Képviselőházi napló, 1935. XVII. kötet • 1938. március 3. - 1938. április 7.
Ülésnapok - 1935-289
368 Az országgyűlés képviselőházának ben vannak ezek a birtokok, elsősorban arra kell törekedni, hogy magyar kézbe vegyük őket. (Buchinger Manó: Le a vagyonososztály lyal! — Derültség. — Farkas István: Le a vagyonososztállyal! — Zaj. — Elnök csenget.) Hogy tehát én a magyar kir. kormány helyzetét megkönnyítsem, egy határozati javaslatot kívánok benyújtani, (Zaj. — Halljuk! Halljuk!) A határozati javaslat a következőképpen szól (olvassa): ( »A magyar országgyűlés képviselőháza utasítja a kormányt, hogy a zsidókérdés megoldására kormánybiztost nevezzen ki teljhatalmú jogkörrel. (Helyeslés a jobboldalon,') A kormánybiztos feladata, hogy a zsidókérdéssel kapcsolatos összes problémákat megoldja. Különös figyelmet kell fordítania a következőkre: 1, Minden intézkedést meg kell tennie, hogy^nem magyar állampolgárságú zsidók az ország területére be ne szivároghassanak. (Helyeslés és taps a jobboldalon és a középen, — Peyer Károly: De a keresztény ügyvédek ne járják ki ezt! — Farkas István: Keresnek rajta! — Zaj és mozgás a jobboldalon. — Peyer Károly: Ki védi a valutasíbereket .minden •perben'? — Zaj. — Peyer Károly: Jó keresztény ügyvéd» jó pénzért!) 2. Az évek óta Magyarország területén kívül élő zsidók állampolgárságát hivatalból felül kell vizsgálnia és âzt a szükséghez képest megsemmisíthesse. 3. A gazdasági téren mutatkozó zsidótúltengést meg kell szüntetnie* Ebből a szempontból elő kell készítenie, hogy a hadianyaggyártás, széntermelés és a nagyiparnak azon ágai, amelyek állami engedményezés alapján keletkeznek, államosíttassanak. (Peyer Károly: Helyes, benne vagyunk!) 4. Tartozik minden cégjegyzett magyar vállalat könyveit, üzletmenetét és eredményeit a háború kezdete óta felülvizsgálni és saját hatáskörében — szükséghez képest az igazgatóságot elmozdíthatj cl '©S d vállalat ügyvitelét a nemzet érdekében keresztény magyar állampolgárokra bízni. (Peyer Károly: Ha én ezt elmondom egy gyűlésen, akkor lecsuknak! — Kátz Kálmán: Meg kell reszkírozni! — Zaj. — Elnök csenget. — Peyer Károly: Ezentúl úgy idézem, hogy Csilléry mondta!) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! (Buchinger Manó: Csilléry, Marx után szabadon!) Buchinger Manó képviselő urat kérem, maradion csendben! (Meizler Károly: Erdekeltek különösen me beszéljenek!) Csilléry András: 5. A becsületes földbirtokreform megoldása érdekében igénybeveheti elsősorban az 1914 óta szerzett háborús földbirtokokat és ezek között legelső helyen a zsidókézben levőket.« Kérem ennek a határozati javaslatnak az elfogadását. (Helyeslés és felkiáltások jobbfelől: Szavazzunk!) Azt hiszem, Kbgy ebben a házban mindenkinek egyet kell értenie abban a tekintetben,, hogy azt a gyúanyagot. amely ma megvan, a magyar társadalomból kiküszöböljük. Ha ennek alapján járunk el, akkor a magyar kormánynak ez feltétlenül sikerülni fog. Antal István t. képviselőtársam beszédében rámutatott arra, hogy feltétlenül új sajtótörvényre van .szükség. Azt hiszem, hogy ebben a kérdésben tényleg igaza is van. Ezt az állapotot azonban már addig is sürgősen orvosolni lehetne azzal, ha megszüntetnék azt a sok támogatást» amelyet a sajtó kap és amely miatt 289, ülése 1938 március, 29-én, kedden. a sajtó az igazi közvélemény kiformálásában, úgy érzem legalább is, akadályozva van. Ebben a kérdésben nemcsak a kormánynak és a városnak, hanem a Tébé.-nek és a Gyosz.nak is jó példával kellene előljárnia. Azt hiszem, hogy képviselőtársaim nem ismerik azokat a nagy összegeket, amelyeket a sajtó támogatására fordítanak és amelyekből nagyon sok szociális intézmény felállítása válna lehetővé. Én nem kifogásolom a tisztességes sajtó támogatását, amely a közvélemény kialakításában együtt halad a nemzettel. A megrendszabályozást csak azokkal szemben kívánom érvényesíteni, akik a nemzettel szemben foglalnak állást, akik a hisztériának, az idegességnek a tulajdonképpeni kitermelői és minden zavarnak a keltői. Ezekkel szemben feltétlenül érvényesíteni kellene. Ezt azonban a kormányzatnak kellene elkezdenie, nem pedig nekünk. Ügy érzem, hogy nem lehet Krisztust védenie annak a sajtónak, amely Krisztust megfeszítette; aki a revíziós gondolatot elárulta, ne jöjjön elő t a revíziós gondolattal, vagy amely sajtóorgánum az ország feldarabolásában résztvett, arra semmi Körülmények között szükség nincsen. Ne vegye tehát a t. kormányzat és a belügyminiszter úr rossznéven, ha egyes egyének ez ellen a sajtó ellen . küzdve a maguk propagandáját kifejtik és igyekeznek az embereket rábírni, hogy olyan sajtótermékeket olvassanak, amelyek a nemzeti keresztény felfogásnak és a szociális gondolat érvényesítésének minden tekintetben megfelelnek. Azt is, hajlandó vagyok leszögezni, hogy a sajtóban kell legalább annyi összeférhetetlenségnek r lenni, mint amennyi összeférhetetlenséget a képviselőktől kívánunk. (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Na, akkor nem sok lesz!) Megkívánjuk ezt a jövőre nézve a képviselőktől is, mert nem szeretném látni, hogy a képviselők éppen ezen pozíciójuknál és körülményeiknél fogva olyan különleges állásokat érhessenek el, olyan pozíciókat teremthessenek maguknak, amelyek lekötöttséget jelentenek rájuk nézve. (Ügy van! Úgy van!) Ha az illető azt hiszi, hogy tehetségét és tudását^ a másik vállalatnál jobban ki tudja fejteni, . mondjon le ^és helyét adja át másnak. Kétirányú működést azonban semmi körülmények között sem tud^ megfelelően kifejteni és még erkölcsi obiigóba is kerül. Ha tehát az összeférhetetlenség a képviselőknél megvalósul, ezt a példát a sajtó is követni fogja. Példát kell mutatni, mert az emberek hajlandók példák után indulni és a rossz példák után csak rossz elindulás születhetik. Ne vegye zokon senki, hogy ezeket a kérdéseket idehoztam; szükséges volt ez, hogy a lelkiismeretemet megkönnyítsem, ; (Fábián Béla: Beszéljünk őszintén!) — természetes, beszéljünk őszintén —mert úgy érzem, hogy nekünk kötelezettségeink: vannak a jövendővel, családunkkal, gyermekeinkkel, a keresztény kultúrával szemben, amelyet minden körülmények között meg kell védeni és gyermekeink jövendő boldogulását lehetővé kell tennünk. Mert a gyermek nem- az enyém, nem a tiéd, hanem valamennyiünké, a gyermek jövőjét kívánjuk megalapozni, amihez azzal járulok hozzá, ha ezt a törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadom. Remélem, hogy a t. Ház bölcsessége az odiózus szakaszokat ebből a törvényjavaslatból ki