Képviselőházi napló, 1935. XVII. kötet • 1938. március 3. - 1938. április 7.

Ülésnapok - 1935-293

518 Az országgyűlés képviselőházának dezkedésre volna szükség, elvesszük a jogát egy rétegnek 1 Nemzeti szempontból ezt senki sem -értheti meg. Mi ragaszkodunk a nemzeti szempontokhoz, sohasem tagadtuk meg azokat, (Helyeslés half elől.) de az államnak sem szabad olyasmit csinálnia, hogy bebizonyítsa, hogy nem érdemes neki hinni. Az államnak és a kormánynak kötelessége ezeket az általános szempontokat figyelembe venni. Ez a Ház asztalán fekvő ifjúsági beadvány a korhatár ellen szól és kifogásolja azt a megkülönböztetést is, amelyet az egyetemet vagy felső iskolát végzettek és az ilyen iskolát nem végzettek között tesznek. Méltóztassék megengedni, hogy megjegyezzek itt annyit, hogy a mi ipariskolánkban olyan praktikusan végeznek az emberek, hogy végzettségük nagyon sokszor felér a középiskola bizonyos osztályait elvégzettekével. (Rupert Rezső: El kell olvasni Tisza Istvánnak ériről a kérdésről írt egyik szép cikkét, amely szerint a munkásság a legértékesebb politikai tényező az új elemek között.) Ezek az emberek bejönnek a műhelybe és ma már ott tartunk, hogy négy középiskolai vagy polgári iskolai osztályú végzettség nélkül iniast sem vesznek fel. Miért zárjulk hát ki ezeket az embereket a választójogból? Ezek a fiatalemberek 15—16 éves korukban tanoncok, 19—20 éves korukban felszabadulnak, bejönnek a munkába, ott, mint rátermett, odaadó, szorgalmas és becsületes emberek, jó hazafiak, jó munkások, társadalompolitikailag hasznos, célszerű munkát végeznek és mégsem adunk nekik választójogot. Ebből az iratból csak néhány szemelvényt olvasok fel. Azt mondják henné (olvassa): »A magyar 'képviselőház sorsdöntő időkben sorsdöntő cselekedeteikre készül. A választójog immár egy évszázada vajúdó problémája új életkérdésévé vált a magyar népnek. A parlament feliadata, hogy .ennek a [kérdésnek helyes megoldásával megerősítse ta innagyarság dolgozó tömegeinek öntudatát és ezzel megteremtse az ország függetlenségének belső biztosítékát.« iSorra idézhetném tovább is, csupa ilyen szempontokra találnánk, amiből kitűnik, hogy a beadvány aláírói ragaszkodnak ehhez az országhoz, hogy készek az ország érdekeiért minden cselekedetet vállalni, készek áldozatokat is hozni, de akkor joggal elvárhatják és el is várják azt is, hogy az

1 állaim, a törvényhozás törődlek az ő érdekeikkel és ne fossza meg őket választójoguktól. Mi ennél a szakasznál a következő indítványt nyújtottuk be (olvassa): »Javasoljuk a 19. § (1.) bekezdésének törlését és helyette a következő új szöveget: »(1.) Országgyűlési kép viselőválasztó joga van annak, aki életének 24-ik életévét betöltötte, tíz év óta magyar állampolgár, két év óta ugyanabban a községben lakik vagy van lakása és az elemi népiskola negyedik osztályát vagy más tanintézetnek ezzel egyenrangú osztályát (évfolyamát) sikeresen elvégezte.« (Csoór Lajos: Nagyon helyes !) Uj dolgot nem kérünk, csak azt, ami volt. (Csoór Lajos: Ez helyes!) Ezt olyan természetesnek kellene tartani ebben a házi an, ^ hogy ha volt is kormány és lehetett is irányzat, amely szűkíteni akarta a választójogot, maradjunk meg legalább annál az állapotnál, amely eddig megvolt, hiszen nem származfott belőle semmi baj. Baj csak akkor lesz, ha ettől eltérünk és szűkítjük a választójogot. 293. ülése 1938 április 4-én, hétfőn. Kérem javaslatunk elfogadását. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Elnök: Mojzes János képviselő urat illeti a szó. Mojzes János: T. Képviselőház! (Halljuk! Haltjuk!) Amikor a választói jogosultság kritériuimaihoz hozzászólok, nem az a célom, hogy a kritériumok tekintetében egymást túllicitáljuk. Mégis szükségesnek tartok néhány megjegyzést ennél a szakasznál, csupán azért, hogy a javaslatból a tág értelmezés lehetőségét vagy a kétértelműségeket kiküszöböljük, vagy legalább is hagyjunk ki olyan megszorításokat, amelyek logikailag nehezen magyarázhatók ímeg, nehezen fogadhatók el, vagy éppen a parlamentarizmus szempontjából és nemzeti szempontból aggályosak. Az új választójogi törvényjavaslatnak egyik ilyen megiszorítása az a rendelkezés, amely a választói jogosultság korhatárát 24 évről 26 évre emeli fel. Amikor most az ország fokozottabban feerv, verkezik, amire már régesrég" szükséff leit volna, ez másra után vonja azt, hogy az ifiúsáf javarésze a 24. életév betoltéso ielőtt már átesik a katonai kiképzésen, a katonai szolgálaton, amely mindenkit fegyelmezett gondolkozáshoz rendszeretethez és törvén vtisztelethez szoktat hozzá. (Rupert Rezső: Többet ér, mint a négy elemi!) T. Képviselőház! A választó jogosultság korhatára úgyszólván egész Európában a 24. életév alatt van. Nem tudom tehát megérteni, hogy amikor például Hitlernek az volt az első intézkedése, amikor bevonult Ausztriába, hogy a választó jogosultság korhatárát a 20. életévre szállította le, akkor mi, közvetlenül Németország szomszédságáéban, a választó jogosultság korhatárát felemeljük. Hiszen a 24 évesek már férfiak, érett, megfontolt emberek, akiknek van meggyőződésük és akik különösen politikai tekintetben már állást szoktak foglalni. Ha mi a választójogosultság korhatárát felemeljük a 26. életévre, ezt különösen a szélsőséges agitáció az ifjúság körében rendkívül ki fogja használni. (Ügy van! Ügy van! balfelöl.) A választójogosultság korhatárának felemelése azt az ifjúságot amelynek eddig a törvény értelmében megvolt a szavazati joiga, de amelyet most az új javaslat a választóiogosultságból kizár, egyenesen 'szabad prédájává teszi a szélsőséges politikai pártok agitációjának. Ez az ifjúság a mai parlamentáris kormányzati rendszer ellen fog állást foglalni. Nem tételezhetjük fel azt, hogy egy 24 éves ifjú, akinek az új < törvény a régi törvénnyel szemben nem adja meg a választójogot 24 éves korában, ezt nem fogja jogfosztásnak, capitis demlnutiónak tartani,, nem fog állástfoglalni a parlamentáris kormányzati rendszerrel szemben, (Egy hang bal felől: Ez így van!) mert a korhatár felemelésében a saját szempontjából sérelmes intézkedést, jogfosztást lát. Es nem tudom feltételezni (azt. hogy ha valakinek, aki 24 éves korában a parlamentáris kormányzati rendszerrel szemben foglal állást,. 26. életévének elérésével, amikor már hozzájuthat a választójogosultsághoz az új törvény szerint, politikai álláspontja is meg fog változni és^ amíg 24 éves korában a parlamentáris kormányzati rendszerrel szemben foglalt állást éppen az említett okból, addig 26 éves korában már a parlamentáris kormányzati rendszer híve és támogatója lesz. T. Képviselőház! Éppen a parlamentáriz-