Képviselőházi napló, 1935. XVII. kötet • 1938. március 3. - 1938. április 7.

Ülésnapok - 1935-277

32 Az országgyűlés képviselőházénak 277. ülése 19S8 március 4.-én, pénteken. rá, mint koldussors, kénytelen koldulni, hogy legszűkösebb megélhetését biztosítani tudja. Hiányos ez a törvényjavaslat azért is, mert nincs benne semilyen rendelkezés arranézve, hogy mi történjék például a mezőgazdasági munkással abban az esetben, ha a 65 éves életkor elérése előtt megrokkan és munkaképtelenné válik. (Horváth Ferenc: Várjon ia 65-ik évig!) Ha a törvényjavaslatnak ezt a hiányát pótolni akarnók és ezt a méltánytalanságot valamilyen módon reparálni szándékoznánk, akkor valahogyan megközelítően úgy kellene gondoskodnunk a megrokkonat és a megrokkanás folytán munkaképtelenné vált mezőgazdasági munkásokról is, ahogyan ez az ipari munkásokra vonatkozóan már megtörtént. A törvényjavaslat szerint a biztosítás hatálya alá tartoznak azok a földmunkások és gazdasági cselédek, akik vagy teljesen vagyontalanok vagy pedig, ha ingatlanvagyonnal. földbirtokkal rendelkeznek, földbirtokuk terjedelme a 2 katasztrális holdat, illetőleg, annak kataszteri tiszta jövedelme a 20 koronát nem haladja meg. Méltányos és indokolt lenne, hogy ez a vagyonhatár kiterjesztessék azoknál, akik földbirtokkal rendelkeznek legalább 3 katasztrális holdig, mert hiszen tudjuk, hogy méo- a 3 katasztrális holddal rendelkező törpebirtokos is kénytelen napszámosmunkát végezni, mivel földjének jövedelméből nem tudja családját eltartani; továbbá indokolt lenne a. 20 koronás kataszteri tiszta jövedelemnek legalább 30 koronára való felemelése, amire vonatkozóan már megfelelő indítványt is nyújtottak be. A törvényjavaslat szerint mentesek a tagdíj befizetése alól azoknak az ingatlanoknak tulajdonosai vagy haszonélvezői, akiknek a földbirtoka 100 aranykoronánál alacsonyabb kataszteri tiszta jövedelmű. Feltétlenül indokolt volna, hogy ez a határ legalább a 200 koronás kataszteri tiszta jövedelemig emeltessék fel, ami átlagban 10 katasztrális holdnak felel meg. Tudjuk, hogy még a 10 katasztrális holdas kisgazda sem igen szokott mezőgazdasági munkásokat fogadni. Ha tehát nem alkalmaz mezőgazdasági munkást, mert nem tud, akkor indokolatlan az, hogy az ilyen kis birtokkal rendelkező földtulajdonosokat megterheljük a hozzájárulási költség befizetésével. Méltánytalan a törvényjavaslatnak intézkedése is, amely megállapítja, hogy a földbirtokkal rendelkező földtulajdonosok, illetőleg haszonélvezők milyen kulcs szerint fizessenek hozzájárulást. A törvényjavaslat bizottsági szövege szerint a 100 koronától 150 koronáig terjedő kataszteri tiszta jövedelmű ingatlanok tulajdonosai 10% hozzájárulást fizettek volna, de a miniszterelnök úr tegnapi bejelentése szerint ezt a hozzájárulási kulcsot 5%-ra szállította le. A 150 korona kataszteri tiszta jövedelemnél nagyobb mezőgazdasági ingatlanok tulajdonosai pedig 18'25%-ot lesznek kötelesek fizetni a miniszterelnök úr tegnapi bejelentése szerint. Pártunk indítványt terjesztett a képviselőház elé, amelyben ennek a kérdésnek méltányosabb és igazságosabb megoldását kívánja. Pártunknak az a tiszteletteljes indítványa, hogy a kormány legalább a törvényjavaslat végrehajtása során módosítsa ezt a hozzájárulási kulcsot, mégpedig olyan formán, hogy a mentesség adassék meg 200 korona kataszteri tiszta jövedelemig, a 200 koronától 1000 koronáig terjedő kataszteri tiszta jövedelmű ingatlanok után 5%, az 1000-től 5000 koronáig terjedő kataszteri tiszta jövedelmű ingatlanok után 10%, az 5000-től 10.000 koronáig terjedő kataszteri tiszta jövedelmű ingatlanok után 15%, a 10.000-től 20.000 koronáig terjedő kataszteri tiszta jövedelmű ingatlanok után 20%; ezenfelül pedig 25% legyen a hozzájárulási kulcsVan azonkívül néhány alapelv a törvényjavaslatban, amelynek bevezetését indokoltnak találnánk a közalkalmazottak nyugdíjainál is, ha nem is abban a formájában és teljes ridegségében, mint ahogyan az a törvényjavaslatban foglaltatik, de legalább is részben, vagy pedig úgy, amint az a közalkalmazottaknál alkalmazható lenne. Amikor például a törvény megállapítja, hogy kik részesülnek öregségi járadékban, illetőleg segélyben, intézkedést tartalmaz arranézve is, hogy az illetők vagy vagyontalanok legyenek, vagy legfeljebb minimális vagyonnal rendelkezzenek, vagyis megállapít bizonyos vagyonhatárt. Az állami nyugdíjasoknál ilyesmit nem ismerünk. Vannak olyan nyugdíjasok, akik nagy vagyonnal, vagy olyan hatalmas jövedelemmel rendelkeznek, amely többszörösen meghaladja a nyugdíjukat, de azért az illetők tovább húzzák az államtól a nyugdíjat. Az állami nyugdíjasoknál és általában a közalkalmazottaknál a törvények nem ismernek ilyen kritériumot, mint amilyen a javaslatban van a mezőgazdasági nyugdíjakra nézve. Nem tartalmaznak az érvényben lévő törvények olyan (kritériumot sem, mely a közalkalmazottak nyugdíjjogosultságát korhatárhoz kötné. Egy 40 éves közalkalmazott is részesülhet már nyugdíjban, ismerünk olyan állami nyugdíjasokat, akik 40 éves ' korukban megrokkantak, munkaképtelenné váltak az állami szolgálatban, húzzák az államtól a nyugdíjat és e mellett másutt három-négy aktív állást töltenek be, vagyis három-négy más helyről is fizetésben részesülnek. T. Ház! Van a törvényjavaslatnak olyan rendelkezése, hogy a családtag, tehát a biztosított házastársa, továbbá lemenő vagy felmenő ágbeli rokona nem részesülhet öregségi járadékban. Indokolt lenne ezt az elvet — legalább némileg megváltoztatott formában — bevezetni a közalkalmazotti nyugdíjaknál és fizetéseknél is. A törvényjavaslat rendelkezése szerint abban az esetben, ha egy kiöregedett mezőgazdasági munkás havi 5 pengő járadékot kap, — az átmeneti időre ez nem is lehet több — akkor az ő életben lévő, ugyancsak kiöregedett, ugyancsak munkaképtelenné vált felesége nem részesülhet nyugdíjban, pedig egész életét mezőgazdasági napszámosmunkában töltötte el ő is,, éppúgy, mint a férje. Ezzel szemben mit látunk a közalkalmazottaknál'? Ismerek olyan családot, ahol a férj is, a feleség is külön-külön nyugdíjas, a velük egy kÖ; zös háztartásban élő leányuk aktív állami tisztviselő, a velük közös háztartásban élő vejük ugyancsak állásban van, tehát ugyanabban a családban két családtag nyua'díjqt húz. két családtag pedig mint aktív tisztviselő fizetésben részesül. (Meskó Rudolf: Ez nagyon ritka példa, de vannak ilyen esetek!) Még-i« van ilyen eset. Nem tudom megérteni, hogy ha ilyen esetek vannak, miért legyünk ennyire ridegek és egyoldalúak a széles néprétegek legelesettebb osztályával, a mezőgazdasági munkássággal szemben?