Képviselőházi napló, 1935. XVII. kötet • 1938. március 3. - 1938. április 7.

Ülésnapok - 1935-294

550 Az országgyűlés képviselőházának •kénytelen a közjótéklonyságot igénybe venni, már elég baj arra az illetőre, viszont nagyon helytelen is az a meghatározás, ha azt méltóztatik felvenni a törvényjavaslatba, bogy nincs választójoga annak, aki közjótékonyságból, vagy közsegélyből él. Olyan közsegély és olyan közjótékonyság nines, amelyből meg lelhet élni, ne méltóztassék tehát olyasmit felvenni a javaslatba, ami az élettel ellenkezik, ami a valóságban nines is meg, mert két-három pengő, amit havonta kap valaki valamely elöljáróságtól, vagy valamely községi elöljáróságtól, vagy valamely jótékonysági intézménytől, nem nyújt alapot arra, hogy az illető közjótékonyságból, vagy közsegélyből éljen, de maga az a körülmény, hogy ez 'benne van a szövegben, igenis elegendő ahhoz, hogy az összeírásnál komiszkodások történhessenek! és valakire, aiki egyszer valamely elöljáróságtól két-három pengőt kapott, mindjárt ráfogják, hogy az illető közsegélyből él, mikor nagyon nehezen lehetne azt állítani, hogy valaki megél abból a közsegélyből, amit aikár az állam, akár valamely miás közintézmény ad. T. Ház! Ha az van a szövegben, hogy nincs választójoga annak, aiki közjótékonyságból, vagy közsegélyből él, ezt a munkás: szakszervezetek intézményeire is alkalmazni . lehet, ha erőltetni kívánjuk a dolgot, mert ezeknek egyik-másik szerve tényleg nyújt olyan segélyt, amelyből, nem mondom azt, hogy meg lehet lelni, de amely mégis csak komolyabb anyagi támogatást jelent azzal, a minimális segély ezéssel szemben, amelyet a közsegélynek ez az említett formája ad. F/n tehát, minthogy a törvényjavaslat szellemével teljesen egyezik az a módosítás, amelyet bátor voltam előzőleg benyújtani, azt kérem: méltóztassék a szöveget úgy módosítani, hogy az »aki közjótékonyságból, vagy közsegélyből él« szavak helyett »aki szegényházi, szeretetházi. vagy menhelyszerű intézményben ingyen ápolt« szavakat vegyük. Ezzel meg van határozva az a fogalom, hogy mikor nem akarunk választójogot adni. De nem lehet a választójog megtagadására jogcím az, hogy valaki, aki akár anyagi csapások, akár betegség vagy más csapás miatt, ami az életben előfordul, átmenetileg rászorul arra, hogy a közt igénybe vegye és támogatást kérjen, ezzel már a választójogától is elüttessék. Ha ez jogcím, akkor sokkal inkább jogcím volna az, ha például azt mondanók, hogy mindazokat ki kell zárni a választóioehól, akik a köztől valami segélyt kapnak. Már pedig a köztől segélyt élvez az, aki kiviteli vagy behozatali engedélyt kap, a köztől segélyt kap az, aki vasúti tarifaengedményeket kap, a köztől segélyt kap az, aki vámkedvezményben részesül, aki az államtól valami monopolisztikus kedvezményt élvez. Mert mindezek nagyon is igénybe veszik a közt, a köz támogatását, sokkal inkább és jobban, mint az a szegény ember, aki azt a pár pengőt azért veszi át, bogy abból a maga nyomorúságos életét fenn tudja tovább tartani. Ne méltóztassék tehát kétféle mértékkel mérni, s ezeket is méltóztassék a közsegélv fogalma alá venni. Es ha közjótékonyságról, közsegélyről van szó. akkor segély az is, ha a mezőgazdasági hirtokosság védettsége érdekében megadóztatják a szegény cselédleany takarékbetétjét egy fél százalékkal és abból adnak jutalmat és védettséget azoknak a szegény grófoknak és egyebeknek,, akik eddig nem tudtak elég adósságot csinálni. 29k. ülése 1938 április 5-én, kedden. T. Ház! A közsegély és a közjótékonyság felvétele szerintem _csak arra jó, hogy ezt a bonyolult törvényjavaslatot még bonyolultabbá tegye, hogy a választók összeírásánál kiszorítsák még azokat is, akik ebben az eddig is elég szűfcreszabott keretben be tudnak jutni a választók közé. Ez azt eredményezi, hogy ha valaki valamely intézménytől, amelytől még jogosan követelhet járulékainak befizetése .ellenében munkanélküli segélyt, rokkantsegélyt vagy egyéb segélyt kap, arra rá fogják, hogy közsegélyből él, tehát az ilyen segélyezett a választójog gyakorlására nem alkalmas. Kérem, méltóztassék az általam benyújtott módosítást elfogadni. Elnök: Kíván még valaki szólni? (Nem!) Ha szólni senki sem kíván, a vitát -bezárom. A miniszter úr nem kíván szólni; így a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. A szakaszhoz az előadó úr is adott be módosító indítványt. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e a 27. §-t eredeti szövegében elfogadni, szemben az előadó úr, továbbá Peyer Károly képviselő úr és társai módosító indítványával? (Nem!) Kérdem tehát, méltóztatnak-e a 27. %-i az előadó úr módosító indítványával elfogani, szemben Peyer Károly képviselő úr és társai módosító indítványával? (Igen!) A Ház a 27. %-t az előadó úr módosító indítványával fogadta el. A miniszterelnök úr óhajt szólni. Darányi Kálmán miniszterelnök: T. Ház! Van szerencsém tisztelettel benyújtani a magyar állam 1936/37. évi zárszámadását és az ehhez tartozó jelentést. Kérem, hogy ezt a zárszámadást és jelentést a zárszámadási bizottságnak méltóztassék kiadni. Elnök: A Ház a zárszámadást és jelentési a zárszámadási bizottságnak kiadja, Darányi Kálmán miniszterelnök: T. Ház! Van szerencsém tisztelettel benyújtani az 1938/39. évi Hivatalos Statisztikai Munkatervről szóló jelentést. Kérem ennek a jelentésnek a kinyomatását, szétosztását, s előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett a közgazdasági és közlekedésügyi, valamint a pénzügyi bizottságokhoz való utasítását. Elnök: A Ház a jelentést kinyomatja, szétosztatja, s előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett a miniszterelnök úr által meg jelölt bizottságoknak kiadja. Következik a 28. §. ' Kérem annak felolvasásét. Brandt Vilmos jegyző (olvassa a 28. §-t). Elnök: Az előadó úr óhajt szólni! Lányi Márton előadó: T. Ház! A 28. §-hoz a következő módosításokat indítványozom: A 28. §. (1) bekezése 2. pontjának második sorában előforduló »1878 : V. te. (Btk.)« szavak után iktattassanak be a következő szavak: »131. §-ának (1) bekezdésében, vagy 135. §-ában meghatározott vétség, vagy...«. Ugyanezen pont hatodik sorában a »tc.-be...« szóval kezdődő és a tizedik sorban »tc.-be... szavakkal végződő szöveg helyébe a következő szöveget kell iktatni (olvassa): <<'»... törvénycikkbe ütköző vétség, vagy az 1913 :XXXIV. te. 2. vagy 3. §-ába vagy az 1914 : XL. te. 4. §-ának (1) bekezdésébe, vagy az 1921 : III. törvénycikkbe, vagy az 1930 : in. te. 69. §-ába«. T. Ház! Ezt a módosító indítványt a következőkkel vagyok hátor [megindokolni. (Halljuk! Halljuk! a baloldalon.) A javasolt módo-