Képviselőházi napló, 1935. XVII. kötet • 1938. március 3. - 1938. április 7.

Ülésnapok - 1935-294

568 Az országgyűlés képviselőházának tány majd azon a címem, hogy közbiztonsági okból nem tartja helyesnek á gyűlés megtartását, nem engedélyezi azt. Ez lehet indok, lehet rossz indok, de ez az ő álláspontja, ő ezt így látta helyesnek, így látta jónak s hoz egy végzést, amely ellen } fellebbezhetnek az érdekeltek és kérhetik a gyűlésnek más időben, vagy más helyen való megtartását, (Farkas István: Esetleg a választás után!) de méltóztassék csak megnézni, hány nap áll rendelkezésére a választóknak'? Nem olyan sok nap áll rendelkezésükre s nem olyan nagyon lehet válogatni. Ha például egy vasárnapra bejelentett gyűlést a rendőrhatóság betilthat, ez a legtöbb esetben azt jelenti, hogy az a párt — nemcsak rólunk van szó, másokról is szó lehet — több gyűlést már nem tud tartani, mert a választók nagyrésze nem tud eljönni máskor. A közbiztonsági okokból történő betiltásokat illetőleg tehát sok mindent fel lehetne hozni. Ami az időpontot illeti: lehet a "választás ősszel, vagy lehet a választás télen. A választókat reggel 9 órára összehívni nem lehet, (Mojzes János: Nyáron pedig a határban vannak!) délután 4 órától kezdve pedig sötét van és délután 4 órától kezdve fennáll minden rendőrhatóságnak az a joga, hogy azt mondja: én közbiztonsági okokból a gyűlés megtartását nem tartom megen gedhetőnek, mert megtörténhetik, hogy a sötétben bujkáló elemek megtámadják a választókat. És nem lehet gyűlést tartani közegészségügyi okokból. Én több évtized alatt annyi tapasztalatot szereztem errevonatkozólag, hogy nagyon kívánatos volna, ha ennek a szakasznak a tárgyalásánál mindezt el lehetne mondani. A marhavész is volt már gyűlésbetiltási ok. (Mojzes János: A száj- és körömfájás is!) Az, hogy egy községben himlőeset fordul elő, vagy egy tífuszeset következik be, mind ok lehet arra, hogy egy gyűlést ne engedélyezzenek, sőt még az is ok lehet erre, ha ilyen eset a szomszéd községben fordul elő. Az állt egy ilyen végzésben: feltételezhető, hogy a szomszédos községekből is jönnek a gyűlésre, már pedig nem kívánatos, hogy a szomszéd községből a járványt magukkal hozzák. A gyűlést tehát közegészségügyi okokból be kellett tiltani. Hajlandó vagyok írásbeli végzéseket produkálni, hogy a helyiség, vagy az ablakok kicsinysége, — nem volt eléggé szellőztethető a helyiség — avagy a plafon álacsonysága miatt tiltottak be gyűléseket közegészségügyi okból. fZaj.) Vagy azt mondották, hogy nagyon rossz a 'kerthelyiség szellőztetése, ahol a gyűlést akarták tartani. (Derültség.) Szóval a magyar közigazgatás olyan csodabogarakat produkált ezen a téren, hogy ehhez hasonlókat nagyon ritkán lehet találni. Ne méltóztassanak tehát a hatóságoknak ilyen jogot adni. A választás amúgy sem tart hosszú ideig; az egész időtartam Össze van préselve, a választás kiírása és a választás napja között nagyon is rövid az idő, s összesen talán csak egy vasárnap van, amikor a pártok gyűlést tarthatnak. Ha pedig ezen az egy vasárnapon nem tudnak a pártok gyűlést tartani, akkor már teljesen felesleges az egész választási propaganda, mert jön a néma hét, jönnek a nem tudom milyen hetek, amikor úgy sem lehet semmit sem csinálni. Méltóztass a nak tehát ezt a rendelkezést a javaslatból kihagyni és kimondani, hogy a rendőrhatóság tartozik a gyűlést megengedni. Semmiféle szerencsét29

If. ülése 1938 április 5-én, kedden. lenség nem származik abból, ha a választási időtartam alatt gyűlést lehet tartani. Vigyázzanak önök, mert nem tudják, hogy mikor alkalmazzák önökkel szemben ezt a rendelkezést. Már láttam urakat, az első sorokban, a fotelekben ülni, akik annakidején ezt a merev álláspontot képviselték, (Mojzes János: Gróf Bethlen István!) de amikor velük szemben alkalmazták és velük szemben érvényesítették azokat a szempontokat, amelyeket, vagy elnézésük vagy az ügyek nemismerése folytán korábban csak velünk szemben alkalmazták, nagyon keservesen panaszkodtak. Amíg a választási attrocitásokat csak rajtunk • próbálták ki, addig nem volt sérelem, de amikor másokkal szemben is kipróbálták, jött a feljajdulás a Házban. (Mojzes János: Lásd Berki Gyula esetét.) aminek bizonyos mértékig következménye az a javaslat is, amely előttünk fekszik. Hogy a választásokkal kapcsolatban mennyi mindent lehet csinálni és hogy a magyar közigazgatás a pénzhamisítás után való nyomozástól kezdve mi mindent tudott ezen a téren produkálni, erről azok tudnának beszélni, akiket egy nyiltszavazásós kerületben választottak meg, engem is nyilszavazásos kerületben választottak meg egyszer, de rajtam azután ki is próbáltak mindent. Hogy ennek dacára bekerültem, az tisztán a választási elnök által rosszul értelmezett hamisításnak volt a következménye, különben nem jutottam volna be, annak ellenére, hogy többségem volt a kerületben. Volt ugyanis 500 szavazó, aki azért nem szavazott le nappal, mert azt mondta, hogy leszavazunk estére, de pénzért. A választási elnök azonban utasításra esti hat órakor lezárta a szavazást, hogy a munkából jövők ne tudjanak szavazni és így ez az 500 ember se pénzért, se pénz nélkül nem tudott leszavazni, így jutottam ahhoz a szerencséhez, hogy egy nyilszavazásos kerületben, ahol a lakosság nagy többsége amúgyis szívesen szavazott volna mellettem, megválasztottak. Másodszor ez nem sikerült, mert másodszor már a választói névjegyzékben leapadt a többségem. A 22 községből álló kerület egyes községeiben ugyanis 60 holdas gazdákat hagytak ki a választói névjegyzékből, csak azért, mert rám szavaztak. Kihagytak olyan gazdákat a választói névjegyzékből, akik ott születtek, akik községi bírók voltak. Nekem már nem volt probléma, hogy megbukom-e, vagy nem bukom meg, biztos voltam abban, hogy megbukom abban a kerületben, mert a volt választóimat mind kihagyták, vagy legalább is olyan nagyszámban hagyták ki, hogy többséget szereznem nem lehetett, de különben sem lehetett volna. Azt méltóztatnak mondani, hogy mindezt a titkos szavazással és azzal egybekötött egyéb rendelkezésekkel kívánja a kormány kiirtani. Ha mindezt M szándékoznak irtani, akkor ne méltóztassék a legveszedelmesebb tüskét, a rendőrhatóságnak ezt a gyűlésbetiltási jogát a javaslatiban bennehagyni. En nem okolom

1 a rendőrhatóságot, mert sohaseim a maga feje után csinál valamit. Minden rendőrkapitány és minden szolgabíró a központból kapott utasítás alapján jár el a választások és a polit'iikai gyűlések alkalmával. Vagy a főispán, vagy a belügyminiszter utasítja őket és valahonnan kap utasítást még a budapesti főkapitány is. Tessék elgondolni, 'hogy ha egy vidéki szolgabíró vagy főszolgabíró nem kérne