Képviselőházi napló, 1935. XVII. kötet • 1938. március 3. - 1938. április 7.

Ülésnapok - 1935-289

354 Az országgyűlés képviselőházának 289. ülése 1938 március, 29-én, kedden. mináns vezéreszme elveszti a maga vezérlő képességét a vele szemben érvényesülő mellékerőkkel szemben, akkor észrevétlenül, akaratlanul >és kiérezhetően előáll a kultúráknak egymásiba szüremkedése, vagyis a renesszánszoknak egymást kiegészítő, megszakíthatatlan láncolata. Sulyok Dezső képviselőtársunk ebben a ragyogó és magas történelemszemléletben megállapított bizonyos tényeket, A tényeknek azonban csak az egyik oldalát hangsúlyozta ki és nem mutatott rá arra a történelmi folyamatra, amely az 1840-es évektől kezdve egészen a háború kitöréséig a magyar társadalmi élet konstrukciójában végbement. Az 1860-as évek magyarsága már csak névleg, származásilag volt az, amely a reformkorszak, az 1840-es évek nagy magyarságának nemessége volt, # Ezt a köznemességet, amelyet katasztrófa ért az 1848-as eszmék bukásával kapcsolatban, nemcsak politikailag izolálta a katasztrófa és az azt követő abszolutizmus, hanem gazdaságilag is lerontotta, műveltség tekintetében is leszállította, az 1840-es évek nemességének anyagilag független ós európailag művelt középosztályával szemben. Az 1848-as nagy modern törvényhozás egyrészt törvénybe iktatta a jobbágyok felszabadítását, másrészt elvette a kisnemestől a legnagyobb értéket, a jobbágyi munkaerőt, és ennek kártalanítása tekintetében a magyar nemességet a nemzeti becsület védőpajzsa alá helyezte.^ Az abszolutisztikus kormányzat maga is úgy látta, hogy ebben a kérdésben intézkednie kell, hogy jutalmazhasson és büntethessen. Az 1853. évi császári pátens maga is a kártalanítás álláspontjára helyezkedett és elrendelte az úrbéri terhek rendezését, nem állapította meg azonban a megfelelő kulcsot, a megfelelő kártalanítás összegszerűségét, hanem csak előlegek kiutalását tette lehetővé. A kártalanítások tekintetében telekérték szerint öt nagy oszályt állított fel. Az országot öt nagy részre osztván, az első csoportba Fejér, Sopron, Mosón, Pozsony, Tolna vármegyéket • és a további 2—5 csoportba azokat a színmagyar vármegyéket, amelyekben az ellenzéki érzületű kisnemesség lakott. Az előlegek kiutalásának rendszerénél azokra a vármegyékre nézve, amelyekben az aulikus, abszolutisztikus korszakhoz simrailt na<gyneanjesség lakott, megállapította a legmagasabb kártalanítási kulcsot, és ezeket az előlegeket folyósította, ugyanakkor pedig az ellenzéki érzelmű kisnemességet, amely eleget tett hazafiúi, társadalmi, az egyetemes európai es keresztény civilizációval szembeni kötelezettségének, ezekből az előlegkiutalási rendszerekből kizárta. Ha némelyik kapott is valamit, egyötöd, egytized részét sem kapta annak, amit az előbb felsorolt vármegyékben szereplő nagybirtokosok. Sulyok Dezső igen t. képviselőtársam ebből a tényből nem vonta le azt a nagy konzekvenciát, hogy a magyar köznemességet abban az időben tették mesterségesen idegen államcélok •érdekében, magyar nemzeti szempontból anyagilag tönkre, amikor mi, Magyarország belekapcsolódtunk a nyugati nagy »kapitalista termelési rendszeribe. Ennek a magyarságnak, ennek az anyagilag és a műveltség tekintetében tönkretett, az életszínvonal tekintetében leállított köznemességnek nem állt módjában tőke híján résztvenni az új termelési rendszerben és így önhibáján kívül került abba a helyzetbe, amelynek gazdasági következményeit ma is érzi. Olyan történeti igazságok ezek, amelyeket nagy. időkben az elvek és a követendő célok helyes megvalósítása tekintetében becsülettel le kell szegezni. A zsidókérdés nem^lehet ebben az országban a közvéleményt irritáló lázgóc. Helyes úton halad a kormányzat, amikor ezt a kérdést törvényesen kívánja elintézni. Nincs ebben az országban komoly tényező, amely igazságtalanságot kívánna elkövetni, mert a keresztény és a nemzeti etika alapján minden komoly tényező tudatában van annak, hogy az igazságtalanság a keresztény elvek szerint bűn. Nem büntetni,, hanem igazságot kell szolgáltatni, mégpedig gyorsan, mert mindaddig, míg ez a kérdés elintézést nem nyer, az antiszemitizmust ugródeszkául fogják felhasználni politikai érvényesülésre látható és láthatatlan elemek (Mojzes János: Ez a trójai faló!), akik politikai miszticizmusokkal kacérkodnak. Ez a nemzet a háborúban és a háború utáni időben megtanult tisztán látni, borotvaélesen, hidegen mérlegelni. Ez a nemzet tisztában van azzal, hogy a történelem nagy keresztútjain ragaszkodnia kell minden olyan alkotmányos intézményhez, amelynek fenntartása erőgyarapodást jelent az egyetemes nemzeti célok megvalósítása tekintetében. Ez a nemzet lemérte a másik oldalon azt is, hogy a kérdések megoldatlansága nem lehet akadály az egyetemes nagy kérdések alkotmányos megoldása tekintetében. A választójog garanciái a választójogi törvényen kívül a társadalom erkölcsi felfogása az alkotmány irányában, a közélet funkciói irányában. A választójogi bizottságban igénytelen szavaimmal kifejtettem,, hogy ebben a törvényjavaslatban ki van fejtve, biztosítva van és arányosan meg van állapítva mindaz a kautéla és korrektívum, amely egyrészt a választás tisztaságának, másrészt a népakarat zavartalanságának biztosítását célozza. Meggyőződésem hitével vallom és hirdetem, hogy ahhoz, hogy a választójogon keresztül eléressék az a cél, hogy a parlament nívója emelkedjék, szükséges a törvényhozónak egyrészt a választópolgársággal, másrészt a kormányhatalommal szemben való függetlensége. (Mojzes János: Főleg az, hogy a törvényt tartsák he a választásokon is. Ez a legfontosabb! — Meskó Rudolf: Mi mindig betartjuk!) Az 1901. évi összeférhetetlenségi törvényt nem tartom megfelelőnek és az összeférhetetlenségi kérdés sürgős és drákói szigorral való rendezése képezi az egyetlen választójogi garanciát,, amely a képviselői tekintély erkölcsi alapokra való helyezése által a parlament tekintélyét biztosítani fogja. Ezen a törvényen kívü a népakarat tiszta és zavartalan megnyilatkozásának biztosítékát képezi a bármilyen irányból eredő demagógia megfékezése és e célból a mindenkori kormányhatalom részére olyan sajtótörvényt kell rendelkezésre bocsátani, amely megvédi az elvi alapon, nagy célokért küzdő nagy-sajtó minden jogát, de kiküszöböli közéletünkből, a sajtódzsungelbői a röpirathajszanak, az időszaki lapoknak aat a szám szerint meg sem állapítható sokaságát, amely ma zavarólag hat az egyetemes és egységes

; nagy ideálok felé törekvő nemzeti közvélemény kialakulására. El kell azonban jutni az állami és társadalmi rend hatályosabb védelmének kérdéséhez is. Ezek volnának azok az általános, nagy alkotmányos kautélák és biztosítékok, amelyek a választójogban kreált biztosítékokon kívül a parlament színvonalának emelését fogják: szolgálni. Az alkotmányjogi biztosítékokon kívül