Képviselőházi napló, 1935. XVII. kötet • 1938. március 3. - 1938. április 7.

Ülésnapok - 1935-294

Az országgyűlés képviselőházának sítás folytán a választó jogosultságból kizáró hatályt maga után vonó elítélés köre kibővül az alkotmány elleni felségsértés elkövetésére előkészületi cselekmény nélkül irányuló szövetkezés, továbbá a felségsértés és hűtlenség elkövetésére irányuló cselekmény feljelentésének elmulasztása miatt bekövetkezett elítéléssel. Erre .a kiegészítésre ia javaslat eredeti szövegén időközben végzett módosítások folytán van szükség. A javaslat eredeti szövege ugyanis átfogó elvi .alapon kívánta, meghatározni a választó jogosultságból kizáró bűncselekmények miatt történt elítélés körét akiként, hogy kizáró hatályt fűzött általában bármely bűntett miatt történt elítéléshez, ezenkívül az 1925 : XXVI. te.-ben s a (hasonló tárgyú korábbi jogszabályokban meghatározott körű vétségek miatt történt elítéléshez, ugyancsak azon az elvi alapon, hogy az izgatásra vonatkozóan államérdekből fenntartott 'kiemeléssel: azi álliaimfogházzal büntetendő vétségek nem esnek a választójogból kizáró vétségek közé. Az eredeti javaslat ilyen értelmű elvj állásfoglalása alapján a nyereségvágyból elkövetett vétségeken felül az izgatás (Btk. 171—174, §, 1913:XXXIV. te. 3. §'), a közveszélyes munkaikerülés és a nyilvános rágalmazás miatt történő elítéléshez fűződött a választó jogosultságból kizáró hatály. Ez az .elvi álláspont azon'ban a javaslat további tárgyalásai során a választójogból kizáró vétségek körének esetszerű bővítésével törést szenvedett. Minthogy a kizáró (hatállyal járó vétségek körének kibővülésével a javaslatnak tárgyalás alatt álló szövege szerint íkizáró hatály fűződik a lázadás előidézésére létrejött, a Btk. 156. §-ába ütköző vétséghez, továbbá az államiéiforgatásra irányuló cselekmény feljelentésének elmulasztásával elkövetett, az 1921 : III. te. 3. §-ába ütköző vétség miatt történő elítéléshez, a javaslat 28. §-a '(1) 'bekezdésének 2. pontjában 'érvényesülő értékelés összhangja érdekében indokolt ennek a pontnak ilyen értelmű kiegészítése, amely szerint a választó jogosul tságból kizáró hatállyal jár az ott felsorolt vétségek miatt történt elítelesen felül a Btk. 131. §-ának (1) bekezdésében, 135. §-ában, úgyszintén az 1930 : III. te. 69. ^-ában meghatározott vétségek (szövetkezés előkészületi cselekmény elkövetése nélkül alkotmány elleni felségsértés elkövetésére, a felségsértés és hűtlenség elkövetésére irányuló cselekmény feljelentésének elmulasztása) miatt történt elítélés is. A javaslat szövege tekintetében javasolt egyéb módosítás csak a iszöveg szabatosabbá tételét célozza. Tisztelettel Skérem, ho^y a 28. §-t a most előterjesztett módosításokkal méltóztassanak elfogadni. (Helyeslés jobbfelől.) Elnök: Györki Imre képviselő úr kíván szólni. Györki Imre: T. Képviselőház! A házszabályok 150. §-ára való hivatkozással tisztelettel kérem, méltóztassék az előadó úr által beterjesztett módosítást a bizottság elé utasítani, minthogy ez konstrukciójában teljesen megváltoztatja a törvényjavaslatnak azt a szövegét, amelyet a bizottság már letárgyalt. Méltóztassék addig ennek a 28. §-nak tárgyalását felfüggeszteni. (Lányi Márton eladó: Kellő időben előterjesztettem! Ki van nyomva a módosítások között!) Elnök: A házaszabályok 150. §na értelmében a Ház az előadó indítványát a 28. §-szal együtt vita nélkül a bizottsághoz utasítja, %. ülése 1938 április 5-én, kedden, 551 Következik a 29. §. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a szakasz szövegét felolvasni» Brandt Vilmos jegyző (olvassa a 29—38. §-okat, melyeket a Ház hozzászólás nélkül elfogad- Olvassa a 39. ,§-t). Elnök: Szólásra következik Peyer Károly képviselő úr. Peyer Károly: T. Képviselőház! A 39. §-nál kérem, méltóztassék elfogadni az általam beadott módosításokat, amelyeknek lényege az, hogy a választók kihagyása ellen bármely választó felszólalhat. Kifogásolom, hogy a törvényjavaslatnak ez a rendelkezése újabb spiclirendszert tenyészt ki, amely hivatásszerűen ki foff alakulni és az embereket közjogaikban háborgatni fogja. Semmi értelme sincs annak, hogy meg méltóztatik adni a lehetőséget arra, hogy a felvétel ellen bárki felszólalhat, azonban a kihagyás ellen csak az illető, maga a jogosult szólalhat fel. Aki ismeri azt a tendenciát, amellyel a választói névjegyzékek készülnek, annak tudnia kell azt is, hogy a választói névjegyzékbe való felvételek... Elnök: Csendet kérek, képviselő nrak! Peyer Károly: ... olyan nagy időveszteséget jelentenek, olyan sok időbe kerül a választói jegyzék betekintése, a szükséges okmányok beszerzése, elkészítése, hogy ez némelykor nem is lehetséges, nem is tudja egy ember ezt megcsinálni, úgyhogy erre tényleg az illető pártok és pártszervezetek lehetnek csak illetékesek. Mi kifogás lehet az ellen, ha bárki olyan egyén felvételét kéri a választók névjegyzékébe, akinek egyébként a kellékei megvannak? Ezt különben^ hivatalból kellene megállapítani. Es nem bűn, az illető nem valami szabálytalanságot kér vagy követel, csak azt kéri, hogy azt a mulasztást, amelyet a hatóság elkövetett az által, hogy nem vette fel őt a választók névjegyzékébe, pótolja és engedje meg, hogy okmányaival utólag igazolja, hogy mindazoknak a kellékeknek megfelel, amelyeknek igazolását tőle megkövetelik. Az előző szakaszoknál már ismételten rámutattunk arra,, hogy a választói névjegyzék összeállításánál olyan sok akadályt állapít meg a törvényjavaslat, hogy ennek értelme zése a mindenkori közigazgatási hatóságnak igen nagy lehetőséget ad a szavazók kihagyására. Ezért méltóztassék olyan rendelkezést felvenni a törvényjavaslatba, hogy ha valakit állítólag jogosulatlanul vesznek fel, akkor ez ellen harki felszólalhasson» de magára a felvételre nézve javaslatot lehessen tenni. Kérem, méltóztassék az általam előterjesztett indítványt elfogadni, mert nem: lehet senkit sem elütni attól a lehetőségtől, hogy egy szervet vegyen igénybe vagy bárki másnak a nevében adjon be felszólamlást, aki azt követeli, hogy a törvény rendelkezései ránézve alkalmaztassanak. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Elnök '

% Meizler Károly képviselő úr következik szólásra. Meizler Károly: T. Ház! Ennek a szakasznak a 4. bekezdéséihez nyújtottam be módosító inéditványt, amelynek értelmében az »alapítvány« szó után beiktatandó »és legalább 5 bárminő alkalmazottal bíró munkaadó« kifejezés. Arról van ugyanis szó, hogy minden olyan adat, amely a választójogi kellékek szempontjából fontos,, ezeknek az embereknek a rendelkezésére álljon. Ha már felsoroljuk az egyesületeket, alapítványokat, nyilvános jellegű intézményeket, közhivatalokat, lelkészeket, mint akik kötelesek a megfelelő adatok réndelke-