Képviselőházi napló, 1935. XVII. kötet • 1938. március 3. - 1938. április 7.
Ülésnapok - 1935-293
Az országgyűlés képviselőházának i mány tagjává csak azt választhatják meg, akinek törvényhatósági választójoga van, holott ez a központi választmány az országgyűlési választók névjegyzékét is összeállítja, és köztudomású dolog, hogy ez, még lényegesen fontosabb az országgyűlés és a törvényhozás szempontjából, mint a törvényhatósági választók névjegyzékének összeállítása. Elvégre is a törvényhatósági választók és az a lajstrom csak egy kerületre, egy bizonyos országrészre, egyegy megyére vonatkozik, ellenben az egész országra, az országos politikára vonatkozik az országgyűlési választójog. Azt kell tehát igenis alapul venni, nem pedig itt is szűkíteni a szerint a módszer szerint, amely a törvényen végigvonul. Ezenkívül javasoljuk, hogy a 13. § 3. bekezdésének rendelkezései helyett a következő új szöveg iktattassák be (olvassa):» A központi választmány tagjainak ós póttagjainak választása titkos szavazással történik, lajstromosan és az aránylagos képviseleti rendszer alapján«. Ez eddig így történt, a mostani törvényjavaslat azonban nem vette fel az 1925. lévi törvénynek ezt a rendelkezését, pedig ez mégiscsak fontos és lényeges dolog; hiszen azoknak, akik a gyakorlatban résztvesznek a központi választmány munkálkodásában, becsületesen kell dolgozniok, utána kell járniok a dolgoknak. Ha tehát rendesen, lelkiismeretesen akarják összeállítani a névjegyzéket, akkor a központi választmány tagjainak dolgozniuk kell. szorgalmasoknak, megbízhatóknak és lelkiismereteseknek kell lenniök. Kérem tehát a t. Házat, hogy ezt a megkülönböztetést változtassa . meg s fogadja el javaslatunkat, amely szerint ,azok legyenek megválaszthatok, akiknek országgyűlési választójoguk van. Kérem javaslatom elfogadását. Elnök: Szólásra következik Takács Ferenc képviselő úr. Takács Ferenc: T. Képviselőház! Farkas István képviselőtársam javaslatát -támogatom. Különösen igen furcsa az, hogy a törvényhatósági jogú városokban és a vármegyékben, ahol lajsítromos szavazás van, a központi választmány tagjait nem ugyanazon módszer szerint választják. Farkas István t, képviselőtársam hivatkozott arra is, és tökéletesen igaza is van abban,' hogy az 1925 : XXVI. te. rendelkezései értelmében eddig is lajstromosan és titkos szavazással választották a központi választmány tagjait. Mi szükség van arra, hogy a múlttal szemben egy újabb rendelkezést vegyenek fel ebbe a jelenlegi törvényjavaslatba, hacsak ez nem azért szükséges, hogy az ellenzéket teljesen kirekesszék a központi választmányokból! Mit akar a többségi párt a központi választmányokban? Ezeket a helyeket mind a maga részére akarja megszerezni? Hiszen az országban az a helyzet, hogy a törvényhatóságokban, a vármegyékben és a városokban is a nemzeti egység pártja van többségben, különösképpen a kinevezetteken és a viriliseken keresztül. Hát most már a maga számára akarja biztosítani nemcsak a majoritást, hanem a teljes többséget is, az egész központi választmány minden egyes tagsági helyét a sajátmaga számára akarja.megszerezni? Miért ? Még feltételezni is merész dolog, talán csak nem azért, hogy saját képére és hasonlatosságára teremtsen egy választói névjegyzéket? Ha pedig nem ez a szándéka, akkor miért ne lehes3. ütése 1938 április 4.-én, hétfőn. 51 S sen biztosítani legalább néhány helyet, egy minimális jelenlétet az ellenzék tagjainak? Nem volt eddig semmiféle hátrány, sőt a nyugalom szempontjából is előny volt abból,' hogy a központi választmányokban valamennyi pártnak helyet biztosítottak, legalább is azoknak a pártoknak, amelyeknek bizonyos képviseletük volt a törvényhatóságok közgyűléseiben. Ezt ,a jövőt illetőleg is biztosítani kell, éppen azért, hogy a központi választmányt és ebben az adott esetben a többségi pártot, semmiféle gyanúsítás a névjegyzék összeállításánál ne érhesse. Én támogatom Peyer Károly és társainak javaslatát. Elnök: Malasits Géza képviselő urat illleti a szó. Malasits Géza: T. Képviselőház! A névjegyzékek összeállítása egyike a legfontosabb funkcióiknak, amelyek a választást megelőzik, Évekkel ezelőtt itt a képviselőházban általános jelszó volt az, hogy Magyarországon a választók nem születnek, Magyarországon a választók csak kihalnak, mert minden egyes névjegyziéik összeállításánál valóban éppen a dolgozó néposztályok tagjai közül irtották ki a választókat a legerélyesebben. Pedig akkoriban még ott voltak a központi választmányban azoknaik a pártoknak a képviselői, amely pártok a törvényhatóságban képviselve voltak és így abból a választóirtásból, amelyet egyes urak ott végre akartak hajtani, valamit meg tudtak akadályozni. Meg tudták akadályozni talán a legkirívóbb igazságtalanságokat, azonkívül meg tudták akadályozni azt, hogy a választók ezreinek el kelljen oda menniök és mindegyiknek VÍ kiló, meg x h kiló okmánnyal felpakkolva kelljen igazolnia, hogy neki választójoga van. Ez a rendszer, amely az 1925. évi XXVI. te. alapján nyugodott, semmiféle panaszra sem adott okot, legfeljebb azok panaszkodtak, akik a választók irtását nemcsak pártszenvedélyből, hanem egyéni szadiznrusból is követelik. Ezzel a gyakorlattal, amely így sem vált be tökéletesen, mert így sesm tudta megakadályozni a választók tömeges irtását, szakít a törvényjavaslatnak ez a rendelkezése és szabad prédául dobja oda az összes választókat az egy pártból való központi választmánynak. Mert ha ezt a gyakorlatban úgy, ahogyan van, végrehajtják, ez azt jelenti, hogy más nem kerülhet be a központi választmányba, mint a nemzeti egység pártjának tagja vagy azokban a városokban, ahol a nemzeti egység pártja kisebbségben van és egy álorcás nemzeti egység pártja ül más cím alatt, városi párt vagy egyéb cím alatt, ott meg az történik, hogy kizárólag ennek az embereit fogják beválasztani a központi választmányba és azok a társadalmi rétegek, amelyek a központi választmányban képviselve nincsenek, noha képviselőik ott ülnek a törvényhatóságban, ki vannak téve annak, hogy a hozzájuk tartozókat, amennyire csak lehet, kiirtják a választói névjegyzékbőlÉn nem tudom megérteni, hogy bár olyan szűkkeblűén mérték a választójogot a dolgozó néptömegeknek és bár különféle kautélákat, tehát spanyol lovasokat és egyebeket állítottak fel, amelyekkel megnehezítik a dolgozó néposztályokhoz tartozóknak, hogy a választói névjegyzékbe felvétessék magukat, miért kell ezt még azzal is megnehezíteni, hogy minden más pártot kizárnak a központi választmányból, csak az uralkodó párt lesz ott képviselve
