Képviselőházi napló, 1935. XVII. kötet • 1938. március 3. - 1938. április 7.
Ülésnapok - 1935-289
Az országgyűlés képviselőházának 289, ülése 1938 március, 29-én, kedden. 371 — Olvassa): »Szegezzük le azt a tényt, hogy a paraszt ma is szíve mélyéig hidegen áll a felekezeti uszításokkal szemben és hogy a gyűlöletnek hullámai kizárólag és egyedül az úgynevezett vezető osztályok egy részéből indulnak ki. Ezeknek az uszításoknak célja tisztán a gazdasági egoizmus. A magyar államban nehezebb lett a küzdelem a mindennapi kenyérért. Ennélfogva lehetőleg le akarják a nyakukról rázni versenytársaikat. így keletkeznek a modern keresztes lovagok, akik azonban nem kockáztatják csontjaikat a pogányok elleni küzdelemben, hanem keresztieve lükből óhajtanak monopóliumot teremteni.« (Taps a szélsőbaloldalon, — Felkiáltások a jobboldalon: Óriási!) így folytatódik a cikk tovább. 1919 november 2-án, tehát közel húsz év előtt íródtak ezek a sorok. Majd ezt mondja (olvassa): »Nagyon régi tévedés az, hogy a zsidóságot egységes társadalomnak tekintjük. Az igazság az, hogy a zsidók társadalmilag éppúgy több részre oszlanak, mint az egész nép, sőt az ellentét a zsidóság egyes osztályai között még sokkal nagyobb, mint bármely más vallásfelekezetnél. Az úgynevezett zsidószolidaritás olyan találmány, amely csak a reakció urainak szolidáris gyűlöletében válik valósággá, ezenkívül azonban egész életemben sohasem volt szerencsém ahhoz, hogy ezzel a szolidaritással találkozzam.« (Zaj.) T. Ház! Felolvashatnám ennek a cikknek egyéb részeit is, de nem folytatom, (Rajniss Ferenc: Csak folytassa!) mert nem tartom ezeket szükségeseknek a fentiek alátámasztására. Csak egészen véletlenül hoztam ezeket ide, már előzőleg itt voltak nálam és nem is ennek a beszédnek keretében akartam elmondani mindezeket. Csak mint érdekességet említem Vázsonyi irataiból, hogy ő húsz év előtt már látta ugyanezeket a jelenségeket, amelyek itt vannak ma és amelyek húszóvenkint ismétlődnek a gazdasági válságok nehezedése idején. (Rajniss Ferenc; Halljuk a választójogot! — Propper Sándor: Miért nem volt olyan türelmetlen Csilléryvel szembent) Amikor Vázsonyi Vilmosnak ezeket a szavait idézem, teszem ezt azért, mert Vázsonyi lelkes tagja volt a zsidóságnak és éppen Vázsonyi Vilmos mondotta a legsúlyosabb kritikát a zsidóságról, a zsidóságnak arról a részéről, amelynek egy tagja egyszer azt mondotta a munkásoknak egy sztrájk alkalmával: »Ha sokat ugrálnak, meg fogjuk alakítani a keresztényszocialista szakszervezetet és oda léptetjük be a munkásokat.« (Berültséa a szélsőbaloldalon. — Hertelendy Miklós: Megfenyegették magukat!) Nekik teljesen mindegy az, hogy hova tartoznak, nekik az a, fontos, hogy alázatos, engedelmes munkásaik legyenek. (Zaj.) Amikor a háború után, az inflációs időben díváit kezdett lenni a tőzsde — főiként azoknak a köztisztviselőknek a részéről, akik ajbibian az időben nagyobbösszegű végkielégítésit kaptáik, méltóztassék megnézni, hogy abíbaoi az r időiben hány tagja volt a magyar tőzsdének és ebiből hány volt a zsidó, és mennyi a keresztény. Ezek az urak, akik a tőzsdéire mentek, azt hitték, hogy teljesen elegendő, ha az ember megváltja a tőzsdére a tagsági jogot, fizeti a tagdíjat éis akkor már a pénz a nmarkába • ömlik, nem kell maist tennie, mint csak a kezét tartani. Hát rövidesen rájöttek arra, hogy ehhez bizonyos; igyakorlat, tapasztalat, sőt tudás ds ~ : ÎÀQ szükséges, amely gyakorlatot, tapaszalatot, tudást nem mindig lehet elérni ököllel és hanggal, mert ehhez más is: kell. (Rajniss Ferenc: óriási!) Es mi történt, ha ma benézünk a tőzsdére, akkor találunk még egy-egy pár, ahogy gúnyosan szokták mondani, dísz-gójt a tőzsdén, de ezeket is minden félévben egyszer a zsidóknak kell szanálni, nehogy kivesszenek, hogy maradjon még ott pár ebből a fajtából. Szabad pálya ez, és mindenki érvényesülhet rajta. Kérdem, ki akadályozza Imiéig azt, hogy valaki szénibányát nyisson? Ki akadályozza meg azt, hogy más iparvállalatot létesítőién? Az uraknak voltak olyan párttagjaik, akik ezen ia téren igen bokros érdemekre hivatkozhatnak. (Farkas István: Haller micsoda nagy ejredményeket ért el!) Ott volt a Tanítók Bankja, a Magyar—Amerikai Bank, ott voltak a H all erők, a Bar tos ok . . . , Elnök: Kérem a képviselő urat, hogy ezután a terjedelmes: hevezetés után méltóztassék a javaslathoz közeledni. Peyer Károly: Csak válaszolóik az ebben a kérdésben elhangzottakra. Elnök: Húsz percig méltóztatott válaszolni, méltóztassék a javaslatra térni. Peyen Károly: T. Ház! Ezen a téren is voltak bizonyos jelenségek, amelyek fölött ma már olyan könnyedén napirendre térnek. Pedig ne méltóztassék ezeket a kérdéseket tisztán csak felekezeti szempontból kezelni. Én ezeket a kérdéseket társadalmi szempontból kezelem. (Helyeslés a szélsőbaloldalon. — Felkiáltások ugyanott: Ez a helyes! — Baross Endre: Etikai szempontból!) En neim; teszek különbséget 'ember és ember között, uiert nekem a kizsákmányoló akkor is komisz munkaadó, ha zsidó, de akkor is komisz munkaadó, ha keresztény. (Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon. — Haám Ar|túr: Miért nem végez zsidó fizikai munkát, akkor egyforma elbírálásban lehetnie részesíteni!) Elnök: Csendet kérek, Haám képviselő úr! Peyer Károly: Jöjjön el a képviselő úr, én önt elvezetem a kovácsniűbelyekibe, a vasöntő műhelyekbe, ahol zsidó munkások reggeltől késő estig izzadva, keservesen keresik imeg a pénzüket. (Haám Artúr: Egynkét százalékban!) Ha ezt nem ismerik, sajnos, én nem vállalkozhatoim arra, hogy (mindenkinél pótoljam azt, ami nála hiányzik. (Derültség a szélsőbaloldali. — Bárczay János: Kedveskedik!! — Haám Artúr: A munkások megbízták, hogy a zsidókat itt védje imleg? Látom!) T. Képviselőház! Miután ezt a nagy problémát itt szépen elintéztük, és reméljük, hogy itt a hajaszála senkinek sem fog meggörbülni, tényleg foglalkozzunk a választójogi törvényjavaslattal. Az önök kormánya nem fog új karteltörvényt csinálni. Az önök kormánya nem fogja törvénybe iktatni azt, hogy nem lehet képviselő az, aki hat hónappal a választás kiírása előtt ; valamely közület tisztviselője volt; nem fogja törvénybe iktatni azt, hogy nem lehet képviselő az, aki dohánytőzsdét, moziengedélyt kapott, vagy annak a moziengedélynek titkos társa; nem fogja törvénybe iktatni azt. hogy nem lehet képviselő az, aki gyógyszertárengedélyt vagy közjegyzői jogot kapott, vagy nem fogja törvénybe iktatni, hogy nem lehet képviselő az. aki az államtól valami címen — szanálás címén vagy egyéb címen — az utóbbi tíz évben — csak egy összeget mondok — például 10.000 pengőnél nagyobb összeget kapott, (Propper Sándor: Például
