Képviselőházi napló, 1935. XVII. kötet • 1938. március 3. - 1938. április 7.

Ülésnapok - 1935-293

Í5Í2 Az országgyűlés képviselőházának bet akarok mondani, mint amit képviselőtársam mondott. Ö azt az érvet is felhozta, hogy a nyugalmat a kerületekben nem teremti meg ez a rendszer. (Felkiáltások balfelől: Sőt ellenkezőleg!) A nyugalomnak éppen az ellenkezőjét hozza magával. Képviselőtársamnak ebben azért is igaza van, mert ha megválasztanak valakit .az első helyen lévő ember miatt, mert azt szeretik, akikor .az esetben, ha a megválasztott képviselő meghal vagy lemond, a kerületben megindul a mozgalom az ellen a pótképviselő ellen, akit viszont már nem szeret a kerület. Azt fogják akarni, hogy mondjon le, Örökös deputációzások, kellemetlenkedések lesznek. Ezért én is elfogadom az indítványt és kérem, méltóztassék az én módosító indítványomat is megszavazni. Elnök: Szólásra következik? Brandt Vilmos jegyző: Feliratkozva nines senki! Elnök: Kíván még valaki szólni? (Nem!) Ha szólni senki sem kíván, a vitát bezárom. A miniszter úr kíván szólni! Széll József belügyminiszter: T. Ház! A kormány a pótképviselői intézményt azért tartja helyesnek, mert ez lényegesen hozzá fog járulni ahhoz, hogy a kerületekben nyugalmi helyzet alakuljon iki, (Helyeslés jobb felől. — Br. Berg Miksa: Helyes!) Ennek révén a minimumra fog redukálódni az időközi választások száma (Rajniss Ferenc: Szavazzunk!) és azt lehet remélni, hogy a pótképviselő személye alkalmas lesz a kerületekben (Rajniss Ferenc: Zavart kelteni!) az esetleges széthúzások eliminálására. Erre szükségesnek tartottam a t. Ház figyelmét felhívni, egyébként azonban a döntést, a t. Ház bölcsességére bízom. (Helyeslés-) Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Kérdőm a t. Házat, méltóztatik-e a 8. %-t eredeti szövegében elfogadni, szemben Pinezich István, Vázsonyi János, Bupert Rezső képviselő urak módosításaival? (Nem! — Felkiáltások: Igen!) Kérdem tehát, méltóztatnak-e a 8. §-t Pinezich képviselő úr módosító indítványával elfogadni, szemben a Vázsonyi János ég Rupert Rezső képviselő urak, valamint Pinezich képviselő úr törlési indítványával? (Igen! — Felkiáltások: Nem!) A Ház a 8. %-t Pinezich István képviselő úr módosító indítványával fogadta el. (Éljenzés a jobb- és a baloldalon. — Mozgás.) Következik a 9. §. Kérem annak felolvasását. Brandt Vilmos jegyző (olvassa a 9. §-t, amelyet a Ház hozzászólás nélkül elfogad. Olvassa a 10. §-t): Vázsonyi János! Elnök: Vázsonyi János képviselő urat illeti a szó. Vázsonyi János: T. Képviselőház! A 10. <5>-hoz bátor voltam egy módosítást benyújtani. Kérem, hogy a 10. § harmadik sorában az »öt« szó helyébe a »hat« szót méltóztassanak beiktatni. (Zaj a jobboldalon.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak. Vázsonyi János: Ezt a kérdést a közjogi bizottságban Zsitvay Tibor képviselőtársam tette szóvá, a nélkül, hogy módosító indítványt nyújtott volna be, de felhívta rá a közjogi bizottság és -azon keresztül a Ház figyelmét. Nekem is az az álláspontom, mint neki s valószínűleg sokan vannak ugyanazon a véleményen, mint én, de álszeméremből nem terjesztik elő azt a módosító indítványt, amelyet én a szükség nyomán előterjesztek. Az ötéves ciklust ugyanis a képviselőház rendszerint úgy293. ülése 1938 április &-én, hét fon. sem szokta kitölteni; a múlt tapasztalatai szerint négy, év múlva mindenkor feloszlattatik és új választásokat írnak ki, ennélfogva az öí év tényleges betartása végett és a helyett az álnyugalom helyett, amelyet a szakasz eredeti szövege kívánt volna célozni, a tényleges politikai nyugalom megteremtése szempontjából helyesnek tartanám, ha a ciklus időtartama öt évről hat évre emeltetnék fel. A legtöbb kultúrállamban, ahol parlamentarizmus van, ténylegesen hatéves a ciklus. Ezérfc tisztelettel kérem, méltóztassék elfogadni azt a módosító indítványomat, melyben az országgyűlés képvi selőházáiuak ciklus-időtartamát öt évről hal évre kérem felemelni. (Bupert Rezső: Elég öt év!) (Az elnöki széket Kornis Gyula foglalja el.) Elnök: Kíván még valaki a 10. §-höz hozzászólni? (Nem!) Ha szólni senki sem kíván, a vitát bezárom. A miniszter úr óhajt szólni. Széll József belügyminiszter: T. Ház! A módosító indítványt ellenzem és utalok arra, hogy a magyar parlamentarizmus rendszere szempontjából a múltban már beigazolódott az, hogy mindenkor ódiummal járt, amikor kísérletek, illetve lépések történtek arra, hogy ideiglenesen ilyen meghosszabbítás léptettessék életbe. (Vázsonyi János: Nem erre a ciklusra vonatkozik a módosítás, hanem a következőkre.) Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánítóim. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e a 10. §-t eredeti szövegében elfogadni, szemben Vázsonyi János képviselő úr módosító indítványával? (Igen!) A Ház a 10. §-t eredeti szövegében fogadta el. Következik a 11. §. Kérem annak felolvasását. Brandt Vilmos jegyző (olvassa a 11. és 12. §-t, amelyeket a Ház hozzászólás nélkül elfogad. — Olvassa a 13. §-t). Elnök: Peyer Károly, Györki Imre és Kéthly Anna képviselőtársaink, akik szólásra iratkoztak fel, nincsenek jelen. Szólásra következik Farkas István képviselő úr. Farkas István: T. Képviselőház! Ez kasz rendelkezik a központi választmány öszszeállításáról, amelynek igen lényeges szerepe van a névjegyzékek összeállításában. Most, amikor a választójogot erősen megszűkítik és amikor amúgyis kétféle választójog lesz, a központi választmánynak sokkal nagyobb súlya lesz a névjegyzék összeállításánál s az a sok kitétel és sok kautéla, amely a javaslatban van, kétségtelenül azt a helyzetet fogja eredményezni, hogy még azoknak is, akik választójoghoz jutnának, nagyon keserves utánjárásokra lesz szükségük, hogy bejussanak a névjegyzékbe. Ennek a szakasznak a rendelkezése már itt is különbséget tesz, amikor azt mondja, hogy a központi választmány tagjává vagy pórtagjává csak azt lehet megválasztani, akinek az illető törvényhatóságban törvényhatósági választójoga, van. Ezért én a »törvényhatósági választójoga van« szavak helyett az »országgyűlési választójoga van« szavak beiktatását indítványozom. Minek itt is ez a megkülönböztetés? A törvényhatósági választójog szűkebb, mint az országgyűlési választójog, ezt a megkülönböztetést érthetetlenül még itt is beveszik ebbe a törvénybe, hogy a központi választ-