Képviselőházi napló, 1935. XVII. kötet • 1938. március 3. - 1938. április 7.
Ülésnapok - 1935-286
Az országgyűlés képviselöMzának 2 Tisztelettel rámutatok arra, hogy mindenki, aki valamely diplomát megszerez, azt azért szerzi meg, mert előbb-utóbb olyan állást akar betölteni, amelyre vonatkozólag diplomáját megszerezte. (Pinezich István: Ez a baj!) Nagyon antiszociális intézkedés volna tehát, ha ez a szakasz eredeti szövegezésében megmaradna és azok, akik a törvény életbelépéséig a vizsgát letették, a jövőben nem volnának teleíkkönyvvezetőkké kinevezhetők. Ezért tisztelettel indítványozom, hogy 7. § (2) bekezdése- gyanánt a következő rendelkezés vétessék be (olvassa): »Ez a rendelkezés azonban azokra, akik a telekkönyvvezetői vizsgát a törvény életbeléptetése előtt megszerezték, nem vonatkozik és telekkönywezetőkké ezután , is kinevezhetők.« Minthogy ez a szakasz szerzett jogot sért, csak abban az esetben fogadom el, ha ez a kiegészítő indítvány is megszavaztatok. Elnök: A vitát bezárom. A miniszter úr kíván szólni. Mikecz Ödön igazságügyminiszter: Méltóztatott írásban benyújtani? (Mózes Sándor: Nem!) T. Ház! Tisztelettel kérem, méltóztassék az indítványt elutasítani. Semmi indokát nem látom annak, hogy az általános vita lezárása után elhangzott beszédemben mondottakat kiegészítsem. Itt nincs szerzett jog, mert hiszen a telekkönyvvezetői vizsga csak lehetőséget jelent a kinevezésre. (Zaj. — Fábián Béla szólásra jelentkezik.) Elnök: A vita már be van zárva, a képviselő úr tehát már nem szólalhat fel. (Zaj.) A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e a 7. §-t eredeti szövegében elfogadni? (Igen!) A Ház a 7. $-t eredeti szövegében fogadta el. Következik a 8. §. Kérem annak felolvasását. vitéz Kenyeres János jegyző (felolvassa a törvényjavaslat 8—15. §-ait, amelyeket a Ház hozzászólás nélkül elfogad. Felolvassa a 16. §-t). Elnök: Kelemen Kornél képviselő urat illeti a szó! Kelemen Kornél: T. Ház! A 16. § szerint az Igazságügyi Műszaki Tanács és az Igazságügyi Gazdasági Tanács 20—20 rendes tagból áll. Ezzel szemben módosító javaslatot terjesztettem elő, amely szerint kérem, hogy a IG. | (1) bekezdésének utolsó sorában előforduló. »20—20 rendes tagból« kifejezés helyébe »30—30 rendes tagból« kifejezést méltóztassék beiktatni. Javaslatom rövid indokolása az, hogy a szakkérdések annyira szerteágaznak, annyira bonyolultak, — maga a műegyetem is nyolcféle diplomát ad ki — hogy ennélfogva indokolt, hogy az Igazságügyi Műszaki Tanács tagjainak száma 20-ról 30-ra felemeltessék. Ugyanez vonatkozik az Igazságügyi Gazdasági Tanácsra is. Elnök: Kíván még valaki szólni? (Nem!) Ha szólni senki nem kíván, a vitát bezárom. Az igazságügyminiszter úr kíván szólni! Mikecz Ödön igazságügyminiszter: T. Ház! Hozzájárulok a módosító indítványhoz s tisztelettel kérem,, méltóztassanak a szakaszt a Kelemen Kornél-féle módosítással elfogadni. (Helyeslés.) Elnök: Kérdem tehát: méltóztatnak-e az eredeti szöveget elfogadni, szemben Kelemen '6. ülése 1938 március 22-én, kedden. 287 képviselő űr módosító indítványával? (Nem!) A Ház az eredeti szöveget elvetette s a szakaszt Kelemen képviselő úr módosításával fogadta el. Következik a 17. §. Kérem annak felolvasását vitéz Kenyeres János jegyző (felolvassa a 17—20. §-okat, amelyeket a Ház hozzászólás nélkül elfogad. Felolvassa a 21, §-t). Elnök: Az előadó úr óhajt szólani. Krüger Aladár előadó: T. Képviselőház! A 21. § (1) bekezdése bizonyos illetményviszonosságot állapított meg. Már előadói beszédemben bejelentettem, hogy indítványt fogok előterjeszteni a (2), (3) és (4) bekezdés törlése iránt. Nevezetesen a (2), (3) és (4) bekezdés voltaképpen általánossá kívánta tenni a királyi ítélőtábla és a királyi ügyészek státusáról szóló 1920 : XX. te. 13. §-ában meghatározott és a javaslat 21. §-ának (1) bekezdésében foglalt rendelkezéssel a bírói státus körében tovább fejlesztett illetményviszonossági elvnek az érvényesülését. Ez méltányosnak is látszott, minthogy azonban az 1891 : XVII. te, hatályos rendelkezései meghatározzák azokat az elveket, amelyeknek értelemszerű alkalmazásával a gyakorlatban a számottevő kérdések elintézhetők, a 21. § (2) 0I (3) és (4) bekezdésének elhagyására teszek indítványt. Elnök: Kíván valaki szólni? (Nem!) Ha szólni senki nem kíván, a vitát bezárom. Az igazságügyminiszter úr óhajt szólni. Mikecz Ödön igazságügyminiszter: T. Ház! Az előadó úr módosító indítványát elfogadom és tisztelettel kérem, méltóztassék ennek értelmében a szakaszt elfogadni. Elnök; A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem at. Házat, méltóztatik-e a 21. §-t eredeti szövegében elfogadni, szemben az előadó úr módosító indítványával? (Nem!) A Ház tehát a szakaszt az előadó úr módosításával fogadta el. Következik a 22. §. Kérem annak felolvavitéz Kenyeres János jegyző (felolvassa a 22. §-t). Elnök: A 22. §-ra nézve az előadó úr tesz javaslatot. Krüger Aladár előadó: T. Képviselőház! Miután a 22. § rendelkezései a 21. § (2), (3) és (4) bekezdéseivel voltak kapcsolatosak, e rendelkezések tárgytalanokká váltak; ennélfogva javaslom, méltóztassék a 22. §-t egészen elhagyni és a következő szakaszokat ennek megfelelően átszámozni. Elnök: Hozzá méltóztatnak járulni ehhez az előadói módosításhoz? (Igen!) A Ház az előadói módosításhoz hozzájárult, a 22. §-t tehát törli és a következő szakaszok most már számban módosulnak. Következik a régi 23., vagyis új 22. §. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék azt felolvasni. Huszár Mihály jegyző (felolvassa a régi 23., új 22. #-# és a régi 2d., új 23. §-t, amelyeket a Ház hozzászólás nélkül elfogad. Felolvassa a régi 25., új 24. §-t). Elnök: Fábián képviselő úr óhajt szólni. Fábián Béla: T. Képviselőház! Méltóztassék megengedni, hogy ennél a szakasznál a segédhivatali tisztviselők képesítési kérdéséről beszéljek legelsősorban. Nagyon helyesnek tartom a segédhivatali tisztviselők képesítési fokának emelését, helyesnek tartom azt, hogy érettségi nélkül nem méltóztatnak segédh.vatali tisztviselőket alkalmazni a jövőben. Külö-