Képviselőházi napló, 1935. XVII. kötet • 1938. március 3. - 1938. április 7.

Ülésnapok - 1935-292

478 Az országgyűlés képviselőházának 292. ülése 1938 április 1-én, pénteken. mot a miniszterelnök úrtól!) Annyi brómot nem tud kitermelni a miniszterelnök úr, amennyi kellene, még ha, bróin-nagyiparos volna is. Annyi bróm kellene a mostani hisztéria lecsillapítására, amennyi ebben a pillanatban az országnak nem áll rendelkezésére(Bárczay János: Van hideg zuhany is!) T. Képviselőház! Kassay igen t. képviselőtársam éppen a tegnapi napon tartott beszédben említette, hogy már a magas minisztériumokiban is hall olyan beszédeket., amelyek hisztériára engednek következtetni. (Mojzes János: Vagy például a parlamenti folyosókon!) Hiába, akármennyire ámítsuk is önmagunkat és akármennyire igyekszünk is ezen keresztülnézni. ha őszintén meg akarunk nyilatkozni, meg kell állapítanunk, hogy tényleg vannak bizonyos tünetek az országban, amelyek igen-igen kellemetlenek és ezeket a tüneteket ki kell küszöbölni a nemzet életéből, mielőtt veszedelmes betegséggé fajulnának el. (Mojzes János: Jöttek át már a túloldalról is hisztérikák, akik ellen kizárási indítványt akarnak tenni!) A parlamentarizmus első és legfontosabb kellékének azt r tartanám , hogy a népakarat tényleges valósággal megnvilatkozhassék. En magam is osztom azt az álláspontot, amelvet már több képviselőtársam méltóztatott kifejteni, hogy ennek a javaslatnak legnagyobb hibája az, hogy sok-sok százezer embert megfoszt meglévő jogától. Mert valahogyan még le lehet nyelni azt, hogy azok, akiknek eddig nem volt a köz szempontjából magasabb joguk, a jövőben sem kapnak jogot, vagyis a választójogot nem terjesztjük ki, az azonban roppant nehezen lenyelhető dolog, hogy azoktól vonják meg a jogot, akik már gyakorolták azt, tőlük egy szép napon elkonfiskáliák azt és egyik napról a másikra másodrendű magyarokká degradálják őket, hiszen végeredményben ez történik. Minél nagyobb lesz ezeknek a száma, annál nagyobb lesz azoknak a száma is, akik kívülről fogják döngetni az alkotmány éoületét, már oedig akkor, amikor arra törekszünk, hogy a lehetőség szerint bizonyos nyugalmi állapotot teremtsünk az országban, nem szabad olyan tömegeket hagyni, amelyek állandó és kész anyagát képezik a folytonos izgatásoknak. Mi sem könnyebb, mint azokat az embereket felizgatni, fedühíteni a jelenleg fennálló rend ellen, akik még ezekből a minimális jogokból is ki vannak zárva. Másik nagy hibája ennek a választójognak a következő. Ebben a tekintetben 'bizony eleget ismételgetünk, de az ismételgetés tulaj do nképoen azt jelenti a jelen esetben, hogy a legkülönbözőbb helyeikről, oldalakról és a legkülönbözőbb szemszögek dacára is észreveszünk bizonyos egészen kirívó hibákat, A másik nagy hiba tehát az. hogv a jövő választáshoz

1 rengeteg pénz kell. (Beniczky Elemér: Eddig is kellett!) Eddig is kellett, de eddig valahogy úgy történt, hogy az a jó magyar fellelkesedett és a fellelkesedés nagy hevületében valahogy (megfeledkezett arról, ami szokás szerint járt neki. Ez megtörtént eddig néha, jövőben azonban ez már nem történhetik meg, mert most intézményesen úgy lesz megalkotva, a választás, hogy egy csomó akadály és sövény lesz, amelyeken a jelöltnek keresztül kell magát tornásznia. Két eset lehetséges tehát. Az egyik az, hogy nagyon gazdag egy gelölt, vagy valahonnan pénzt kap. Sokkal jobb eset az, amikor a jelölt gaizdag, mert láttam már nagyon gazdag, becsületes, elveikért fanatikusan harcoló embereket, (ha azonban a jelölt pénzt kap, akkor megvan a veszedelem, akár szegény, akár gazdag a jelölt. Mihelyt már valahonnan jön a választási költség akkor már vléjge a képviselő függetlenségének. A függőség és függetlenség kérdése tehát tulajdonképpen azon fordul meg, ' vájjon ebibe a képviselőházba Ikik fognak bekerülni többségiben. Olyan urak-e, akik saját zsebükből verekszik be magúkat s abban az esetben nincsen baj, mert akkor a független em'berek többségiben lesznek, vagy olyanok, akik mások pénzén keresztül fognak ide bekerülni g- akkor szörnyű veszedelem lesz, mert akkor már mielőtt ez a Ház megkezdené áldásos működését, már megfoganása, megszületése pillanatában elvesztette függetlenségét és titokzatos külső erők fogják dirigálni az egész törvényhozást. Ez egy olyan veszedelem, mely — azt hiszem, — nagyon érdemlegessé tenné azt. hogy még egyszer utoljára konsaideráció tárgyává tegyük, hogy ezeket a pénzügyi akadályokat miként lehetne elhárítani a képvi»előválasztás útjából. (Gr. Festetics Domonkos: Közköltségen! — Derültség.) Helytelennek tartom azt is, hogy az ajánlások kérdéséhen visszakanyarodtunk a régi választójogi törvényhez. Az a választójogi novella, amelyet nemrégiben méltóztatott a törvényhozásnak (megszavazni, hasonlíthatatlanul jobb, mint az, amit most visszaállítunk. (Beniczky Elemér: Hagyjuk meg!) Hagyjuk meg! (Beniczky Elemér: Ügy van!) Amikor 150 ajánlás kell, az egészen rendes, normális dolog; az aláírásokat közjegyző előtt (hitelesítik és a képviselő mehet tovább, ez nem akadály. Itt azonban már megint kezdünk visszakanyarodni a régi rendszerhez. 500 aláírást kívánunk, ami már lényegesen több a 150-néI és ezt a 500-at is még 50%-kai mieg lehet szaporítani. Ez tehát annyit jelent, hogy minden jelölt kivétel nélkül legalább 750 aláírást tartozik összeszedni, még oedig azért, mert hiába vana mostani kén viselőknek előnyük, hogy nekik elegendő 150 ajánlás, ezzel nem fognak megelégedni a mostani képviselők sem,, mert rossz vért fog szülni a kerületben, amikor az az ismeretlenség homályából felbukkanó jelölt azt mondja, hogy 750 ajánlásom van, a régi képviselő oedig azt fogja mondani, hogy nekem meg 150 van. Ott nem lehet 'magyarázgatni, . hogy ez törvényes előny, mert ott csak azt látják, hogy ennek 750, annak pedig 150 ajánlása van. (Ügy van! Ügy van!) tehát az a képvi, selőJelölt, aki jelenleg mint képviselő működik, l ezzel a 150 ajánlásos előnnyel abszolúte nem * tud maid élni. Nem is akar élni, nem is fog élni, még oedig azért nem, .mert ennek külsőleg olyan látszata lenne, mintha már az ajánlásoknál gvengébb lenne, mint a másik fél. (Gr. Festetics Domonkos: Ez tény!) T. Képviselőház! Az aktív választói jog feltételeinél nehezményezem azt, —-és azt hiszem, ezt is már többen nehezményezték és fogják is nehezményezni — hogy a tűzharcosoknak minden további nélkül nem adtuk meg a választójogot. Szerintem az a tűzharcos, akinek a fogalmát a tűzharcos-törvény meghatározza, akil mek legalább egy bizonyos ideig ott kellett lennie a harcvonalban, a tűzvonalban és a hazáért kellett küzdenie, tényleg már vizsgát is tett a hazaszeretetből, a hazával szemben tanúsított áldozatkészségéből és mi még mindig keresünk