Képviselőházi napló, 1935. XVII. kötet • 1938. március 3. - 1938. április 7.
Ülésnapok - 1935-286
294 Az országgyűlés képviselőházának Mózes Sándor: T. Ház! Az előttünk fekvő törvényjavaslat a kivételes telekkönyvi eljárások tárgyában igen fontos rendelkezéseket tartalmaz. Lehetővé teszi, hogy azokban az esetekben, amikor nem áll rendelkezésre megfelelő jogügylet, a jogosított a tulajdonjogot tényleges birtoklási eljárás során a telekkönyvbe beiKebeleztethesse. Lehetővé teszi, hogy az örökösük abban az esetben, ha az örökösödési eljárás bármilyen ok miatt elmarad, bizonyos ténykörülmények igazolása mellett szintén kérhetik a telekkönyvi tulaj don jognak a tényleges .birtoklás alapján való bekebelezését. Azok a rendelkezések, amelyeket az igazságügyiminiszter úr ebhe a törvényjavaslatba felvett, megfelelnek a mai kor igényeinek, mégis, kénytelen vagyok a gyakorlati élet ismerete alapján rámutatni bizonyos hiányokra, amelyeket,, azt hiszem, ezzel a törvényjavaslattal kapcsolatban egy kis jóakarattal okvetlenül ki lehetne küszöbölni. Nevezetesen ez ta törvényjavaslat nemcsak arra nyújt módot, hogy a jogosultak a tulajdonjognak a telekkönyvbe való bekebelezését kéríiessék a tényleges birtoklás alapján, hanem jogot nyújt arra is* hogy bizonyos esetekben a tehertételek törlését is kérelmezhessék. Adódnak azonban az életben olyan esetek is, hogy nemcsak a tulajdonjog bekebelezését és nemcsak a terhek törlését kell lehetővé tenni, hanem észszerű volna és a hitel szempontjából igen fontos volna az is, hogy abban az esetben, ha a jogosított akár köziratot, akár pedig teljes hitelű magánokiratot tud felmutatni, bizonyos esetekben kérelmezhesse a jelzálogjognak telekkönyvibe való feljegyzését. Ezt az esetet egy példáv,al kívánom megvilágítani. A jelenleg fennálló törvényes rendelkezések lehetővé teszik azt, hogy a jegyzők magánmunkálatokat folytassanak. Igen gyakran előfordul az az eset, hogy az a fiatal jegyző, akinek nincs meg a kellő gyakorlata a szerződések elkészítésében, a «hátralékos vételárat feltünteti ugyan a szerződésiben,, azonban megfeledkezik arról, hogy ezt a vételárat a telekkönyviben biztosítani is lehessen, a szerződésbe tehát beleveszi, hogy a vételárat egy év múlva kell megfizetni. Igen gyakran előfordul az, hogy azok, akik ingatlanukat eladták, azzal fordulnak az ügyvédhez vagy a bírósághoz,, hogy: kérem, én eladtam az ingatlanomat és most a vevő, .akinek nincs semmi imás vagyona, mint az az ingatlan, amelyet én adtam el neki, el akarja adni az ingatlant; kérem, tessék valamit csinálni, hogy én a vételárkövetelésemet az ingtalanra bekebelezhesseím. Egyáltalán nincs törvényes rendelkezés,, amelynek alapján a .hátralékos vételárat ilyen veszélyek ellen biztosítani lehetne. Igen célszerű és okszerű volna tehát, ha erre az esetre rendelkezést vennénk fel pótlólag a tör vény javaslatba, amely megengedné azt, hogy olyan esetekben, amikor akár közokiratban, akár teljeshitelű magánokiratban a követelés összege fel van tüntetve, a jogosított^ mindenféle veszély és minden lejárat igazolása nélkül kérelmezhesse ennek a jelzálogjognak előjegyzését,, ama feltétel mellett, M&gy az illető 15 napon belül, illetőleg ha nem esedékes a követelés, mindenesetre az esedékességkor köteles a pert azonnal folyamatba tenni, hogy a jelzálogjog igazolást nyerjen. A törvényjavaslat rendelkezései rendezni kívánják azt az anomáliát, amely a telekkönyvi eljárásokkal kapcsolatban a gyakorlati életben lépten-nyomon érezhető volt s azt a 286. ülése 1938 március 22-én, kedden. sok rendeletet és törvényt, amely törvénytárunkban szétszórva sokszor nehezen volt felkutatható, egységes szerkezetbe foglalta és így megkönnyítette az egész telekkönyvi eljárást, mivel igyekszik olyan "kérdéseket is megoldani, amelyek jogrendszerünkben eddig egyáltalában nem voltak kellőképpen megoldvaItt rámutatok különösen az építményi jog újabb szabályozására, amely lehetővé tette azt, hogy nemcsak az ingatlanokat, hanem az ingatlan alatt lévő pincéket és az ingatlan felett lévő építményeket is telekkönyvezni lehessen, ami nagy haladást jelent telekkönyvi rendszerünkben., Minden körülmények között csak igaz megértéssel és szeretettel kell üdvözölnünk az ilyen javaslatot, amely a kor igényeinek megfelelő rendelkezésekkel igyekszik a jogkereső közönség segítségére sietni. A javaslatot, tekintettel arra, hogy a gyakorlati igényeket kielégíti, és a jogkereső közönség érdekeit is szolgálja, abban a reményben, hogy azokat a kiegészítéseket, amelyeknek elfogadását kértem, az igazságügyminiszter úr honorálni fogja, általánosságban,, a részletes tárgyalás alapjául elfogadom. Elnök: Kíván még valaki szólni? (Nem!) Ba szólni senki nem kíván, a vitát bezárom. Az igazságügyiminiszter úr óhajt szólni. Mikecz Ödön igazságügyminiszter: T. Ház! Az után a részletes, tárgyilagos ismertetés után, amellyel az előadó úr a javaslatot a. Ház elé terjesztette, azt 'hiszem, általánosságban nem szükséges bővebben nyilatkoznom. Nagyon (helyesen mutattak rá az előadó úr és a hozzászóló t. képviselőtársaim arra, hogy ez a javaslat elsősorban szociális javaslat annak ellenére, hogy jogi szaktörvényjavaslatnak látszik. Szociális törvényjavaslat annyiban, hogy főleg kisembereknek,, falusi kisembereknek rendezetlen birtokviszonyait engedi hozzáférhető, könnyű, egyszerű és olcsó módon rendezni. Azokat a jogbizonytalanságokat, amelyek számtalan, nagyon súlyos anyagi következményekkel járó per kiindulási forrásai voltak, ez a javaslat tisztázza; könnyebbé teszi a telekkönyvi igazgatást, könnyebbé teszi a hatóságok eljárását, szóval azt a célt köyeti,, amelyet jogszolgáltatásunk racionalizálásának nevezhetünk. Nagyon köszönöm az előadó úrnak és .a hozzászóló képviselőtársaimnak azt a megértést, amelyet — éppen a javaslat eme tendenciáját tekintve — kifejezésre juttatni méltóztattak. A felvetett konkrét kérdéssel kapcsolatban, amely a javaslat 19. §-ára vonatkozik, kérem 1 , méltóztassék megengedni, hogy a részletes tárgyalás isorán nyilatkozhass am, amikor egyébként is az előadó úr e szakaszra vonatkozólag módosító indítványt fog előterjeszteni. Eá kell mutatnom azonban arra a kívánságra, amelyet Mózes igen t. képviselőtársam felvetett, amennyiben bizonyos telekkönyvi bekebelezéseknek, jelzálogjogok és más terhek bekebelezésének megengedését kérte közokirat, vagy pedig a törvénynek megfelelő magánokirat felmutatása esetében. Ez a kívánság teljesíthetetlen, mert hiszen méltóztatik tudni, hogy a követelés fennállása és bekebelezhetősége között nincs okszerű kapcsolat. Bekebelezni valamit csak akkor lehet, ha végrehajtás joghatálya alatt áll, vagy ha én, mint tulajdodonos, arra engedélyt adok. Jogrendszerünket
