Képviselőházi napló, 1935. XVII. kötet • 1938. március 3. - 1938. április 7.

Ülésnapok - 1935-291

Az országgyűlés képviselőházának 291. ülése 19B8 március 31-&n, csütörtökön. 425 plakátok és a körlevelek kérdésére vonatkoznak. Mivel ezekkel a részletes tárgyalás során lesz alkalmam foglalkozni, azért most az általános vita folyamán nem kívánom ezzel a Ház türelmét igénybe venni. A negyedik követelménnyé] kapcsolatban az a kifogásom, hogy a javaslatból a visszaéléseknek egy új formája fog megszületni — éppen a drága választási rendszerből kifolyólag — a titkos összeférhetlenség. Az összeférhetlenségi törvény reformját állandóan követelték ennek a képviselőháznak különböző oldalairól, követelte Antal István igen t. képviselőtársam, követelte a felsőházi javaslat vitájánál Csik József képviselőtársunk a túloldalról és követelte erről az oldalról igen sokszor és állandóan, még sem történt semmi ezen a területen. Én éppen néhány héttel ezelőtt voltam bátor magam is egy indítványt bejegyezni a Ház indítványkönyvébe, amelyet a Ház, elnökségének utasítására kinyomatott és szétosztatott képviselőtársaim között, amely indíványban szintén megállapítani kívántam egy bizonyos összeférhetlenséget abból a szempontból, hogy képviselő, akár ügyvéd, akár nem, ne járhasson el és ne vállalhasson védelmet olyan ügyekben, amelyek az állam politikai vagy gazdasági rendjének felforgatásával kapcsolatosak. Nagyon szeretném, ha ennek az indítványomnak megindokolását a Ház majd napirendre tűzné, mert ez a kérdés is gyúanyag a képviselői összeférhetlenség körében. De számos ilyen gyúanyag van és^ hogy mennyire van, azt éppen a tegnapi ülés mutatta meg, amikor is Matolcsy Mátyás képviselő úr egy jegyzéket olvasott fel arról, hogy a képviselőház különböző tagjai hány igazgatósági és felügyelőbizottsági állásban vannak, de nem tett megkülönböztetést az altruista igazgatósági tagságok s a pénzzel és jövedelemmel járó igazgatósági tagságok között, mert hiszen van nak olyan igazgatósági és felügyelőbizottsági tagságok, amelyek csak teherrel járnak, de pénzbeli jövedelmet nem jelentenek, amelyek tehát egészen más elbírálásban kell, hogy részesüljenek, mint azok, amelyek anyagi előnyöket és jövedelmet nyújtanak. (Reisinger Ferenc: Munkanélküli jövedelmet!) Nem említette meg azonkívül igen t képviselőtársam talán azt sem, hogy nemcsak képviselői összeférhetlenség van, hanem van miniszteri, van főispáni és általában közéleti összeférlhetlenség. Uzussá vált szinte a legutóbbi 20 esztendőben, hogy ha bárki elhagyta addigi közéleti pozícióját, nem vonult teljesen vissza a magánéletbe, hanem rögtön egy sokkal jobb pozícióban helyezkedett el a gazdasági életben, akár állami, akár magánközületnél, rögtön olyan pozíicót kapott, amely számára lényegesen nagyobb jövedelmet jelent és sokkal súlyosabb gazdasági pozícióba jutott, mint amilyenben előzőleg volt. Én ezt erkölcsi összeférhetlenségnek tartom. Sajnálom azt is, hogy amikor Matolcsy Mátyás igen t. képviselőtársam tegnap felolvasta a különböző képviselői igazgatósági tagságok sorozatát, amivel az összeférhetlenséget kívánta dokumentálni, nem jelentkeztek ez alkalommal az állandó arányszám-keresők, nem jelentkeztek az állandó zsidókérdést-felvetők r s nem kérdezték meg. vájjon a képviselőház zsidó vallású képviselőtagjai hány igazgatóságban, hány felügyelőbizottságban foglalnak helyet. Erre nagyon jó választ adtam volna, mert tudomásom szerint a képviselőház zsidó. KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ XVII. vallású tagjai között, legalább is a polgári oldalon, egy sincs, akinek csak egyetlenegy igazgatósági tagsága is volna. (Farkas István: A szocialistáknál még kevésbbé! Legfeljebb szövetkezeti igazgató!) Az nem számít. (Farkas István: Amelyikre ráfizetnek!) Az ötödik követelménnyel szemben kifogásolnom kell mindezek alapján azt, hogy azok a korrektívumok, amelyekre a demagógiával, a pénz hatalmával, a közigazgatás túlkapásaival szemben szükség lett volna, éppen az ellenkező eredményt érik el, mint amit a becsületes választójog kritériumával céloznánk. A javaslat átveszi a múlt javaslatainak igen sok hibáját; átveszi a koalíció idejéből való nyilt pluralitás gondolatával szemben a burkolt pluralitást még a békevilágból; átveszi a munkapárti időből, az 1913-as választójogi rendszerből, egyelőre csak törvényhatóságonként, az, aránytalan kerületi beosztást; átveszi az 1918-as törvényből . a megkülönböztetést a női és férfi választójog terén, holott vagy van női választójog, vagy nincs, de ha van, annak egyenlőnek kell lennie a férfi választójoggal, ahogyan tegnap Petrovácz képviselőtársam kifejtette. Végül átveszi az 1925:XXVL t.-c.-ből a jogkiterjesztés helyett a jogszükítés intézményét, de nem vesz át semmit sem az abszolút, egyenlő és titkos választójogot ténylegesen megvalósító 1920. évi Friedrich István-féle rendeletből. A javaslat alkotói, közöttük a miniszterelnök úr, büszkén hivatkoztak arra, hogy nálunk a (szavazóik számaránya Svájc és Franciaország szavazóinak számaránya közt van, csak azt a csekélységet hallgatták el, hogy sem Svájcban, sem Franciaországban a nőknek nincs választójoguk és így nem lehet öszszehasonlítást tenni a mi választójogunk, Franciaország és Svájc választójoga között, mert ott csaiki a férfiaknak van választójoguk, nálunk pedig a férfiaknak és a nőknek, ha éles megkülönböztetéssel is. (Zaj.) Amikor a javaslat a kor és nemek szempontjából megkülönböztetést tesz, ugyanakkor szigorít a helybenlakás szempontjából is.. Pedig nézetem szerint az országgyűlési képviselőválasztásnál a hosszabb időre szóló helybenlakás kritériuma nem szükséges, ennek csupán a törvényhatósági és községi választójog szempontjából van jelentősége. Országgyűlési képviselőválasztó csak magyar állampolgár lehet és nem lehet döntő az országgyűlési képviselői választójog szempontjából az, hogy a magyar állampolgár az ország egyik vagy másik területére költözött, ennek csupán az autonómiák, a törvényhatósági és községi élet szempontjából van jelentősége. Helytelennek tartom ugyanígy a jelölti nyilatkozat bevezetését is, az úgynevezett Kenyeres-Kaufmann-féle szakaszt, azért, mert ebből is kiütközik ia mai és a régi világ gyermekszobáinak különbözősége. A régi világban arra neveltek mindenkit, hogy úri társaságban a felekezetről, a foglalkozásról, a kereseti lehetőségről nem illik beszélni. A mai gyermek szoba arra nevel, hogy ha bárhol bárki valakivel öszszekerül, az első mondatok után rögtön ennek a három kérdésnek a taglalásába menjen bele. Helytelennek tartom, hogy ezt a rossz gyermekszobát moist hivatalosan országos jelentőségűvé és »közjoggá tegyük. Itt is elsősorban az iránt érdeklődnek, hogy a jelöltnek milyenek a kereseti viszonyai, mi a foglalkozása, mi a 'elekezete. Továbbra is kiélezzük a felekezeti 62