Képviselőházi napló, 1935. XVII. kötet • 1938. március 3. - 1938. április 7.

Ülésnapok - 1935-292

462 Az országgyűlés képviselőházának Matolcsy Mátyás: T. Ház.! Az a rendszer, amely Magyarországon ma érvényben van, a történelmi fejlődés során messzire vissza­nyúlik, sajnos, egészen száz évvel ezelőttre. Még jelenleg' is egy teljesen feudális berende­zettségű gazdasági élettel Skell számolnunk, amelyre száz évvel ezelőtt egy gazdasági libe­ralizmus kezdett ráfejlődni és ez a kettő együt­tesen teremti meg a feudális gazdasági 'libera­lizmus jelenlegi állapotát, minden szörnyű ki­növésével és kötöttségével együtt. (Ügy van! Ügy van! half elől.) Tisztában kell lennünk azzal és egy ilyen nagy horderejű probléma tárgyalásánál fel kell vetnünk azt a kérdést, hogy milyen társa­dalmi és termelési rendszerben kívánunk élni és milyen rendszert kívánunk fenntartani 1 ? (Meizler Károly: A liberális kapitalizmus! Ami most van!) Ne felejtsük el, hogy osak kapitalizmus és kommunizmus léte­zik és döntenünk kell, hogy mi a, kapitalizmus mellett foglalunk állást, cmert meggyőződésüník, hogy az egyéni emberi kez­deményezést nem pótolhatják a nagy, központi irányítások és a hatalmi kényszer. Ugyanakkor azonban hangsúlyozzuk, hogy a kapitalizmus­nak azt a rendszerét fogjuk visszaállítani, amely az egyéni érvényesülést is biztosítja, amelyben az ember tényleg érvényesülhet és megélhet. (Ügy van! bal felől.) Ne felejtse el senki, hogy a kapitalizmus kifejlődése során kialakult egyik megjelenési formája, a gazda­sági liberalizmus, arra épült fel, hogy az erők szabad játéka folytán minden gazdasági té­nyező a (maximiális eredményeiket éri el és ezzel a nemzet létét és jólétét a lehető legnagyobb fokra emeli. Ez a rendszer azonban megbukott abban a pillanatban, amikor többé nem -műkö­dik az erők szabad játéka. Amikor az egyik oldal ereje túlerővé nőtt és elnyomja a másikat annyira, hogy _ezzel a nemzetet a pusztulás lejtőiéire taszítja, akkor azt kell mondanunk, hogy a kapitalizmus megjelenési formájának, a gazdasági liberalizmusnak teljes és korlátlan uralma szörnyű végveszedelem egy nemzet szá­mára,. (Ügy van! Ügy van! half elől. — Meizler Károly: A javaslat is a Tébe.-nefc adja oda a jogokat !') Ezeket tudnunk kell, amikor a rendszer­változást követeljük. Mert Magyarországon az 1848-as átalakulás, amely a rendi állam helyére az egyenlőség és szabadság jegyében egy új világot akart felépíteni, nem tudta lebontani és így meghagyta a feudalizmus teljes kötött­ségét és az még mára, tehát egy évszázaddal későbbre is átnyulük. A kapitalista berendezkedés kifejlődése so­rán a gazdasági liberalizmus számlájának ja,­vára óriási eredményeket kell írni: az •egész civilizáció fejlődését a miilt század során, a nagy metropolisok kialakulását; de ugyan­akkor terhére kell írni azt, hogy nem adta meg a magyar nép számára az egészséges fejlődés lehetőségét és nyiltan be kell vallani, ' hogy egy idegen, más fajú nép hatalmi pozícióját eredményezte Magyarországon. Mert az a rend­szer, amely egy századdal ezelőtt egy új vilá­got kívánt felépíteni, azt eredményezte, hogy a háború kitöréséig majdnem kétmillió embert söpört le a magyar élet területéről és ugyan­akkor 1848-tól 1914-ig majdnem egymillió más­fajú bevándorlót engedett be a keleti és dél­keleti hágókon (keresztül és ez a más faj a zsidóság volt, (Némethy Vilmos; Borzalmas!) 292. ülése 1938 április 1-én, pénteken. T. Ház! Ez a mérlege ennek a rendszernek, amelynek megváltoztatását, teljes leépítését követeljük s ezért olyan eszközt kívánunk megteremteni a választójogban, amely ezt le­hetővé is teszi. (Meizler Károly: De nem ez a javaslat! — Némethy Vilmos: Ez a javaslat ugyan nem teszi ezt lehetővé! Igaza van!) Tehát a teljes rendszerváltozás hirdetői és harcosai vagyunk, de hangsúlyozom, nem va­gyunk felforgatók. Azok a vádak, amelyek Bethlen István gróf ajkáról elhangzottak, nem minket illetnek, mert mi, hangsúlyozom, ren­det, még hozzá yasfegyelmet követelünk ebben az országban (Úgy van! Ügy van! a balolda­lon!) azért, hogy egy új rendszerben a terme­lés színvonala emelkedjék és ezzel együtt a tisztességesebb és egészségesebb jövedelemel­oszlás folytán a nép általános életszínvonala is emelkedjék. (Helyeslés a baloldalon.) Ez a mi követelésünk. Ez nem felforgatás, hanem egy új, tényleg népi Magyarországnak a megte­remtése, mert az elcsépelt, beszennyezett és el­használt szónak igazi értelmében egy igazi de­mokratikus Magyarország felépítéséért harco­lunk. Azért hangsúlyozom ezt, mert bár mi ha­tározottan a jobboldal irányában dolgozunk, mégis — újból hangsúlyozom — igenis a szó nemesebb értelmében vett demokratikus társa­dalmi berendezkedést kívánunk és követelünk Magyarországon. (Némethy Vilmos: Jobbolda­lit, de nem Festetics-félét!) T. Ház! Nézzük meg egy kissé közelebbről, mi az a rendszer, amelyben ma élünk és mit eredményezett, Bethlen István gróf a választó­jogi javaslat bizottsági tárgyalásán azzal igye­kezett félelmet kelteni és a javaslat megszü­letését befolyásolni, (Meizler Károly: Sikerült is!) hogy mi proletárnemzet vagyunk. Valóban, ez a nemzet proletárnemzetté süllyedt, de „azért (Egy hang a balközépen: Bethlen is felelősség­gel tartozik!) éppen azok tartoznak felelősség­gel, akik a nemzetnek évtizedeken keresztül vezetői voltak, (Meizler Károly: 1867 óta!) mert egy nemzet nem az egyik óráról a má­sikra alakul át proletárnemzetté, hanem hosz­szú évtizedek során csúszik le lassan és érke­zik el oda, hogy a lakosság óriási százaléka nincstelen és valóban proletártársadálommá válik. (Meizler Károly: Ez volt a konszolidá­ció! A konszolidáció hosszú évei!) Amikor Bethlen István gróf nem csinál egyebet, mint félelmet akar kelteni és szörnyű veszedelem képét vetíti elénk, (Meizler Károly: Miért nem féltette jobban Erdélyt a háború előtt?) s ami­kor maga jelenti ki, hogy proletárnép va­gyunk, akkor kérdezem: milyen rendszert akar ő stabilizálni és változatlanul fenntartani? (Rakovszky Tibor: Ennél maradjunk?) Ezt a rendszert akarja fenntartani, amely rendszer; ben az egész magyar nemzet jövő generációi sorvadnak és pusztulnak el? Hiszen ma már a hivatalos megállapítás nemcsak 60 egykés községről, hanem közel 1000 egykés községről számol be ebben az országban, amint ezt éppen a tegnapelőtt lefolyt orvosgyűlésen állapítot­ták meg: Amikor ezt látjuk, akkor joggal mondhat­juk, hogy különösen azok, akik felelősek ennek az országnak idejutásáért, álljanak félre (Ügy van! balfelől.) és ne a félelem és a gyűlölet szellemével közeledjenek a magyar parasztság felé, hanem a bizalom gesztusával és tényleg a megbecsülés hangján. (Rakovszky Tibor: Ahogy 1919-ben csinálták! — Némethy Vilmos: Tehát Bethlen gróf jobboldalisága sem kell! —

Next

/
Thumbnails
Contents