Képviselőházi napló, 1935. XVII. kötet • 1938. március 3. - 1938. április 7.

Ülésnapok - 1935-289

362 Az országgyűlés képviselőházának lalhassanak helyet. (Helyeslés a balközépen J A nemzetköziséget minden körülmények között ki kell zárnunk. (Helyeslés és taps a jobboldalon és a balközépen.) s ennek érdekében elfogadok minden kautélát. Mert mi nem lehetünk cs oda vár ók, mi magunkra vagyunk utalva és ha mi a nacionalizmust nem fogjuk innen belülről erősíteni, akkor egészen bizonyos, hogy Európa térképiéről nagyon könnyen eltűnhetünk. Ezért kívánom én magunkrautaltságunkban a nemzetköziségnek mindenféle tekintetben való megszüntetését s ezért kívánom, hogy az olyan pártok és frakciók, amelyek nem ilyen alapon állnak, a választójogból minden körülmények között kizárassanak. Remélem, hogy a részletes vita alkalmával erre a kérdésre még vissza térhetünk. Mindenesetre helyesnek tartom azt a főel vet, hogy a titkosság érvényesüljön s a titkosság a javaslatban minden tekintetben érvényesülni is látszik. Ilyenkor szoktak mindig veszélyekről és bizonyos kautélákról beszélni, én azonban úgy érzem, sokkal nagyobb veszély rejlett abban, amikor Bethlen István 1922-ben a parlament akaratával szemben a titkos választójogról a nyilt választójogra tért át, és sokkal nagyobb veszedelem rejtőzhetett abban is, amikor 1922-ben éppen az említett választójogi rendelet bevezetése kapcsán a szociáldemo krata pártot újból behozták a parlamentbe; bár ez az aggodalom nem igazolódott, mert hiszen a szociáldemokrata párt ellenkezőleg, csak serkentőleg hatott reánk. (Peyer Károly: Minket a választók hoztak be!) Minket is! T. képviselőtársam, 1922-ben voltak bizonyos paktumok és egyezmények, amelyekre én nem kívánok e pillanatban kitérni. (Peyer Károly: De i nyugodtan lehet!) Nem kívánok kitérni, majd más alkalommal lesz módom erről is beszélni, (Peyer Károly: Bármikor, egészen nyugodtan!) Én a választójog szűkítését nem tartom helyesnek, hanem azt tartom, hogy aki katonának jó, aki jó arra, hogy a hazát megvédje, annak választójoga is kell, hogy legyen. (Farkas István: 18 éves korában már jó katonának, de csak 26 éves korában kap választójogot! Ezt nevezik nemzeti szempontnak!) Ha valakinek két hold földre van szüksége, hogy választójogát érvényesíthesse, annak két hold földet kell adni és lehetővé kell tenni, hogy a két hold földön egzisztenciáját megtalálva boldoguljon és választójogát is érvényesíthesse. Ha pedig nincs választójoga annak, aki közsegélyből él, akkor a kormánynak gondoskodnia kell arról, hogy ne legyen közsegélyezett ember; munkaalkalmakat kell teremtenie s akkor lehetővé válik az, hogy aki most közsegélyből él, az a maga választójogát a nemzet érdekében érvényesíthesse. Szerintem nem hiba az, ha sokan szavaznak s ha sokan teszik le a maguk votumát esetleg éppen a kormányzat programmja mellett, mert akkor a kormányzatnak is módja van a közvéleményre hivatkozni, módja van hivatkozni arra, hogy a közakarat érvényesült a választásokon keresztül. Fontosnak tartjuk, hogy a parlament összetétele tényleg a nemzeti akaratot, a népakaratot tükrözze vissza. Már csak azért sem szabad kizárni egyeseket a választójogból, mert lehetetlennek tartom, hogy itt legyenek első-, másod és harmadosztályú polgárok, aszerint, hogy milyen rendszer szerint adják le a szavazatukat; mert hiszen más választójog érvényesül a lajstromos, más az egyéni, és megint mas a községi választójognál. Ugy érzem, vala289. ülése 19S8 március* 29-én, kedden. mennyien egy cél érdekében dolgozunk, ha tehát egy cél erdekében dolgozunk, akkor ezen jogot is feltétlenül és egységesen érvényesítenünk kell a választókra vonatkozólag is. A javaslat indokolásában a következőket olvasom- »Én úgy érzem, hogy a szűkebb választójog- az egyéni kerületekre alkalmazva talán módot nyújtana arra, hogy sok helyen, miután az egyéni kerületekben a többség a kisebbséget annullálja, a választók konszolidáltabb rétegei jussanak többségbe s ezáltal olyan képviselőket válasszanak, akik a maguk felfogásával közelebb állanak a polgári felfogáshoz.« Ezt mondotta Bethlen István gróf a maga felszólalásában is a bizottságban. Én e pillanatban nem tudom megmondani, hogy a polgári felfogás alatt mit értett, mert hiszen a polgári felfogás tulajdonképpen kell, hogy egyezzék a nemzet akaratának felfogásával és úgy érzem, hogy a nemzet minden egyes tagjának ehhez a polgári felfogáshoz kell alkaî mazkodnia, mert én ebben az országban nem akarok látni osztályérdekeket, nem akarok ismerni sem munkás-, sem iparos-, sem parasztembert, én minden tekintetben csak polgárt akarok látni, aki a maga boldogulását közöttünk megtalálja. De a törvényjavaslat indokolásában ez a bizonyos gyanusítási hang többízben is végigvonul. Sajnos, úgylátszik, az előadó úr sem tudta magát ettől egészen mentesíteni, mert a bizottsági jelentésben is erősen hangsúlyozza ezeket a kautélákat és éppen erre alapítja azt, hogy szükséges a^ választói jog restringálása. Én azonban úgy érzem, hogy a polgári gondolathoz itt valamennyien egyformán közel állunk ; ezért szeretném megkérdezni tőle, vájjon mit ért ő a polgári gondolat alatt. Kernelem, nem azt, hogy ebben az országban továbbra is a zsidó bankárok legyenek a diktátorok; remélem, nem azt, hogy az a bizonyos zsidó kereskedelem irányítsa továbbra is ebben az országban a gazdasági életet, nem azt, hogy a zsidó szállító érvényesíthesse a maga akaratát a becsületes kisiparossal szemben és azzal a gyáriparral szemben, amely lassan-lassan már csak a múlté lesz, amelyet ki fognak végezni és amelynek helyébe egy olyan gyáripar lép, amely tőlünk teljesen idegen emberek kezében van. (Gr, Festetics Domonkos: Ügy van!) Hiszen nagyon jól tudom, hogy ha ezt a polgári gondolatot majd védelmezni kell, megint csak a választójogból kizárt ifjúságra lesz szükség. Az védelmezte meg 1848-ban is, (Gr. Festetics Domonkos: Nem a pesti polgár!) az állt 1914-ben is a határokon . . . (Rajniss Ferenc: Azért zárták ki a választójogból! Majd az öregek védik meg az országot! Az öreg urak a minisztériumokban; azok fogják megvédeni! — Egy hang a baloldalon; És Rajniss! — Rajniss Ferenc: Én megvédem, legyen nyugodt a képviselő úr!) Ez az ifjúság állott ki a kommün alatt is, a kommün után is és ez az ifjúság hordozza ma is vállain a szociális terhek nagy részét, mert szomorú sorsban sínylődik állandóan. A magam részéről éppen ezt nehezményezem és kifogásolom, mert aagyon jól tudom, hogy a jövőben is, ha ki kell majd állni és az országot és a polgári gondolatot meg kell majd védelmezni a forradalommal és másokkal szemben, akkor megint az ifjúság fogja azt megvédelmezni. (Gr. Festetics Domonkos: Az ifjúság és a magyar falu!) Fontosnak tartanám, hogy a választójog gyakorlása teljesen gátlásmentes és befolyás; nélküli legyen; mindenkinek módot kell adni