Képviselőházi napló, 1935. XVII. kötet • 1938. március 3. - 1938. április 7.

Ülésnapok - 1935-286

Az országgyűlés képviselőházának zél a kérdéssel kapcsolatban, amelynek vitatását már az általános tárgyalás során is elkezdettük, a tisztviselői kar fizetésének egész kérdését is felhozta. Erre én reflektálni nem akarok, csak egyet méltóztassék meghallgatni, azt, hogy mi, akik egy-egy kormányzati ág élén állunk, nem azt képviseljük, amit a képviselő úr nekünk imputai, tárcáink tisztviselői érdekeit, hanem elsősorban az állam érdekét képviseljük és képviseljük az adófizetők érdekeit, akiknek szempontjait szintén figyelembe kell vennünk. Azok a kérdések, amelyeket a képviselő úr felhozott, így a tisztviselői fizetések kérdése, elsősorban szintén a költségvetéshez tartoznak, és méltóztassék meggyőződve lenni, hogy ennek a Háznak minden oldalán a tisztviselők iránt megértés mutatkozik, de ezt a megértést kell, hogy korlátozza az államérdek belátása és az, hogy védelmi és egyéb szempontok is kell, hogy figyelembe vétessenek. A telekkönyvvezetői kérdésre visszatérve újból bátor vagyok hangsúlyozni azt, hogy ez a megoldás jogfosztást nem jelent. Az alatt a két esztendő alatt azok, akik egyébként a kinevezésre alkalmasak, kinevezhetők telekkönyvvezetőkké, akik pedig a telekkönyvvezetői kinevezésre nem alkalmasak, a kezelői státusban elérhetik azt a fizetési fokozatot, amelyet telekkönyvvezetői kinevezésük esetén elérnének. Ma is előfordul, — a legtöbb esetben ez a helyzet — hogy telekkönyvvezetőkké díjnokokat is kineveznek, akik a telekkönyvvezetői vizsgát letették és akik képességüknél fogva az állás betöltésére alkalmasak. Ezekre való tekintettel tehát nem látom semmi szükségét annak, hogy ez a 25. ^bármilyen módon módosíttassák. Kérem, méltóztassék tehát a szakaszt eredeti szövegében elfogadni. (Fábián Béla: A rendes embereket kinevezik két éven belül?) Azokat, akik alkalmasak. Elnök: A régi 25. új 24 § meg nem támadtatván, azt elfogadottnak jelentem ki. Következik a régi 26., új 25. §. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a szakaszt felolvasni. vitéz Kenyeres János jegyző (olvassa a | régi 26., új 25. §-t, amelyet a Ház hozzászólás \ nélkül elfogad. Olvassa é régi 27., új 26. §-t). \ Elnök: Az előadó úr kíván szólni. Krüger Aladár előadó: T.^ Képviselőház! A szakasz szövegének negyedik és ötödik sorában előforduló »állami rendszerű fizetési osztályba, illetőleg az« szavak elhagyását javaslom. Elnök: Kíván valaki szólni? (Nem!) Ha szólni senki sem kíván, a vitát bezárom. A miniszter úr kíván szólni. Mikecz Ödön igazságügyminiszter: Tisztelettel kérem, méltóztassék az előadó úr módosító indítványát elfogadni. Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e a régi 27., új 26. $-t eredeti szövegében elfogadni, szemben az előadó úr módosító indítványával, igen vagy nem? (Nem!) A Ház tehát az eredeti szöveggel szemben az előadói úr indítványával módosított szöveget fogadta el. Következik a régi 28., új 27. §. Kérem ann ak fel alva sását. vitéz Kenyeres János jegyző (felolvassa a régi 28.,

t új 27. §)

% Elnök: Az előadó úr kíván szólni. Krüger Aladár előadó: T. Képviselőház! A szakasz első bekezdésének hatodik sorában előKÉPVISELÖHÁZI NAPLÓ XVII, 286. ülése 19 S 8 március 22-én, kedden. 289 forduló »úgyszintén az 1891 : XVII. te. 50. '§-ámak első bekezdése, valamint a jelen törvény rendelkezéseivel ellenkező más jogszabály rendelkezése« kifejezés elhagyását indítványozóim. Elnök: Kíván valaki szólni? (Nem!) Ha szólni senki sem kíván, a vitát 'bezárom. A miniszter úr óhajt szólni. Mikecz Ödön igazságügy miniszter: Tisztelettel kérem, méltóztassék az előadói módosító indítványt elfogadni. Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak a régi számozás szerint 28., most 27. §-t eredeti szövegében elfogadni, szemben az előadó úr módosító indítványával, igen vagy nem? (Nem!) A Ház nem fogadja el az 'eredeti szöveget, tehát a szakaszt az előadó úr módosító indítványával jelentem ki elfogadottnak. Ezzel a Ház a törvényjavaslatot részleteiben is letárgyalta, harmadszori 'Olvasása iránt napirendi javaslatomnál fogok a t. Háznak előterjesztést tenni. Napirend szerint következik a kivételes telekkönyvi eljárások egységes szabályozása tárgyában benyújtott törvényjavaslat tárgyai lásiá. (írom. 549., 554.) Huszovszky Laj

eis 'előadó urat illeti a szó. Huszovszky Lajos előadó: T. Képviselőház! Ennek a kivételes telekkönyvi eljárások egységes szabályozása címet viselő törvényjavaslatnak benyújtásával a kormányzat évtizedek óta érzett hiányt kíván pótolni. A javaslat kerettörvénynek készült, amely a majdan kibocsátandó terjedelmes végrehajtási utasítással együtt fog egészet alkotni. Felépítésének rendszere az, hogy egyrészt egységes rendszerbe foglalja azokat a jogszabályokat, amelyek a rendes telekkönyvi eljárás szabályain felül az úgynevezett kivételes telekkönyvi eljárásokra vonatkoznak, másrészt évtizedek gyakorlati szabályait foglalja össze és végül a szokásjogot törvényerőre kívánja emelni. Ha csak az egységes rendszerbe foglalását, vagyis a kodifikálás munkáját végezte volna el ez a javaslat, akkor is hatalmas szolgálatot tett volna a köznek, mert a mai rendszerben a jogszabályok olyan nagyszámú törvényben és rendeletben vannak szétszórva, hogy az azok között való tájékozódás a teljes elméleti és gyakorlati ismerettel és tapasztalattal rendelkező szakközegekre is nagyon aüagy feladatoít! Tornak, mások, különösen laikusok részére pedig valósággal leküzdhetetlen akadályt jelentenek. Csak tájékozódás céljából közlöm a t. Házzal, hoígy például a betétszerkesztési eljárással számos törvényen -kívül mintegy 50 rendelet foglalkozik és hogy ennek a javaslatnak törvényerőre emelkedése és a kibocsátandó végrehajtási utasítás megjelenése esetén sok törvény mellett mintegy 140 rendelet fog hatályon kívül helyeztetni. A kivételes telekkönyvi eljárások három főcsoportba oszthatók: a telekkönyvi helyesbítési eljárás, a betétszerkesztési eljárás és a telekkönyv átalakítási eljárások csoportjára. Méltóztassék megengedni, hogy én a javaslat ismertetésénél ne térjek ki azokra az intézkedésekre, — kodifikációs eljárásról lévén szó — amelyek a régi törvényekben és hatályon kívül helyezendő rendeletekben foglaltatnak, lianem csupán az újításokra mutassak rá a t. Ház előtt. (Helyeslés jobbfelől.) Mindjárt a javaslat 1. §-ánál, amely^ arról rendelkezik, hogy a tényleges birtokos javára mikor kebelezhető be a telekkönyvi tulajdon42