Képviselőházi napló, 1935. XVII. kötet • 1938. március 3. - 1938. április 7.

Ülésnapok - 1935-290

386 Az országgyűlés képviselőházának 290. ülése 1938 március 30-án, szerdán. Kassay Károly: T. Ház! Petrovácz Gyula képviselőtársam rendkívül szakszerű beszédében számos olyan megállapítást tett a törvényjavaslattal kapcsolatban, amelyet én a magam részéről teljes egészében aláírok és amely kérdésekben a választójogi tárgyalás alkalmával közöttünk nem is volt különbség. Különösen azokat a megállapításokat, amelyeket a t. képviselőtársam a lajstromos választás rendsze; rére, a titkosság jelentőségére, a női szavazati jogra, a parancsuralmi berendezkedéseknek efemer jelentőségére és értékére mondott, teljes egészében a magam részéről is aláírom. Sajnálom, hogy a t. képviselőtársam az ő argumentálásában — bizonyos következetlenséggel az utolsó megállapításaival szemben — rátért annak a vitatására, hogy mindezek a helyes intézkedések a jobb- és baloldali politika szempontjából is kibírják-e a kritikát? Az én véleményem az, hogy amikor választójogot alkotunk, úgy, amint ő beszéde végén mondotta, nem egy párt, r de nem is egy politikai irányzat szempontjából kell kiindulnunk. Amikor választójogi törvényt alkotunk, arra kell törekednünk, hogy a nemzeti akarat szabad megnyilvánulását biztosítsuk, biztosítsuk ezt a szabad akaratot minden olyan zavaró momentummal szemben is, mint amit jelent a pénz, a hatalom, a hazugság, a demagógia, amely igenis alkalmas arra, hogy ezt a szabadakaratot megakadályozza a maga tisztaságában való jelentkezésében. Az ilyen jobb- és baloldali megállapítások, t. Ház, csak eszmei zavarra vezetnek és a t. képviselőtársam sem kerülte ki a sorsát, amikor a demokráciát elfogadva, azt a tételt állította fel, hogy igen, de ahol a demokrácia uralomra jön, ott a _ demokrácia zsarnokságba megy át, megtagadja önmagát és ebben a kérdésben mint argumentumra hivatkozott Oroszországra. (Petrovácz Gyula: Szociáldemokráciát mondottam!) Ami Oroszországban uralomra jutott, az pontosan tagadása volt nemcsak uralmában, hanem célkitűzésében, programmjában és módszereiben is a demokráciának. (Ügy van! Ügy van! a bal- és a szélsőbaloldalon.) Kifejezetten, bevallottan és halálos ellenségképpen állott szemben nemcsak a polgári társadalommal, hanem szembenállt a szociáldemokráciával is. (Ügy van! a szélsőbaloldalon.) Az én t. képviselőtársamnak mégis rendkívüli érdeme az, hogy az ő szakszerű beszédével visszavitte ezt a vitát a választójog problémájának síkjára. Valóban, ha valaki figyelemmel kíséri ennek a vitának alakulását, annak meg kell állapítania bizonyos csalódással, hogy ennek a vitának alakulása igen messze maradt azoktól a kommentároktól, amelyekkel ennek a vitának megindulását beharangozták. Azt mondották, hogy a magyar parlamentnek történelmi, szinte ünnepi jelentőségű eseménye, hogy végre a titkos választójog tárgyalását megkezdette (Dulin Jenő: Kerülgették, mint a macska a forró kását!) és rövidesen kiderült, hogy az egész parlamenti légkört a napi politikai kérdéseknek izgató problémái uralják. Hiszen megértem ezt, mert azok a váratlan külföldi események és azok a belföldi nyugtalanító jelenségek önkéntelenül is átvitték a társadalomba lévő feszültséget a törvényhozás termébe is, azonban még sem szabad nekünk önmagunknak ledegradálnunk a választójog problémáját, mert ezzel önmagunkat és az egész parlamentáris intézményt is ledegradáljuk. (Ügy van! balfelöl.) Az lén véleményem szerint éppen ilyen időkben, ilyen nyugtalan, bizonytalanságokkal terhes időkben kötelessége a parlamentnek, hogy a saját fontosságát és jelentőségét minden vonatkozásban kihangsúlyozva a nemzetnek biztonságot és bizalmat adjon. Természetes dolog, t. Ház, úgy, amint mondottam, senki sem vonhatja ki magát bizonyos jelenségeknek hatása alól és már csak az egyes felszólalásokra való tekintettel is beszédemnek során magam is ki fogok térni néhány közéleti jelenségre és rá fogok mutatni arra, hogy a legtökéletesebben megalkotott választójogi törvény is értéktelenné válik abban a pillanatban, ha nincsen egy erős kormány, ha nincsenek rendezett parlamenti viszonyok és ha mindenek fölött a törvény uralma nem biztosíttatik az egész társadalmi és állami életben. (Ügy van! Ügy van! a bal- és a szélsöbaloldalon.) T. Ház! Én és barátaim ezt a törvényjavaslatot nem fogadtuk el az általános tárgyalás alapjául. Ez nem azt jelenti, mintha mi leértékeltük volna azt a kezdeményezést, amely ebben a javaslatban a kormány részéről megnyilvánult a titkos választójog kérdése tekintetében, vagy leértékeltük volna a miniszterelnök úrnak *azt a nobilis gesztusát, amellyel ő igéretét megtartva, magát az egész választójogi kérdést a Ház elé hozta. Állásfoglalásunk jelentette azt, hogy a megoldás kérdésében nem értünk egyet, s az én véleményem az, hogy nekünk az a. kötelességünk és feladatunk, a parlamentarizmusnak az a lényege, hogy ennek az álláspontunknak parlamentáris formák között kifejezést is adjunk. Nem tudom leegyszerűsíteni a kérdést odáig, ahová Antal István t. képviselőtársam eljutott, -afci máisifél ór:a hosszat tartó magván érdekes, elméleti és gyakoriLajfci doktrínákat felállító beszéde végén odakonkludált: egy dolog fontos, a titkos választójog megalkotása és ezzel szemben minden más kérdésnek el kell törpülni. Ne is vitatkozzunk, — mondta beszéde végén, — hanem fogadjuk el a javaslatot. T. Ház! A titkos választás fontosságát velünk szemben nem kell argumentumokkal alátámasztani. Mi ezért a gondolatért itt ezen a helyen több mint másfél évtized óta küzdöttünk, sőt vannak t. barátaim, akik egész életük során küzdöttek és harcoltak érte. (Úgy van! a szélsőbáloldalon.) Tisztában kell lennünk azonban azzal, hogy a választás titkossága végeredményben csak a szavazás erkölcsileg és technikailag tökéletesebb megoldását jelenti, amely mellett nem lehet érdektelen maga az anyagi választójog és nem lehet érdektelen maga az egész választójogi rendszer. Hiszen erre utal maga a választójogi törvényjavaslat indokolása is, amikor azt mondja, hogy a titkos szavazás behozatala egészen új helyzetet teremt, tehát egész választójogi rendszerünket más meggondolásokra kell építeni. A titkosság behozatalát örömmel üdvözöljük. Lojálisán .megállapítom, hogy a szavazás lebonyolításának kérdésében, a titkosság biztosításában az igen t. kormány részéről a tárgyalások során előzékenységet tapasztaltunk, viszont megállapítom ugyanekkor, hogy azok az indokok, amelvek elválasztanak engem és barátaimat ettől a javaslattól, éppen ezekkel a meggondolásokkal szemben vezetnek bennünket. T. Ház! A törvényjavaslatnak az a fel-