Képviselőházi napló, 1935. XVII. kötet • 1938. március 3. - 1938. április 7.

Ülésnapok - 1935-287

Az országgyűlés képviselőházának 2< mondhatta ki. Ez az intézkedés eltért attól a rendszertől, amelyet e tekintetben az 1899 :XV. te. fogadott el, amely bizonyos számítási hibáktól eltekintve, másfajta eredménykiigazítást nem ismert, hanem olyan eseteikben, amikor a per; anyagából az derült ki, hogy a megválasztottnak nyilvánított képviselő a szavazatok általános többségét nem nyerte el, a választás érvénytelenítését tette kötelezővé. Erről a kérdésről is találunk megfelelő indokolást a már említett Günther-féle javaslatban, amikor azt mondja a javaslat indokolása, hogy az inficiált szavazatok levonásával a kisebbségi jelöltnek többséget kapott jelöltté való kijelentése és képviselővé való nyilvánítása anomália, mert így a bíróság ad képviselőt, ami ellentétben van a törvény intenciójával. Képviselőt csak a választók adhatnak a kerületeknek a választáson. A bíróság csak az adatok és bizonyítékoknak alapján konstatálhatja azt, hogy mi volt a választó akarata s ha ez a tiszta akaratmegnyilvánítás nem derül ki vagy pedig helytelen megállapítást nyer., akkor igenis a választás megsemmisítésével alkalmat kell hogy adjon a választóknak, hogy szabadon nyilváníthassák újból akaratukat. Ezt az álláspontot, amely a Günther-féle javaslatban van, az 1911. évi Országos Jogászgyűlésen is elfogadták. A most tárgyalás alatt álló törvényjavaslat eredeti szövegében az 1925:XXVI. tc.-ben megállapított elveken épült fel. A bizottság azonban ezt megváltoztatta. Helyesnek vélte ezt tenni azért, mert az 1899:XV. tc.-ben is lefektetett azt az szabályt óhajtotta a törvényjavaslat alapjává tenni, amely szerint a bíróság csakis a választási visszaélések megtorlása tekintetében dönt és ha r ilyen ^ visszaélés megállapítására alkalmas tényállás kialakul, akkor a választást érvényteleníti és alkalmat ad a népakarat szabályszerű megnyilvánul El S cl Tel t de véleménye szerint nem illeti meg a bíróságot az a jog, hogy a kénviselőt a javaslatban pontosan megállapított kereteken belül ő jelölje ki, amire a jelenlegi törvény az eredmény kiigazításának lehetősége mellett módot ad. Már most 'bátor vagyok megemlíteni,, hogy a törvényjavaslatnak úgynevezett átmeneti intézkedései rendelkezéseket tartalmaznak bizor. nyos olyan kérdések tekintetében, amelyeket a bizottság szükségesnek vélt határozott terminusokhoz kötni és. ily módon .az átmeneti intézkedés úi szövegezésével jogszabályokat léptetett életbe. Méltóztassanak 'megengedni, hogy megemlítsem ezek közül azt, hogy az átmeneti intézkedések kimondják, hogy a törvényjavaslat törvényerőre emelkedése után hatvan nap alatt meg kell alakítani a központi választmányokat. Ugyanez idő alatt a belügyminiszter,a budapesti és budapestkörnyéki választókerületek megalakítására vonatkozó ^rendeletét köteles kibocsátani; a töibbi választókerületekre vonatkozólag pedig az országgyűlés tartamának r lejárta előtt hatvan nappal tartozik kibocsátani a .választókerületekre vonatkozó beosztást tartalmazó rendeletet. Végül pedig olyan intézkedést tartalmaz ez az átmeneti renlelkezés, amely szerint a névjegyzékek munkába vétele a törvény kihirdetése napját követő hatvan nap cm belül kell hogy bekövetkezzék. ; '„••'. Amidőn a javaslat ismertetését és előadói beszédemet befejezem,, bátor vagvek bejelenteni, hogy egy-két módosítást a tárgyalás során bátor leszek még előterjeszteni, amelyeket a házszabályoknak megfelelően benyújtottam. KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ XVII. 7. ülése 1938 március 23-án, szerdán. 307 Kérem, hogy a törvényjavaslatot úgy általánosságban, mint részleteiben a közjogi bizottság szövegezésében méltóztassék elfogadni. Méltóztassanak megengedni, hogy beszédemet Madách Imre következő szavaival végezzem: »Nem az idő halad, mi változunk ... Enyésszen az egyén,, ha él a köz, uiely egyesekből nagy egészt csinál.« (Élénk helyeslés, éljenzés és taps a jobboldalon és a középen.) Elnök: A belügyminiszter úr kíván szólni. Széll József belügyminiszter: T. Ház! Van szerencsém a következő két jelentésemet benyújtani. Van szerencsém a Szilasbalhás, Fürgéd, Majsamiklósvár és Ozora községek határrendezésévei kapcsolatos területátcsatolásokról szóló jelentésemet benyújtani. Van szerencséim továbbá az »Italia Soeieta Anonima di Navigazione« hajóstársaság engedélyének módosítása tárgyában készített jelentést benyújtani. Kérem a t. Házat, méltóztassék: a jelentéseket kinyomatni, szétosztatni és tárgyalás és jelentéstétel végett a közigazgatási bizottsághoz utasítani. Elnök: A beadott két jelentést a Ház kinyomatja, tagjai között szétosztatja s előzetes tárgyalás és jelentéstétel céljából kiadja a közigazgatási bizottságnak. Szólásra következik? vitéz Kenyeres János jegyző: Sulyok Dezső ! Sulyok Dezső: T. Ház! A politika általában nem szokott fukarkodni a groteszk fordulatokkal és ilyennek tekinthetjük, azt is, hogy ennek a javaslatnak plenáris tárgyalásánál azok, akik úgyszólván egy emberöltőt töltöttek el a titkos választójogért lefolytatott küzdelemben, vagy azok, _ akik politikai exiszteneiájukat tették fel a titkos választójog kivivására, most & javaslat ellen voltak kénytelenek feliratkozni; míg azok, akiknek nem nagyon kellett a titkos választójog és, hogy enyhén fejezzem ki magamat, kissé idegenkedtek a titkosság behozásától, most a javaslat mellett szólalnak fel. Meg kell ezt egy kicsit magyaráznom akkor, amikor pártom, megbízásából első helyen szólok hozzá ehhez a javaslathoz. A magyarázata ennek az

; amit Eckhardt Tibor, pártunk vezére, az első szöveg megjelenésekor kijelentett, hogy ezt a javaslatot nem szabad megbuktatni, hanem meg kell javítani és ekképpen kell belőle törvényt alkotni. Méltóztassanak elképzelni, mennyivel másképpen alakult volna az egész törvényjavaslat, ha pártunk már a belügyminiszter úr által benyújtott szöveget magáévá tette volna és nem helyezkedett volna arra az álláspontra, hogy a törvényjavaslat ebben az alakjában elfogadhatatlan. Ma a helyzet a független kisgazdapárt számára ugyanaz. Amíg egyrészről örömmel üdvözli azt a tényt, hogy^ a titkosság végre-valahára valósággá és törvénnyé lesz, addig másrészről vannak a bizottsági szöveggel szemben olyan aggodalmai és kívánságai, amelyekről nem tud lemondani, amelyeket a plenáris tárgyalás során még reparáltatni kíván és ez a magyarázata annak, hogy a javaslat ellen iratkoztunk fel szólásra. Le nem tagadható emberi valóság az, hogy az ember, vagy az emberek kisebb vagy nagyobb közülete sohasem tudja kivonni magát a környezet eseményeinek hatása alól. Amikor tehát most ezt a javaslatot tárgyaljuk, amely mindannyiunk felfogása szerint nemzetünk jövő életére sorsdöntő fontossággal bír, lehetetlen, hogy meg ne emlékezzünk azokról az 45