Képviselőházi napló, 1935. XVII. kötet • 1938. március 3. - 1938. április 7.
Ülésnapok - 1935-292
Az országgyűlés képviselőházának 292. ülése 1938 április 1-én, pénteken. 461 Méltóztassanak elgondolni* mi fog akkor bekövetkezni ebben az országban, ha annak a lehetősége 'biztosítva van, hogy a választásnál minden egyes választót autón szállítsanak a szavazóhelyiségbe, ; oda- és visszakoesikáztassanak és vacsoráztassamak. Nincs semmi komoly büntetés, semmi komoly szankció a megvesztegetések megakadályozására. Mélyen t. Ház! Olyan tágak a lehetőségek ezen a téren és olyan súlyos sérelmek következhetnek be a népakartat, vagy a nemzeti akarat szabad megnyilvánulása tekintetében, hogy ezt a javaslatot ilyen formában mi nem fogadhatjuk el. Bennünket, parasztokat akarnak szállítani. Nekünk nem kell az, hogy szállítsanak, etessenek, nekünk nem kell az, hogy jöjjenek erkölcstelen és meggondolatlan jelöltek és minden eszközt felhasználjanak arra, hogy bennünket megtévesszenek. Méltóztassanak bennünket megvédeni. Ha már kizárnák bennünket a választójogból, a parlamentből, akkor legalább ne szabadítsák ránk a korrupciót, ne szabadítsák ránk azokat, akik erkölcseinket, hazafias meggyőződésünket és hitünket ebben a parlamentben tönkreteszik viselkedésükkel. (Mojzes János: Ha már nem szavazhatnak, legalább igyanak!) A választójogi javaslatnak különféle hiányait' és pontjait előttem felszólalt t. képviselőtársaim részletesen ismertették. Hogy menynyire toldozott-foldozott ez a javaslat, azt mutatják azok a módosítások, amelyek a javaslattal kapcsolatban elő fognak kerülni. Nem akarok ezekkel a kérdésekkel hosszasabban foglalkozni, azt az öt elvi szempontot, amelyek miatt ez a választójogi javaslat a magyar nép számára elfogadhatatlan, kifejtettem. Befejezésül bátor vagyok még kijelenteni, hogy ezzel a választójogi javaslattal ez a kérdés nem jutott nyugvópontra. Ez a választójogi törvény nem kerül alkalmazásra az életben, mert, mondhatnám, elfogadhatatlanul és jellemezhetetlenül súlyos hibái olyan ellenérzést, ellenagitációt és gyűlölködést fognak kelteni a faluban, hogy — amint azt a miniszterelnök úr mondta — egy egyszakaszos tör; vényjavaslattal kell majd röviden módosítani a korhatárt. Azt hiszem, hogy egy egyszakaszos törvényjavaslattal fogják az egészet hatályon kívül helyezni, mert nem fogják bírni az izgatást, amely e javaslat folytán ,az ország törvényhozása és az ország rendje ellen fel fog kerekedni. A küzdelem a tisztességes, a Gömbös Gyula és Eckhardt Tibor és mindenki által hangoztatott becsületes titkos választójogért tovább fog folyni. Méltóztassék tudomásul venni, hogy ez a javaslat csak a népben elő törekvések lefojtása, nem a kérdések megoldása. A lefojtás folytán még nagyobb erővel fog kirobbanni az az ellenérzés, hogy ez a törvény nem kell és újabb választójogi harcok jönnek, ha nem most, a választás bekövetkezése idején. Éppen ezért, bár én is titkos választójogot akarok, de becsületes és tisztességes választójogot, ezt a javaslatot^ mert ebben nem látok sem becsületességet, sem tisztességet, nem, fogadom el. Elnök: Szólásra következik 1 ? Csikvándi Ernő jegyző: Matolcsy Mátyás Matolcsy Mátyás: T. Ház! Kérem a tanácskozóképessé<r megállapítását. Elnök: Méltóztassék beszédét megkezdeni. (Rakovszky Tibor: Vagy ebédelünk, vagy törvényt hozunk! — Ügy van! Ügy van! a balközépen. — Meizler Károly: Nem lehet, hogy csak mi tart sutok ki! Kérünk ebédszünetet!) Matolcsy Mátyás: A választójogi törvényjavaslat tárgyalásában a mai nap folyamán Darányi miniszterelnök úr felszólalásával fordulópont következett be; ő ugyanis azt mondotta, hogy a tárgyalás során ne az általános politikai helyzettel, hanem lehetőleg kizárólag a törvényjavaslattal foglalkozzunk. Erre csak az a megjegyzésem, hogy maga a miniszterelnök úr is vétett ez ellen, mert hiszen nemcsak a törvényjavaslattal foglalkozott válasza megadásában, hanem éppen azokra a problémákra mutatott rá, amelyek az egész ország társadalmát és így magátólértetődőleg annak idezsugorodott, eléggé ' ferde vetületét, az országgyűlést is élénken foglalkoztatják. Az a felfogásom, hogy ha az alkotmányjogi javaslatoknak törvényerőre emelkedésük után az a hivatásuk, hogy ebben az országban teljes átalakulást, rendszerváltozást teremtsenek, akkor az ilyen törvényjavaslatok tárgyalásánál az a minimális kötelességünk, hogy arról a rendszerről, amelyet lebontani kívánunk, amelyet eltüntetni kötelességünk, mérleget készítsünk és a mérleg felállítása után a cél eléréséhez igazítsuk hozzá a választójogi, illetőleg az alkotmányjogi törvényeket. Hiszen az alkotmányjogi törvény s így a titkos választójogi törvény sem öncél, csak eszköz ahhoz, hogy a teljes rendszerváltozást tényleg megvalósíthassuk és ha nem ismerjük a jelenlegi rendszernek azokat a szörnyű kinövéseit, amelyek a dolgozó magyar társadalomból pusztuló, sorvadó, öregedő nemzetet teremtettek ezen a földön, akkor hogyan tudjuk helyesen megjelölni a választójogi törvény irányát és célkitűzéseit 1 ? T. Ház! Ilyen előzmények után egészen röviden foglalkozni kívánok azzal a rendszerrel, amelyben ma élünk és amelynek megváltoztatását, lebontását követeljük- Éppen Ulain képviselőtársam mai beszédéből győződhettünk meg arról, hogy ebben az országban már évtizedek óta olyan rendszert konszolidáltak, stabilizáltak, amely a legnehezebb problémák elé állította ezt az országot s ő azt hangsúlyozta, hogy ennek a politikai életnek két nagy férfia már 1934 áprilisában hadat üzent ennek a rendszernek. Azt hiszem, hogy négy évvel később, amikor az a rendszer nemhogy egy hajszálnyit javult volna, hanem még sokkal inkább elmélyült minden hibájában és tévedésében, kötelességünk ezt a hadüzenetet most már valódi harccá fokozni és a rendszerváltozást követelni. (Mozgás, zaj és felkiáltások a jobbközépen: Még ebédelni sem hagyják az embert! — Meizler Károly: Hát miért nem adnak ebédszünetet?! — Folytonos zaj.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! Kérem a jegyző urat, méltóztassék megszámlálni a jelenlévő képviselő urakat. Csikvándi Ernő jegyző (megszámlálja a jelenlévő képviselőket. — Zaj a jobboldalon. — Rakovszky Tibor: Nem mi szavaztuk meg a 8 órás ülést! Ki szavazta megí — Meizler Károly: Vagy van ebédszünet, vagy nincs! Ez a parlamentiairizmus lejáratása!): Negyvenhét! Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! A jegyző úr összeszámlálása szerint 47 képviselő úr van jelen és így a Ház tanáeskozóképes. A házszabályok 128. §-a által a tanácskozóképességhez megkívánt 40 képviselő jelen van. Méltóztassék folytatni beszédéi 67*
