Képviselőházi napló, 1935. XVII. kötet • 1938. március 3. - 1938. április 7.
Ülésnapok - 1935-294
o74 Àz országgyűlés képviselőházának 29 U- ülése 1988 április 5-én, kedden. eszmével, a nemzeti állammal, vagy az ország összességének érdekeivel. Én ezt a módosítást azért kifogásolom, mert felesleges, nem szükséges, hiszen a magyar törvénykönyvben van elég szakasz, sajnos, azt kell mondanom, elég szakasz, sőt túlságosan sok szakasz, amely a véleménynyilvánítást amúgy is korlátozza, ne méltóztassék tehát ezeket a korlátozó rendelkezéseket még kiterjeszteni és a választójogi törvénybe is ilyen felesleges rendelkezést felvenni. (Helyeslés a bal- és a szélsőbaloldalon.) Elnök: Szólásra következik? Csikvándi Ernő jegyző: Vázsonyi János! Vázsonyi János: T. Képviselőház! Előttem szólott képviselőtársaim megjegyzéseihez legyen szabad azzal a módosító indítvánnyal kapcsolatban, amelyet az előadó úr beterjesztett, még a következőket hozzáfűznöm. A külföldi választójogi rendszerek,ismeretében mondhatom, hogy csak két olyan külföldi választójogi rendszert ismerek, amelyebben hasonló, de nem egészen ilyen rendelkezés foglaltatik és pedig a finn és az észt választójogi rendszerben vannak olyan kautélák, amelyek nemzeti szempontból kívánnak védelmet nyújtani, de egészen mást jelent a finn ós az észt választójogi törvényben egy ilyen szakasz, mint nálunk, mert az a két ország Oroszország határán fekszik, tehát minden erre vonatkozó kautéla, amely a választójogi törvényeikben foglaltatik, az Oroszországból származó bolsevista agitáció elleni védelmet akarja megszervezni. Aza szövegezés azonban, amelyet az előadó űr ebbe a javaslatba .most módosításként kíván bevétetni, nem teljesen precíz, végeredményben nem látható, hogy mit akar. A társadalmi rendről vagy a nemzeti államról a különböző pártok és különböző politikai célkitűzések között különböző felfogások mutatkoznak. Nincs senki ebiben a képviselőházban, aki a nemzeti állameszmét ne tenné niiagáévá, ugyanúgy a társadalmi rendet, a jogrendet is valamennyien fenn akarjuk tartani, de a mai rendet bizonyos szempontok szerint valamenynyien niiegváltoztatandónak tartjuk, amint annak éppen a javaslati általános vitájában több íziben kifejezést is adtunk, mert hiszen kétségtelen, hogy ebben az országban a jövedelemés vagyonmegoszlás 'aránytalan, kétségtelen, hogy az ország ipari politikája sok tekintetben egészségtelen. Mindebből tehát az következik, hogy ezzel szemben, akármelyik oldalán üljünk is a Háznak, kell és szükséges kritikát gyakorolnunk, mert nem 1 lehet; megmerevíteni akár társadalmi, akár bármiféle más életformákat, hiszen a megmerevítés végeredményiben csak) halálra vezethet. Ennek az országnak egészséges vérkeringésre és az eszmék kicserélésére van szüksége, szüksége van az evolúciós fejlődésre s ha mesterséges gáttal mindezt ki is lehet zárni a parlament terméből, de nem lehet kizárni az életből, (Zaj. — Elnök csenget-) ugyanúgy, ha mesterséges gáttal _<ki is lehet irtani a választók tízezreit a névjegyzékekből és iki is lehet zárni a választójogból, de nem lehet kiirtani az életből és minden, ami a parlament falain kívül történik, sokkal veszélyesebb, mint az, ami bent történik a parlamentben, már pedig én ebben a módosításiban éppen az evolúciós lehetőség megtagadását és a revolució elősegítésének, lehetőségét látom. Ezért látom ezt a módosítást veszélyesnek és kérem a Házat, vesse el az előadó úr módosító indítványát- (Br. Berg Miksa: Más szöveget olvasott fel! Adjuk vissza a bizottságnak! — Peyer Károly: Ez, a szöveg nem egyezik azzal, amit felolvasott!) Elnök: Szólásra következik Soltész János képviselő úr. Soltész János: T. Ház! Az előadó úr módosító indítványa azt mondja, hogy országgyűlési képviselőül senki sem jelölhető olyan pártprogrammal vagy olyan politikai célkitűzéssel, amely a nemzeti állaim és a társadalom rendjével ellentétben áll. (Mojzes János: A társadalom rendetlenségével!) Ez a meghatározás: »a társadalom rendjével« olyan • fix megállapítás', amelynek meghagyása veszélyes az egész törvényjavaslatra. Ha azt mondaná az indítvány, .hogy »a nemzeti állammal és annak társadalmi rendjével«, akikor megérteném ezt a módosítást, de a nemzeti állami és a társadalom rendje két különböző fogalom. Hiszen a kormány önmagával kerül ellentétbe ezzel a megállapítással. A kormány ide kíván jönni egymilliárdos programmal, maga elismeri, hogy az a írend, amely jelenleg van, nem rend, nem helyes rend (Zaj és ellenmondások a jobboldalon.) mást akar alkotni, szociális reformokkal kíván jönni. Maga a kormány mondja tehát... (Zaj a jobboldalon.) Mi tetszik önnek? (Zaj jobb felől) A néma levente ilyenkor _ne beszéljen! Tessék feláliani és elmondani véleményét! (Zaj a jobboldalon: — Halljuk! Halljuk!) Amikor a ikormány szociális reformokkal kíván jönni, akkor önmaga is ostromolja azt a rendet, amely jelenleg fennáll. Ha azt fogják mondani a törvényjavaslatban, hogy a nemzeti állammal és annak rendjével stb., akkor ezt elfogadom. Azt is elfogadom, ha azt mondják, hogy nem jelöhető, aki a nemzeti állam, vagy a társadalom rendjének erőszakos megváltoztatását akarja programmjával, (Ügy van! balfelől.) mert a hatályban lévő és idevonatkozó törvény úgy szól, hogy a társadalmi rendet erőszakos, felforgató eszközökkel nem szabad megváltoztatni. A társadalmi rend megváltoztatására rendes evolúciós úton törekedni azonban mindenkinek joga van ebben az országban. (Mojzes János: Törvényhozási úton!) A törvényhozás ténye Önmagában nem egyéb, mint folytonos változtatás. Hiszen azért van törvényhozás, hogy törvényes úton történjenek a változtatások. Mi nem akarjuk... (Mojzes János: Be kell venni egy szakaszt a törvénybe, hogy politizálni tilos, ez a legegyszerűbb!) Elnök : Mojzes képviselő urat kérem, __ méltóztassék csendben maradni! (Meizler Károly: Adjuk vissza a bizottságnak! — Br. Bers Miksa: Vissza kell adni a bizottságnak!) Soltész János: Nincs szükség arra, hogy visszaadjuk a bizottságnak és ezt a kérdést tovább húzzuk, egészen egyszerűen egy szó beiktatásával meg lehet oldani a kérdést, azt kell mondani, hogy a nemzeti állammal és annak társadalmi rendjével. (Baross Endre: Intézze el a párt vezéreivel! — Mojzes János: És annak társadalmi rendjével? A mai társadalmi renddel?) Elnök: Kíván még valaki szólni? (Kelemen Kornél szólásra jelentkezik. — Felkiáltások a baloldalon: Halljuk Kelemen Kornélt! — Mojzes János: Nehogy le kelljen szavazni!) Kelemen Kornél képviselő úr kíván szólni.
