Képviselőházi napló, 1935. XVII. kötet • 1938. március 3. - 1938. április 7.

Ülésnapok - 1935-286

Az országgyűlés képviselőházának 286. ülése 1938 március 22-én, kedden. 277 különböző pernemekben, a bűnvádi és polgári perekben legfelső fokon az Igazságügyi Orvosi Tanács elé tartozik. Ma mind több és több perben van szükség különleges műszaki és gazdasági ismeretekre, amely téren sajnosán volt megállapítható, hogy nem minden tekintetben vált be a jelenlegi kinevezett szakértők működése. Szükséges volna ezeknek a szakvéleményeknek felsőbb szempontból való felülbírálása is, amit eddig maga a bíró volt kénytelen végezni, pedig a legtöbb esetben a bírónak ehhez vagy nem volt meg a megfelelő szakismerete, vagy pedig olyan különleges tanulmányokat (kellett ezeknek a szakismereteknek megszerzése végett egyénileg végeznie, ami azután a tulajdonképpeni bírói működéstől vonta el. Az igazságszolgáltatás egész menetét lényegesen megnyugtatóbbá teszi tehát, ha a modern korban oly nagy fontossággal bíró műszaki és gazdasági kérdésekben egy-egy legfelsőbb tanács, legfelsőbb szakértő fórum fog dönteni, amelynek véleményét azután a bíróságok egész nyugodtan elfogadhatják, feltétlenül f fennmaradván természetesen továbbra is a bíróságnak a szakértői vélemény elbírálása feletti szuverén ítélkező jóga. A törvényjavaslatnak ez a rendelkezése szerintem a legszerencsésebb intézkedések egyike és örvendek, hogy ez végre megvalósításra került, A felállítandó tanácsok szervezete különben megfelel az- Igazságügyi Orvosi Tanács szervezetének. _ Ezek után áttérek arra a kérdésre^ hogy a javaslat minő egyéb vegyes rendelkezéseket tartalmaz. A királyi ítélőbírák és királyi ügyészek státusáról szóló 1920:XX. te. 13. §-ában az az elv jut kifejezésre, hogy akkortól kezdve, amikor az első fizetési csoportba tartozó állást • betöltő ítélőbíró vagy ügyész fizetése akkora összegre emelkedik, amekkora öszszegű a második fizetési csoportba tartozó állások után járó kezdőfizetés, a második fizetési csoportba tartozó állásra való kinevezés esetében a fizetés megállapítása szempjontjáből az első fizetési csoportban eltöltött időt úgy kell tekinteni, mintha azt már a második fizetési csoportban töltötte volna el, mert hiszen ugyanazt a fizetést már élvezte, csak később lépett be a második fizetési csoportba. Ugyanez az elv megfelelően érvényesül a második fizetési csoportba tartozó állásból a harmadik fizetési csoportba tartozó állásra való kinevezés esetében is. Ennek az elvnek további alkalmazása eddig nem volt lehetséges, pedig szükséges volna ugyanennek az 1920:XX. te. 13. §-ában lefektetett elvnek keresztülvitele abban az esetben is. ha a harmadik fizetési csoportba tartozó állásról a negyedik fizetési csoportba tartozó állásra történik kinevezés, vagyis ha kúriai bíróból kúriai tanácselnökké neveznek ki valakit- A kúriai tanácselnöknek már nincs lakáspénzpótléka, tehát tanácselnöki kinevezés esetén • a lakáspénzpótlék elvesztésével az illető bíró illetményei, az előlépés ellenére csökkennek. Ezt a visszás helyzetet szünteti meg a javaslat 21 §-ának 1. bekezdése. Pénzügyileg ez mindöszsze 18.000 pengőt jelent évente. Van szerencsém bejelenteni, hogy a részletes tárgyalás során módosító indítványt fogok előterjeszteni arra vonatkozóan, hogy a törvényjavaslat 21. §-ának 2., 3. és 4. bekezdése és ezzel összefüggően a 29. § is törültesséki. Ennek indokolását majd vonatkozó indítványom előterjesztésével kapcsolatban fogom megaclni. (Helyeslés a baloldalon) T. Ház! Áttérek a következő rendelkezés ismertetésére, amely a kincstári jogügyi igazgatói, állásról szól. A kincstári jogügyi igazgató állása ma a kúriai bíróéval egyenlő. A kincstári jogügyi igazgatóság átszervezése és az igazságügyminiszter alá rendelése óta, valamint az újabb kinevezések folytán ennek jelentősége lényegesen emelkedett s működése ma már semmi kifogás alá nem eshetik. A vezetői állás jelentősége azonban megkívánja, hogy a kincstári jogügyi igazgató a bírák részére megállapított IV. fizetési csoportba, tehát a kúriai tanácselnöki rangnak megfelelő állásba is kinevezhető legyen. Erre vonatkozólag is tartalmaz a javaslat rendelkezéseket. I A kincstári jogügyi igazgatóságnak nem pusztán a vezetőjével, igazgatójával, hanem az egész kincstári jogügyi igazgatósággal és ezzel kapcsolatban a közalapítványi királyi ügyigazgatósággal is foglalkozik a tárgyalás alatt lévő javaslat. Amint méltóztatik tudni, az államot polgári ügyekben a kincstári jogügyi igazgatóság képviseli, alapítványi ügyekben pedig az állam képviseletére a közalapítvány királyi ügyigazgatóság hivatott. A kincstári jogügyi igazgatóság feladatkörét és szervezetét a pénzügyminiszter által 1883 december 7-én 49-240. szám alatt kibocsátott szolgálati utasítás szabályozza. A nélkül, hogy részletekbe mennék, magának ennek a dátumnak megemlítése, de az ügynek csak utólagos ismerete is nyilvánvalóvá teszi, hogy 1883 ó+* lényeges változások történtek és bizonyos fejlődés is állott elő a kincstári jogügyi igazgatóságnak úgy feladatkörében, m'int szervezetében is. Üj jogszabályok a kincstári jogügyi igazgatóság feladatkörébe utaltak olyan tennivalókat is, amelyek 1883-ban még ismeretlenek voltak, vagy akkor nem tartoztak a jogügyi igazgatóság feladatkörébe, egyes rendelkezése viszont — például a fenállott m. kir. kincstári ügyészségre vonatkozóak — ma már meghaladottak. A. jogalkalmazás terén és a jogkereső közönség körében bizonytalanságok és bonyodalmak származhatnak, szükséges tehát, hogy az igazságügyminiszter a kincstári jogügyi igazgatóság feladatkörét és szervezetét rendeletileg újból szabályozza. A közalapítványi királyi ügyigazgatóság feladatkörét még régebbi, 1867 szeptember 27-én kelt, 10.165. szám alatt kiadott vallás-^ és közoktatásügyi miniszteri szolgálati utasítás szabályozza. Sokszor vitás az a kérdés, hogy^ bizonyos jogi ügyek a két szerv közül melyikhez, vájjon a kincstári jogiUryi igazgatósághoz, vagy a közalapítványi királyi ügyigazgatósághoz tartoznak-e. Sőt érdekes dolog, nekem magamnak volt egyszer egy olyan peres esetem, ahol nemcsak az volt a vitás, hogy a kincstári jogügyi igazgatóság, vagy a közalapítványi királyi ügyigazgatóság hatáskörébe tartozik-e a közérdeki képviselet, hanem mind a kettő — az egyszerűsítés kedvéért — belépett és hogy az egyszerűsítés meg ne maradjon, mind a kettőnek homlokegyenest ellenkező volt az álláspontja. Ilyen egészen fonák helyzetek állottak elő a mai jogállapotból, ennélfogva szükséges, hogy a két jogügyi szerv szervezetére vonatkozólag a részben elavult szabályok módosíttassanak. T. Ház! A közalapítványi ügyigazgatóság szervezetét a javaslat szerint az igazságügyminiszter és a vallás- és közoktatásügyi miniszter egyetértőleg szabályozzák, a kincstári jogügyi igazgatóság szervezetét pedig termé-