: Fel kell számolni!) Ha ez így y an és az urak ennek ellenére törvénybe iktatnák ennek a társadalmi rendnek a védelmét, abban az esetben önök a forradalom lehetőségét proklamálnák, (Ügy van! Ügy van! balfelöl.) ímert ha törvényes úton nem lehet a társadalmi rendet megváltoztatni, (Rakovszky Tibor: MegjavíU. ülése 1938 április 5-én, kedden. 5?3 tani!) ennek nem lesz más vége, mint a forradalom. Méltóztassék ezt tudomásul venni! Mi igenis helyesnek tartjuk a nemzeti állam védelmét és ezért ilyen értelemben és ilyen módosítással ezt az indítványt is elfogadjuk, sőt hajlandók vagyunk a nemzeti állam védelmében még ennél tovább is elmenni, de ennek a rendszernek, amely millióknak nem tud kenyeret adni, de egyes embereknek lehetőséget nyújt arra, hogy milliókat keressenek, további fenntartását semmiesetre sem tartjuk kívánatosnak. (Ügy van! Ügy van! balfelől.) Elnök: Szólásra következik? Csikvándi Ernő jegyző: Peyer Károly! Elnök: Peyer Károly képviselő urat illeti a szó. Peyer Károly: T. Képviselőház! Ennek a szakasznak a törvényjavaslatba való felvételét teljesen feleslegesnek tartom azért, mert a magyar törvénykönyvnek amúgyis sok ilyen szakasza van, amelyet mindazokban az esetekben alkalmazni lehet, amikor azokat a kormány alkalmazni akarja. Én csak arra hivatkozom, hogyha mi pártunkhoz tartozó szónokok és újságírók — nem tudom pontosan, de nyugodtan merem mondani — többszáz évi börtönt ültek izgatásért, (Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon.) anélkül, hogy a választójogi törvényben egy ilyen szakasz lett volna. Ugyancsak hivatkozom arra, hogy felesleges egy ilyen szakasznak a törvényjavaslatba való felvétele, amikor életben van az állami és társadalmi rend hatályosabb védelméről szóló törvény és a kormány ezt bármikor alkalmazhatja. A legnagyobb baj az, hogy ez az egész rendelkezés, amely fel van véve, meglehetősen elasztikus. Ki fogja megállapítani azt, hogy mi a »nemzeti« és mi a »nem nemzeti?« Éri nem akarok más államok belső politikai életével foglalkozni, de hivatkozhatom arra, hogy még ezelőtt három hónappal nemzeti volt az, akinek a nevéhez fűződött az az egész rendszer, amely a szomszédunkban fel volt építve. Annak a kancellárjáról neveztek el utcát, annak a nevében vertek pénzt, nyomattak bélyeget és az egész állam, az egész állami apparátus, az egész nemzeti- élet a Nazionale Front neve alatt működött. Egy pár hét múlva változás történt, az utca-elnevezések megváltoztak és az utcákra nem a meggyilkoltnak, hanem a másiknak a neve került oda. (Meizler Károly: A nemzeti államot védjük mi is, csak ezt a társadalmi rendet nem!) Ha ilyen változásokat látunk a világban, (Meizler Károly: Akkor is védjük!) akkor nagyon nehéz meghatározni, hogy mi a nemzeti és mi a nem nemzeti dolog. Akkor, abban az időben az volt a nemzeti, ezekben az időkben valami más a nemzeti. (Zaj a balközépen, r— Meizler Károly: Tudjuk, hogy mit jelent!) Mi az evolúció álláspontján állunk, de azt, hogy mi a mai társadalmi rendet jónak, tökéletesnek és helyesnek mondjuk, nem kívánhatja tőlünk senki, (Felkiáltások a balközépen: Tőlünk sem!) azért, mert ennek a társadalmi rendnek van egy egész csomó hibája, amelyet nemcsak mi állapítotunk meg, hanem amelyet megállapított Gömbös miniszterelnök is az Ő 95 pontjában, de számtalan beszédében, rádióbeszédeiben és egyéb beszédeiben is, amelyeket mondott és meg akarta változtatni ezt a társadalmi rendet, amelyet ő nem tartott jónak, nem tartott helyesnek, anélkül azonban, hogy ezzel összeütközésbe került volna a nemzeti