Képviselőházi napló, 1935. XVII. kötet • 1938. március 3. - 1938. április 7.

Ülésnapok - 1935-292

480 À_z országgyűlés képviselöhazána, leltnek az illetékes választási biztosnál és aki személyileg esetleg kíváncsi lenne rá, a választási biztosnál azt megtekinthetné. Megmondom, miért. Azért, mert ha a képviselőjelölt curriculum vitaé-jét minden községháza kapujára kifüggesztik, akikor az mocskolódásnak, személyi támadásoknak állandó egymás elleni támadásoknak ' fogja a magvát elvetni. Ha például az egyik képviselőtársaim el volt ítélve. valamilyen cselekményért, valamilyen vétségért, amely nem diffamáló és ha ki van függesztve, hogy vétség miatt ült ennyi és ennyi napi' fogházat, akkor ezt a másik fél, különösen a tudatlan tömegek előtt, pompásan ki fogja 'használni, mondván, hogy: »Ilyen börtöntölteléket akarnak beküldeni az országházba, mint ez az ember

1

? Itt van az írás, tessék megnézni!« Az a polgártárs nem fog disztinkciókat tenni, nem tudja megkülönböztetni a diffamáló cselekményeket a nem diffamálóktól. (Gr. Festetics Domonkos: Azért kell ügyvéd, majd az megmagyarázza!) Ezért kellene kimondani azt, hogy a curriculum vitae-t a választási elnöknél kell lehelyezni és nem kellene, lehetőséget adni arra, hogy a választások folyamán amúgy is kiélesedett személyi harcok még tápot nyerjenek azzal, hogy annak a képviselőjelöltnek, —: bár ez nem kizáró ok, mert különben az illető nem lehetne jelölt — jelentéktelen szépséghibáját a másik fél propagandára túlzottan kihasználja. A másik igen súlyos hiba pedig az> amelyet a törvényjavaslat úgy formuláz, hogy tilos a tisztviselőnek a saját hatáskörébe eső területen választási gyűléseket rendeznie, a választókat összegyűjtenie és a szavazáshoz felvonultatnia. Mi jön ki ebből à contrario. Ebből az jön ki, hogy a főszolgabíró, a szomszédos járás területén rendezhet választási gyűléseket, összeszedheti a választókat sajátkezűleg, kettősrendekbe állíthatja az egész társaiságot s annak élére állva, felvezeheti a választás színhelyére. (Lányi Márton előadó: Szó sincs róla!) Nem méltóztatnak gondolni, bogy ebben a tilalomban, 'amely a törvényben benne van, ez a veszedelem van elhelyezve, (Bárczay János: Az előadó űr azt mondta, hogy szó sincs róla!) hogy ebben roppant nagy veszély rejlik? Tudniillik a törvény azt a kifejezést használja, hogy »saját hivatali működése területén« tilos. Elhiszem, hogy a törvényhozónak,, vagy a törvény szövegezőjének az

1 lehetett az intenciója, hogy mindenütt tilos, "kétségtelen azonban, hogy a szövegezés szerencsétlen, (Br. Berg Miksa: Rossz!) mert ha a »saját hivatali működése területén« tilos, akkor más területen viszont szabad. Ez

1 természetes folyománya ennek à szövegezésnek. (Lányi Márton előadó: Mindenki a szomszédos választókerületben csak akkor vehet részt ilyen tevékenységben, ha választó abban a választókerületben ! Az, a főszolgabíró pedig a másikban választó!) Nem biztos. En konkrét esetet tudnék mondani arra vonatkozólag, hogy a főszolgabírónak ott van választójoga és itt főszolgabíró. (Beniczky Elemér: Áthelyezték!) Áthelyezték egy nappal előbb. Helytelen az is, hogy az összejöveteleket a választás tartama alatt teljesen eltiltja. Ez t. i. elképzelhetetlen, hiszen minden képviselőnek egyformán érdeke, legyen akár kormánypárti,, akár ellenzéki, hogy a választás előtt való napon bizalmi.emberei, megbízottai összejöjjenek és megtanácskozzák egymás között, hogy ez : 292. ütése 1938 április 1-én, pénteken. lesz a felvezető,, az a bizalmi, ez ezt csinálja, az azt. Azt hiszem, minden képviselő kivétel nélkül tudja a gyakorlatból, hogy ez így van. Már most azokat az embereket, akik a választás előestéjén húszan, huszonötén összejönnek majd valahol megbeszélés céljából, meg nem engedett, tilos összejövetel rendezése címén külön-külön meg lehet büntetni. Ez szerény véleményem szerint nem helyes és a törvénynek úgy kell rendelkeznie, hogy azokat az összejöveteleket, amelyek kifejezetten azt a célt szolgálják, hogy a választás technikai részét bonyolítsák le, meg kell engedni. (Lányi Márton i előadó: Ez benne van a törvényjavaslatban!) Nagy veszedelmet látok; még abban, hogy ez a törvényjavaslat törvényes alapon még egy nyilt választást lehetővé tesz. Tudom, hogy ennek bizonyos alkotmányjogi magyarázata van, tudom, hogy ezt azért csinálták,, hogy afféle közjogi ex-lexbe ne kerüljön véletlenül az ország, — ha t. i. az országgyűlést előbb feloszlatnák, mielőtt még az új választási névjegyzékek elkészültek és mielőtt ezt technikailag le lehetne bonyolítani, — szerény véleményem szerint azonban erre vonatkozólag az eredeti törvényjavaslatnak sokkal helyesebb álláspontja volt. Nem tudom, 'miért méltóztatott a közjogi bizottságnak ettől eltérni. Äz előző, az eredeti törvényjavaslat ugyanis azt mondja, hogy abban az esetben, ha a Házat mégis fel kellene oszlatni,, mielőtt a névjegyzékek készen lennének, akkor

f a régi névjegyzékek alapján történik a szavazás. (Br. Berg Miksa: Nem volt benne!) Benne volt! (Br. Berg Miksa: Ugy-e, előadó úr, nem volt henne! Előadó' úr, tessék nyilatkozni! — Rajniss Fej renc: A családi vitákat zárjuk ki! — Lányi Márton előadó: Nem akarok ebbe a családi vitába beleszólni! — Derültség.) Kétségtelen tehát, hogy sokkal kisebb veszély származnék abból, ha akár a most meglévő választói névjegyzékek alapján szavaznának, egyébként pedig már a jelenlegi törvényavaslat technikai formái között és titkosan, mintha bekövetkeznék az az eset, hogy a törvényhozást esetleg egy-két héttel a mandátum lejárta előtt feloszlatják és akkor új nyilt választást rendelnek el, annál is inkább, mert akkor két lehetőség nyílik, nevezetesen az, hogy vagy a nyilt választások alapján összehívott parlamentet, mihelyt az új választói névjegyzék elkészül, rögtön feloszlatják, vagy pedig az a parlament egy rendes cikluson keresztül működik. Ahogyan én a bent ülő kép viselő urak mentalitását ismerem, a hajlandóság valószínűleg az lesz

v hogy az a parlament csak működjék, csinálja a reformokat, hiszen a nemzetnek mégsem lehet három hét múlva újból hiábavaló és felesleges költségeket okozni. (Zaj. — Br. Berg Miksa: Pardon, igazam van! Itt van, tessék! — Bárczay Ferenc: Döntsük el, mert ez fontos! — Elnök csenget.) T. Ház! Nagy hibája a törvényjavaslatnak, amint a,rra egyik képviselőtársunk^ interpellációjában rámutatott, hogy az összeférhetleinségi kérdést nem rendezi, pedig ezt bele lehetett volna venni, hiszen anyagánál fogva még törvényszerlkesztési szempontból is ide íkívánkozik.

a Lehetetlenség, hogy az összeférhetlenséget majd az új törvény alapján összeülő képviselőház rendezze, ezt a kérdést ennek a képviselőháznak kell elintéznie, még pedig azért, mert egy képviselőház mindig hajlandóbb szigorúbban bánni azokkal, akik jönneík. (Rajniss Fe-