Képviselőházi napló, 1935. XVII. kötet • 1938. március 3. - 1938. április 7.

Ülésnapok - 1935-294

552 Az országgyűlés képviselőházának zésre bocsátani azok számára, akik ebben a kérdésben fellebbezni vagy bármiféle más jog­orvoslattal élni akarnak, akkor arra is szük­ség van. bogy a legalább 5 alkalmazottal bíró munkaadók is köteleztessenk ugyanilyen mó­don az adatszolgáltatásra. Nagyon sokszor döntő jelentőségű ugyanis az, ihogy az illető mióta van alkalmazásban ugyanannál a mun­kaadónál. Ha a munkaadó erre vonatkozólag nem adja meg a felvilágosítást, akkor nem ké­szíthető el a megfelelő fellebbezés vagy jog­orvoslat. Éppen ezért tisztelettel ikétrem, mél­tóztassék ezt a pár szót a szakaszba felvenni. Elnök: Szólásra következik: Takács Ferenc képviselő úr. Takaes Ferenc: T. Ház! Már az általános vita folyamán is említettem, bogy milyen fon­tos dolog a névjegyzékek összeállítása. A teg­napi nap folyamán viszont két hódmezővásár­helyi esetre hivatkoztam,, amikor is az egyik esetben egy nyugalmazott tanácsnok 1200 vá­lasztó kihagyása miatt felszólamlással élt, a másik esetben pedig kétezer választó kiha­gyása miatt élt felszólamlással. Ha ez a sza­kasz változatlan marad és at. Ház nem fogadja eJ Peyer Károly és társai indítványát,' akkor megint, meglesz a lehetősége annak, hogy egyesek, akik közpénzből húznak nyugdíjat, azzal töltség idejükét és azzal szóraíkozzanak, hogy a választóik jogosultsága ellen felszólam­lásokat gyártanak. Hacsak minden választó­nál oda nemi lesznek csatolva az összes kellé­kek, mindig meglesz a lehetősége annak, hogy egyesek, akikben hizonyos rosszindulat van a választókkal szemben, felszólalhassanak. Ezt én tarthatatlannak ítélem, s úgy gondolom, hogy feltétlenül ki kell kötni, hogy ne lehes­sen felszólalni korlátlanul a választók jogo­sultsága ellen, éppen ezért támogatom Peyer Károly és társainak indítványát. Elnök: Szólásra következik Csoór Lajos képviselő úr. Csoór Lajos: T. Ház! E szakasz 3. bekez­dése előírja, hogy a választók jogosulatlan ki­hagyása miatt felszólaló mindjárt a felszólalás alkalmával tartozik bemutatni azokat az ok­iratokat, amelyekkel igazolja választójogosult­ságát. Ez a falusi nép részére teljesíthetetlen feltétel, mert hiszem nem is tudja meg kellő időiben, hogy .kiihagyták-e a választói névjegy­zékből és nincs elegendő ideje arra, hogy a szükséges okiratokat, amelyeknek benyújtását a törvény megkívánja, előteremthesse. Ha te­hát a belügyminiszter úr már nem is kívánja a javaslatot megváltoztatni, mindenesetre arra kérem, hogy legalább valami olyan lehetőséget adjon különösen a falusi nép számára, amely szerint hivatalos okiratait később is előter­jeszthesse. Második észrevételem az (5) bekezdéssel kapcsolatos, amely szerint a felszólalónak csak akkor adnak elismervényt a felszólalás átvéte­léről, ha á fél kívánja. Itt ugyancsak arra hi­vatkozom, hogy a falusi nép ezt a legtöbb eset­ben el fogja mulasztani és ki lesz téve annak, hogy felszólalása a községi elöljáróságon, a pa­pírkosárba vagy az irattárba kerül, aminthogy sokszor látom, hogy adókedvezmény vagy ház­adómentesség iránti kérvényeiket évekig elhe­vertetik az íróasztalfiókokban és nem intézik el. Kérem, méltóztassék a szakaszt olyképpen módosítani, hogy a felszólalásokat átvevő hi­vatal iktató számmal minden esetben igazolást legyen köteles kiadni arról, hogy a felszólalás beadatott és így az érdekelt fél igazságát min­den hatóságnál megkereshesse, 29 If. ülése 1938 április 5-én, kedden. Elnök: Kíván még valaki szólni? (Nem!) Ha senki szólni nem kíván, a vitát bezárom. A miniszter! úr nem kíván szólni. A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Kérdem, méltóztat­nak-e a 39. § eredeti szövegét elfogadni, szem­ben Peyer Károly és társai módosító indítvá­nyával? (Igen!) A Ház az eredeti szöveget fo­gadta el. Következik a 40. §. Kérem a jegyző urat, hogy azt felolvasni szíveskedjék. Brandt Vilmos jegyző (olvassa a 40—ifl. §-okat, melyeket a Ház hozzászólás nélkül el­fogad. Olvassa az 50. §-t): Az előadó úr óhajt szólni. Lányi Márton előadó: T. Ház! Indítványo­zom, hogy az 50. §_ (1) bekezdésének, utolsó so­rában a »15« számjegy helyébe vétessék fel a »10.« szám. Ez a módosítás a 38. § (1) bekezdé­sében foglalt rendelkezéssel való Összhang szempontjából szükséges. Tisztelettel kérem, méltóztassanak az 50. §-t ezzel a módosítással elfogadni. Elnök: Kíván valaki szólni (Nem!)? Ha senki szólni nem kíván, a vitát bezárom, a ta­nácskozást befejezettnek nyilvánítom. Kér­dem a t. Házat, méltóztatnak-e az eredeti Szö­veget, szemben az előadó úr által beadott mó­dosítással elfogadni? (Nem!) A Ház az 50. %-i az előadó úr módosításával fogadta el. Következik az 51. §. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék azt felolvasni. Brandt Vilmos jegyző (olvassa az 51. #-í, melyet a Ház hozzászólás nélkül elfogad. Ol­vassa az 52. §-t.): Peyer Károly! Peyer Károly: Nem kívánok szólni. Elnök: A szakasz meg nem támadtatván, elfogadottnak jelentem ki. Következik az 53. §. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék azt felolvasni. Brandt Vilmos jegyző (felolvassa az 53. $-t): Vázsonyi János! Vázsonyi János: T. Ház! Indítványozom, hogy a szakasz (4) bekezdése után új ötödik bekezdésként a következő szöveg iktattassék be (olvassa): »Az országgyűlési, valamint a törvényhatósági választások kiírása, illetve az előző országgyűlés képviselőházának, vagy a törvényhatósági bizottságoknak feloszlatása utáni naptól kezdve minden a választásban résztvevő jelöltnek, illetve lajstromos választó­kerületekben pártnak a névjegyzék, az írásdíj letétbe helyezése mellett azonnal kiadandó. Egyénileg választó kerületekben képvi­selőjelölt, lajistromosan választó kerületekben az a párt, amely biztosítékát (lásd 77. §.) el­veszti, a letétjét is elveszti, a többi jelölt, il­letve párt biztosítékával együtt e letétet is visszakapja«. Azzal kívánom módosításomat indokolni, hogy azok a pártok, illetőleg jelöltek, amelyek komolyságuknak azzal adják tanúbizonyságát hogy kauciót helyeznek letétbe, a kellő számú hitelesített ajánlást benyújtják és a kauciót nem vesztik el, mert kellő számú szavazatot nyernek, azoknak komolysága abban az elis­merésben kell hogy részesüljön, hogy a név­jegyzéket díjmentesen kapják meg, mert tu­lajdonképpen éppúgy kauciót tesznek le a névjegyzékért, mint a választásban való rész­vételért. Jogszerű viszont, hogy azok, akik a kauciót elvesztik, lététjüket is elveszítsék. Ezáltal a kincstárt károsodás nem érné, vi­szont a kaució ellenében minden jelölt még más előnyhöz is jutna. Amikor ez a választó­jogi törvényjavaslat úgy is sok tekintetben

Next

/
Thumbnails
Contents