Képviselőházi napló, 1935. XVII. kötet • 1938. március 3. - 1938. április 7.

Ülésnapok - 1935-291

426 Az országgyűlés képviselőházának 291. ellentéteket és a szerint folyik niajd a.korteskedés minden egyes kerületben, hogy kinek mi a vallása, a foglalkozása és a keresete. Az indokolás és a 'bizottság jelentése egyaránt azt mondja, hogy a kormányzat feltétlenül szükséges stabilitását és az egyes -társadalmi osztályok békés együttműködését ne veszélyeztessük. Ez azonban nem vezethet egészségtelen helyzetek és alakulatok megmerevítésére. Ennek az indokolásnak alapján került a javaslatba az a szakasz, amely az egyes pártok közötti differenciálódás meghatározásához vezet a legalább négytagú és egyéb pártok között és amely végeredményben fordított handicap versenyt jelent ugyanúgy, mint a gazdasági életben a gazdasági protekcionizmus rendszere,, mert nem a gyengébbet védi az erősebbel szemben, hanem a gyengét nyomja le az erőéi ebb érdekében, ahogyan azt egy-két évtized óta a gazdasági életben állandóan szisztematikusan teszik. Ebből majd az. következik, hogy a négytagú pártok, szemben a többi, a parlamentben nem képviselt, vagy négy tagnál kevesebbel képviselt pártokkal, szabadalmazott, véd jegyzett^ pártokká válnak, külön szabadalmi lista fog készülni és most már nemcsak találmányokra, hanem pártokra is szabadalmat kell kérni. Ebben a parvenűszellem megnyilvánulását is látom azért, mert a négytagú pártok megkülönböztetése pusztán és kizárólag csak azt az országgyűlést veszi figyelembe, amely a választást közvetlenül megelőzte és nem törődik azzal, hogy egy pártnak a múltba visszamenőleg mennyivel régibb és nagyobb múltja van a ;parlamenti szereplés tekintetében, mint más pártoknak,, amelyek esetleg csak a legutóbbi országgyűlések alatt alakultak. Az a párt, amelyet nekem képviselni szerencsiem van, a legrégebben foglal helyet az összes politikai: pártok közül ebben a parlamenti teremben, de én ilyen címen soha semilyen előjogot nem kívánok és nem kívánnék. Ellentmond ez az egyenlő verseny szellemének és ellentmond ennek Echkardt Tibornak a pártközi konferencián másfél évvel ezelőtt általános helyesléssel kísért 'megállapítása, mikor azt mondta, hogy egyforma agitációs lehetőség biztosítandó a pártoknak. Majd a továbbiakban azt szögezte le, hogy (olvassa): »Kétszeres kötelességük tehát azoknak, akik alkotmányos alapon akarnak megmaradni, a nép felvilágosításának minden korrekt lehetőségét biztosítani a politikai pártoknak, megkülönböztetés nélkül. Olcsó, de szabad propagandát, egyforma agitációs lehetőséget kell biztosítani a paritoknak és azonnal ható megtorlást minden visszaéléssel-szemben.« A javaslat nem azt a, szellemet tükrözi vissza, amelyet Eckhardt Tibor képviselőtársam a pártközi konferencián képviselt. Azzal a kívánsággal szemben, amelyet Eckhardt Tibor elmondott s amelyet bátor voltam idézni, ez a szakasz a kaszinószellemet juttatja kifejezésre a parlamenti életben, ahol lassanként oda fogunk jutni, hogy új párt csak akkor léphet fel, vagy akkor kerülhet be a politikai életbe, ha két négi párt ajánlja és

t ennek alapján a parlament hozzájárul az új párt felvételéhez. Vagy népképviselet, vagy kaszinó vagyunk, vagy akadémia vagyunk, mert az akadémiai jellegre is vezethet ez, Esetleg kimondják azt is, hogy csak akkor lehet új pártot felvenni, csak akkor alakulhat új párt, ha előzőleg egy régi paît kihalt, egy régi párt megszűnt. ülése 1938 március 31-én, csütörtökön. T, Ház! Mi lett volna, ha ilyen rendelkezések álltak volna fenn a háború alatt a régi Nagy-Magyarország parlamentjében! Mi lett voiina, ha ilyen rendelkezések álltak volna fenn, akár az első, akár a második nemzetgyűlésenl Hogyan alakulhattak volna .meg azok a pártok, amelyek mind kis magból indultak el iés később fejlődtek és terebélyesedtek nagyobbá? Hiszen a nagy pártok sorra eltűntek a politika küzdőteréről. Akár a hékevilágnak, akár a •háborúnak, akár a háború utáni első időknek parlamentjét nézzük, mindazok a nagy pártok, amelyek akkor a parlament életében helyet foglaltak, öröké akartak élni, de megszűntek az. első szellőre, az első fuvallatra;. Egyikre sem lett volna,. vonatkoztatható Nagy Frigyesnek híres mondása: »Hunde, wollet ihr denn ewig leben?« Nem volt vonatkoztatható azért, mert ha örökké is akartak volna élni, nem becsületes harcban buktak el, hanem elfújta őket a szél, az első megmozdulásra, az első fuvallatra, Nem lehet megkülönböztetést tenni létező, nemlétező, négytagú vagy kevesebb tagú pártok közt, mert ez a megmerevítésnek, az akadémiai és kaszinói jellegnek .megteremtésére vezet és tagadása a népképviselet elvének. Az errevonatkozói intézkedés egyben fcöjogi nonszensz. Közjogi nonszensz azért, mert a pártok nem egyesületek, !apszabályokkal nem bírnak és így nem vonatkoztatható rájuk olyan intézkedések soro; zata, 'amelyek a javaslatban benne vannak, amelyek végeredményben csak egyesületekre vonatkozhatnak. , ; A politikai életet nem lehet hatósági engedélytől függővé tett iparrá átalakítani és a politikai pártokat nem lehet a különböző szórakoztató üzemekre vonatkozó elbírálásban re; ezesíteni. A politikai jog közjog és nem egyem jog, ezt senkitől elvitatni nem lehet, ha parlamentáris-berendezkedésű államban élünk, ámbár igaz Bentham-nek, a híres angol jogásznak az a mondása, hogy nemcsak ingóságot, hanem jogot is el lehet lopni csak ez ellen nincs biroi védelem. Összefoglalva mondanivalóimat, úgy gondolom és úgy érzem, hogy a választójoggal egyidejűleg feltétlenül t szükség van szociális 1 és gazdasági intézkedésekre, továbbá, hogy közvetlenül a választójog után megalkotandó az egyesülési és gyülekezési szabadságra vonatkozó törvényes rendezés, valamint a sajtótörvény. Az utóbbira vonatkozólag azoniban azt kell mondanom, hogy ha a túloldalról ezt anynyira kívánják és óhajtják: (vitéz Bánsághy György: Mert szükség van rá!) timeo Danaos, et dona ferentes! Szükség van az, ös&zeférhetlenségi törvény sürgős, szigorú szabályozására is. Amikor azonban mindezeket megállapítom, méltóztassék megengedni, hogy megállapítsam azt is: nam lehet mindezeket a kérdéseket és általában minden kérdést egy zsákba dugva zsidókérdésnek nevezni. (Farkas István: Halljuk! Halljuk!) Ami a zsidókérdést illeti, (vitéz Bámsághy György: Azt is rendezni keli!) erre vonatkozó véleményemet a múlt esztendőben a költségvetési vita során tartott beszédemben részletesen voltam bátor kifejteni. Egy esztendővel ezelőtt megmondtam már, hogy jogi területen az a felfogásom, hogy ahol jogegyenlőség van, ott nincs zsidókérdés, ahol pedig nincs jogegyenlőség, ott van zsidókérdés. Ugyanakkor megmondtam azt is, hogy sürgősen megoldandóknak tartom a különböző égető gazdasági és szociális kérdéseket, amelyeket