Képviselőházi napló, 1935. XVII. kötet • 1938. március 3. - 1938. április 7.

Ülésnapok - 1935-290

386 Az országgyűlés képviselőházának 290. ülése 1938 március 30-án, szerdán. Kassay Károly: T. Ház! Petrovácz Gyula képviselőtársam rendkívül szakszerű beszédé­ben számos olyan megállapítást tett a törvény­javaslattal kapcsolatban, amelyet én a magam részéről teljes egészében aláírok és amely kér­désekben a választójogi tárgyalás alkalmával közöttünk nem is volt különbség. Különösen azokat a megállapításokat, amelyeket a t. kép­viselőtársam a lajstromos választás rendsze; rére, a titkosság jelentőségére, a női szavazati jogra, a parancsuralmi berendezkedéseknek efemer jelentőségére és értékére mondott, tel­jes egészében a magam részéről is aláírom. Sajnálom, hogy a t. képviselőtársam az ő argumentálásában — bizonyos következetlen­séggel az utolsó megállapításaival szemben — rátért annak a vitatására, hogy mindezek a helyes intézkedések a jobb- és baloldali poli­tika szempontjából is kibírják-e a kritikát? Az én véleményem az, hogy amikor választójogot alkotunk, úgy, amint ő beszéde végén mon­dotta, nem egy párt, r de nem is egy politikai irányzat szempontjából kell kiindulnunk. Ami­kor választójogi törvényt alkotunk, arra kell törekednünk, hogy a nemzeti akarat szabad megnyilvánulását biztosítsuk, biztosítsuk ezt a szabad akaratot minden olyan zavaró momen­tummal szemben is, mint amit jelent a pénz, a hatalom, a hazugság, a demagógia, amely igenis alkalmas arra, hogy ezt a szabadakara­tot megakadályozza a maga tisztaságában való jelentkezésében. Az ilyen jobb- és baloldali megállapítások, t. Ház, csak eszmei zavarra vezetnek és a t. képviselőtársam sem kerülte ki a sorsát, ami­kor a demokráciát elfogadva, azt a tételt állí­totta fel, hogy igen, de ahol a demokrácia ura­lomra jön, ott a _ demokrácia zsarnokságba megy át, megtagadja önmagát és ebben a kér­désben mint argumentumra hivatkozott Orosz­országra. (Petrovácz Gyula: Szociáldemokrá­ciát mondottam!) Ami Oroszországban ura­lomra jutott, az pontosan tagadása volt nem­csak uralmában, hanem célkitűzésében, pro­grammjában és módszereiben is a demokráciá­nak. (Ügy van! Ügy van! a bal- és a szélsőbal­oldalon.) Kifejezetten, bevallottan és halálos ellenségképpen állott szemben nemcsak a pol­gári társadalommal, hanem szembenállt a szo­ciáldemokráciával is. (Ügy van! a szélsőbalol­dalon.) Az én t. képviselőtársamnak mégis rendkí­vüli érdeme az, hogy az ő szakszerű beszédével visszavitte ezt a vitát a választójog problémá­jának síkjára. Valóban, ha valaki figyelemmel kíséri ennek a vitának alakulását, annak meg kell állapítania bizonyos csalódással, hogy en­nek a vitának alakulása igen messze maradt azoktól a kommentároktól, amelyekkel ennek a vitának megindulását beharangozták. Azt mon­dották, hogy a magyar parlamentnek törté­nelmi, szinte ünnepi jelentőségű eseménye, hogy végre a titkos választójog tárgyalását megkezdette (Dulin Jenő: Kerülgették, mint a macska a forró kását!) és rövidesen kiderült, hogy az egész parlamenti légkört a napi politi­kai kérdéseknek izgató problémái uralják. Hi­szen megértem ezt, mert azok a váratlan kül­földi események és azok a belföldi nyugtala­nító jelenségek önkéntelenül is átvitték a tár­sadalomba lévő feszültséget a törvényhozás termébe is, azonban még sem szabad nekünk önmagunknak ledegradálnunk a választójog problémáját, mert ezzel önmagunkat és az egész parlamentáris intézményt is ledegradál­juk. (Ügy van! balfelöl.) Az lén véleményem szerint éppen ilyen időkben, ilyen nyugtalan, bizonytalanságokkal terhes időkben kötelessége a parlamentnek, hogy a saját fontosságát és jelentőségét minden vonatkozásban kihangsú­lyozva a nemzetnek biztonságot és bizalmat adjon. Természetes dolog, t. Ház, úgy, amint mon­dottam, senki sem vonhatja ki magát bizonyos jelenségeknek hatása alól és már csak az egyes felszólalásokra való tekintettel is beszédemnek során magam is ki fogok térni néhány közéleti jelenségre és rá fogok mutatni arra, hogy a legtökéletesebben megalkotott választójogi tör­vény is értéktelenné válik abban a pillanatban, ha nincsen egy erős kormány, ha nincsenek rendezett parlamenti viszonyok és ha minde­nek fölött a törvény uralma nem biztosíttatik az egész társadalmi és állami életben. (Ügy van! Ügy van! a bal- és a szélsöbaloldalon.) T. Ház! Én és barátaim ezt a törvényja­vaslatot nem fogadtuk el az általános tár­gyalás alapjául. Ez nem azt jelenti, mintha mi leértékeltük volna azt a kezdeményezést, amely ebben a javaslatban a kormány ré­széről megnyilvánult a titkos választójog kérdése tekintetében, vagy leértékeltük volna a miniszterelnök úrnak *azt a nobilis gesztu­sát, amellyel ő igéretét megtartva, magát az egész választójogi kérdést a Ház elé hozta. Állásfoglalásunk jelentette azt, hogy a meg­oldás kérdésében nem értünk egyet, s az én véleményem az, hogy nekünk az a. kötelessé­günk és feladatunk, a parlamentarizmusnak az a lényege, hogy ennek az álláspontunknak parlamentáris formák között kifejezést is ad­junk. Nem tudom leegyszerűsíteni a kérdést odáig, ahová Antal István t. képviselőtársam eljutott, -afci máisifél ór:a hosszat tartó magván érdekes, elméleti és gyakoriLajfci doktrínákat felállító beszéde végén odakonkludált: egy dolog fontos, a titkos választójog megalko­tása és ezzel szemben minden más kérdésnek el kell törpülni. Ne is vitatkozzunk, — mondta beszéde végén, — hanem fogadjuk el a javaslatot. T. Ház! A titkos választás fontosságát ve­lünk szemben nem kell argumentumokkal alá­támasztani. Mi ezért a gondolatért itt ezen a helyen több mint másfél évtized óta küzdöt­tünk, sőt vannak t. barátaim, akik egész éle­tük során küzdöttek és harcoltak érte. (Úgy van! a szélsőbáloldalon.) Tisztában kell len­nünk azonban azzal, hogy a választás titkos­sága végeredményben csak a szavazás erköl­csileg és technikailag tökéletesebb megoldását jelenti, amely mellett nem lehet érdektelen maga az anyagi választójog és nem lehet ér­dektelen maga az egész választójogi rendszer. Hiszen erre utal maga a választójogi tör­vényjavaslat indokolása is, amikor azt mondja, hogy a titkos szavazás behozatala egészen új helyzetet teremt, tehát egész vá­lasztójogi rendszerünket más meggondolá­sokra kell építeni. A titkosság behozatalát örömmel üdvözöljük. Lojálisán .megállapítom, hogy a szavazás lebonyolításának kérdésében, a titkosság biztosításában az igen t. kormány részéről a tárgyalások során előzékenységet tapasztaltunk, viszont megállapítom ugyanek­kor, hogy azok az indokok, amelvek elválasz­tanak engem és barátaimat ettől a javaslat­tól, éppen ezekkel a meggondolásokkal szem­ben vezetnek bennünket. T. Ház! A törvényjavaslatnak az a fel-

Next

/
Thumbnails
Contents