Képviselőházi napló, 1935. XVII. kötet • 1938. március 3. - 1938. április 7.

Ülésnapok - 1935-294

Az országgyűlés képviselőházának í úgy (biztos vagyok! abbain is, hogy ha a 68. §-nál niem méltóztatnak elfogadni azt az indítványomat, amely a szakasz törlésére irányul, ebből a (korrupciónak és az iparszerű zsarolásnak olyan méretei fognak támadni, hogy s okikai nagyobb támadásnak lesz kitéve ez a szakasz, mint volt valaha a törvényhatósági, budapesti választásúik alkalmával inaugurált bolettaszakasz, amelyet elméletileg: szintén nagyon helyeseltek, de amely gyakorlatilag az életben a legbecstel énebbnek

1 bizonyult. T. Ház! Ezeket kívántam elmondani s ezekre a jelenségekre és várható következményekre akartain a Ház figyelmét felhívni. (Meizler Károly.: De hiába!) Ismétlem, tudorai, hogy a siker minden reménye nélkül teszem ezt, de mégis abban «a; reményiben, hogy ha egyszer megint választójogi javaslatot fognak tárgyalni a Házban, legalább lesz adat arra vonatkozólag, hogy valaki ezek ellen a szavát felemelte. Elnök: Szólásra következik Peyer Károly képviselő úr! (Peyer Károly: Nem kívánok szólni!) Szólásra következik Györki Imre képviselő úrí^ (Györki Imre: rTem kívánok szólni!) Kíván még valaki szólni? (Nem!) Ha szólni senki sem kíván, a vitát bezárom. Az államtitkár úr kíván szólni. Tahy László államtitkár: T. Ház! A javaslat célja éppen a választások tisztaságának és zavartalanságának biztosítása. Ez a szakasz csak az idegenből hozott kortesekre vonatkozik, nem pedig a kerületben lévő választók közül kikerülő kortesekre. akik nem esnek bejelentési kötelezettség alá. Ez a rendelkezés tehát serkentőleg fog hatni a képviselőjelöltekre, hogy olyan korteseket hozzanak, akik a közrendet és a nyugalmat nem zavarják meg. A képviselőjelölt egyébként azzal,. hogy

t a korteseket bejelentette, eleget tett a szakaszban foglalt kötelességének, úgyhogy Peyer Károly úrnak és társainak az az indítványa, hogy a kortesek bejelentését tudomásul kell venni, felesleges. Kérem^ tehát, méltóztassék a szakaszt az előadó úr módosításával elfogadni. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem,, méltóztatnak-e a 68. %-t eredeti szövegében elfogadni, az előadó úr és Vázsonyi János képviselő úr módosításával szemben, igen vagy nem? (Nem!) Kérdem: tehát, méltóztatnak-e a szakaszt az előadó úr módosításával elfogadni, szemben Vázsonyi János képviselő úr módosításával? (Igen!) (A Ház a 68§-t az előadó úr módosításával fogadta el. Következik a 69- §. Kérem annak felolvasását. Csikvándi Ernő jegyző (olvassa a 69. §-t). Elnök: Szólásra jelentkezett az előadó úr! Lányi Márton előadó: T. Ház! Indítványozom, hogy a 69. § tizedik sorában az »illetőleg pótképviselőjelölt« szavak töröltessenek. A 8. Vnál — amint ezt már bátor voltam említeni — a Ház úgy határozott, hogy a pótképviselői intézményt nem fogadja el, ezért tehát minden egyes esetben, amikor az eredeti szövegben, illetőleg a közjogi bizottság szövegezésében a pótképviselőre történik utalás, kénytelen leszek ilyen törlési indítványt előterjeszteni. Ezen alapszik mostani indítványom is, tisztelettel kérem tehát, hogy a 69. §-t a most előterjesztett módosítással méltóztassék elfogadni. Elnök; Kíván még valaki szólni? (Nem!) 9

If. ülése 1938 április 5-én, kedden. 567 Ha szólni senki sem kíván, a vitát bezárom» a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e a 69. Vt az előadó úr módosításával elfogadnil (Igen!) A Ház a 69. §-t az előadó úr [módosításával fogadta el. Következik a 70. §. Kérem annak felolvasását. Csikvándi Ernő jegyző (olvassa a 70. §-t)Elnök: Az előadó úr kíván szólni. Lányi Márton előadó: T. Ház! Indítványozom, hogy a 70. § negyedik bekezdésének második sorában az »illetőleg pótképviselőjelölt.« szavak töröltessenek. Ennek indokolását már az előbbi szakasszal kapcsolatban voltam bátor elmondani. Kérem a szakasznak ezzel a módosítással való elfogadását. Elnök: Szólásra következik Peyer Károly képviselő úr! Peyer Károly: T. Ház! A törvényjavaslat tárgyalása alkalmával ismételten hangzott el a kormány részéről olyan kijelentés, hogy a választások tisztaságát és a választók szabad akaratának megnyilatkozását minden vonatkozásban biztosítani kell. Továbbra is fennmarad azonban az a rendelkezés, hogy a pártgyűléseket, mint ahogyan ezt a 70. § második bekezdésében előírja, be kell jelenteni. Ha azonban a közbiztonság, vagy a közegészségügy érdeke megkívánja, a pártgyűlés megtartása indokolt határozattal attól tehető függővé, hogy a bejelentők a pártgyűlés megtartására más helyet vagy más időpontot megjelölnek-e. Én ismerem a magyar közigazgatási gyakorlatot s méltóztassék tudomásul venni, ha ez a rendelkezés bentmarad a javaslatban és a kormány élni akar a hatalmával, akkor pártgyűlést ellenzéki képviselő nem tarthat, mert indokot mindig lehet találni a gyűlés megtagadására. Hiszen a 3zakasz nem azt mondja, hogy »elfogadható indokkal«, hanem csak azt, hogy meg kell indokolni és csak azt kívánja, hogy »indokolt határozattal« történjék a gyűlés meg nem engedése. Minden határozat három neszből áll. A harmadik rész a megokolás. Tudnék produkálni közigazgatási végzéseket, legutóbb például Kecskemétről, — amely városról már volt alkalmam más vonatkozásban is beszélni — ahol nem engedik meg a munkás egyesületeknek az alapszabályaikban előírt közgyűlések megtartását. (Farkas István: Hatóságilag láttamozott alapszabályok ellenére!) A kormányhatóságilag jóváhagyott alapszabályokkal bíró egyesületeknek nem. engedélyezik a közgyűlések megtartását, — pedig az alapszabályok előírják,'hogy meg kell tartani a közgyűlést — és a legnevetségesebb indokok alapján nem engedik ezt. Minden meg van indokolva, csak az a kérdés, hogy azok az indokok helytállóak-e, vagy sem? Lehet, hogy azokat az indokokat a fellebbezés folyamán a másodfokú hatóság meg fogja változtatni, de mH ér ezzel az a választó, vagy mit ér ezzel az a jelölt, ha itt lehetőségeket biztosítunk arra, hogy bár a rendőrhatóság tartozik megindokolni, de joga van egy gyűlést betiltani közbiztonsági, vagy közegészségügyi okokból. Ha ezt az alapot elfogadom, akkor nem hogy mi nem tarthatnánk gyűlést, de a túloldalon, vagy az ezen az oldalon ülő ellenzéki képviselő urak közül is sokan nem tarthatnának gyűlést, mert esetleg majd elmennek egyes úgynevezett felelőtlen elemek a láthatatlan front pénzével oda és próbálnak zavart kelteni. És teljesen elegendő egy^ névtelen feljelentés, hogy ilyen és ilyen támadás készül ezen és ezen SL gyűlésen s a rendőrkapi-