Képviselőházi napló, 1935. XVII. kötet • 1938. március 3. - 1938. április 7.

Ülésnapok - 1935-286

276 Az országgyűlés képviselőházának kincstári jogügyi igazgatóságnál megszűnik és a javaslat felújítja a régi bírósági szervezetből ismert aljegyzői elnevezést. A jelenleg állásban lévőkre önként fog vonatkozni ez >az elnevezés, iaz újak pedig már az új ein evezős szerint iognak kinevezést nyerni. További változás nem történik, mert a jegyző marad a bíróságnál jegyző, a fogalmazó marad a kincstári jogügyi igazgatóságnál fogalmazó, a titkár marad a bíróságnál titkár és ugyancsak maradj a kincstári jogügyi igazgatóságnál is a titkári elnevezés. A javaslatnak jelentős elvi megállapítása az, hogy a bírósági aljegyző és jegyző, ugyanúgy^ a kincstári jogügyi igazgatóságnál a kincstári jogügyi igazgatósági segédfogalmazó és fogalmazó, szolgálati viszony szempontjából egy tekintet alá esneik, tehát a bíróságnál az aljegyző is felruházható önálló működési körrel, ha a bírói és ügyvédi képesítést megszerezte. A joggyakornok szolgálati viszonyát a miniszter szükség esetén rendelettel szabályozza. Áttérek most a telekkönyvezetői képesítésre vonatkozó rendelkezések ismertetésére. Az (

1883. évi I. te. 19. §-a szerint telekkönyvvezetőül és segédtelekkönyvvezetőül csak azok alkalmazhatók, akik a telekkönyvi vizsgát letették és általában áll rendelkezés, hogy a segédhivataloknál alkalmazottakra előfeltétel négy középiskolai vagy négy polgári iskolai osztály szabályszerű elvégzése. Ezeknek a törvényes rendelkezéseknek meghozatala óta azonban a telekkönyvvezetői teendők lényegesen megszaporodtak s a telekkönyvvezetőnek sokkal nagyobb jogi ismeretkörre van szüksége, mint volt azelőtt, mert hiszen míg azelőtt úgyszólván elégséges volt a telekkönyvi rendtartásnak és az ehhez kapcsolódó rendelkezéseknek ismerete, addig most lényegbevágó újabb jogszabályok ismerete is szükséges. Hogy például egynéhányat felemlítsek, itt van az új jelzálogtörvény, itt vannak a földbirtokrendezési törvények és az ezekkel kapcsolatos rendeletek, •— amelyeknek sokaságát mindnyájan ismerjük — itt van a telepítés^ törvény és a végrehajtási utasítás, itt van a hitbizományi törvény és a végrehajtási utasítás. Mindezek a telekkönyvvezetői állással összefüggő ismereteknek olyan kiszélesítését jelentik, hogy feltétlenül szükséges az előképzettség, de magának a telekkönyvvezetői képesítésnek is megfelelő felemelése. A műveltség általános terjedésével a segédhivatali tisztviselők minősítésének előfeltételei is szükségszerűleg emelendők ott, ahol az illető állás jelentősége emelkedett, már pedig vitán felül »áll, hogy ma a telekkönyvvezetői állás jelentősége lényegesen emelkedett a régihez képest. Nem lehet figyelmen kívül ^hagyni azt sem, hogy a segédhivatali tisztviselői állásokra ma is túlnyomóan legalább érettségivel, de bizony sokszor egyetemi végzettséggel bíró egyének is pályáznak és nyernek alkalmazást. Mindezekre való tekintettel a telekkönyvvezetői állás jelentőségéhez^ képest indokolt a javaslatnak az az álláspontja, amely szerint a telekkönyvvezetői állást a következő előfeltételekhez köti. Először t középiskolai érettségi vizsga, másodszor az igazságügyi segédhivatali tisztviselői vizsga, harmadszor az illetőnek legalább három év óta kell alkalmazásban lenne és legalább egy évig kizárólag a telekkönyvi szakban kell működnie, azután negyedszer hallgatnia kell a telekkönyvi tanfolyamot és végül ötödször le kell tennie a telekkönyvi vizsgát. Ezek lényeges és jelentős változások és a képesítésnek igen nagyfokú emelését je286. ülése 1938 március 22-én, kedden. • lentik. Kivételek azonban lehetségesek és eze, Ket a törvényjavaslat méltányosság szerint • már figyelembevette, amikor kivételes rendel[ kezeseket is megállapít, kimondván azt, hogy I telekkönyvi vizsgára bocsátható tanfolyam hallgatása nélkül is az a segédhivatali tisztviselő, kezelő vagy díjnok, aki legalább négy év óta van alkalmazásban és legalább két évig kizárólag telekkönyvi ügyszakban működött, ha hivatalfőnöke tanúsítja, hogy teendőit ernyedetlen szorgalommal és kiváló gyakorlati jártassággal végzi s hogy a telekkönyvi vizsga anyagának elsajátítása végett hosszabb időn át^ lelkiismeretes tanulmányokat folytatott. Mégsincs helye azonban tanfolyam hallgatása nélkül vizsgára bocsátásnak akkor, ha a tanfolyam hallgatásának előfeltételei fennforognak ugyan valakinél, de az illető több mint egy év óta nincs igazságügyi alkalmazásban. A fogházfelügyelő

;t illetőleg a fogházgondnok mai képesítése négy középiskola vagy polgári iskola. A fogházak vezetőinek a büntetések végrehajtásával és az őrszemélyzet fegyelmezésével járó tennivalókon kívül igen fontos gazdasági, fegyelmi, szükségletek kielégítése körüli, pénzkezelési, számadásvezetési és egyéb teendői is vannak, amelyekhez számviteli és azzal összefüggő gazdasági ismeretek szükségesek^ ezek előfeltételéül pedig ma már a négy középiskola nem elegendő. Ezért a javaslat azt a rendelkezést tartalmazza, hogy a fogházfélügyelői, illetőleg fogházgondnoki kinevezések előfeltétele a középiskolai érettségi vizsga és az államszámviteli vizsga letétele. T. Ház! Áttérek a javaslatnak a bírósági szakértőkre, továbbá a műszaki és gazdasági tanács felállítására vonatkozó rendelkezéseire. Itt a^ javaslat egyrészt az eddig szabályozatlan kérdéseiket rendezi, illetőleg az eddig különböző módon szabályozott kérdéseket vonja egységes szabályozás alá, másrészt pedig igen szerencsés újításokat is tartalmaz. Az állandó bírósági szakértők kinevezése eddig különböző módon történt. Bűnvádi ügyekben az állandó bírósági szakértőket az igazságügyminiszter, polgári ügyekben pedig a királyi törvényszék teljes ülése nevezte ki. Semmi indoka sincs annak, hogy a polgári és bűnügyekben á szakértőket kétféle módon nevezzék ki. Nemcsak egységes szabályozás szükséges tehát, hanem szükséges annak az < egységes mérlegelése is, hogy hogyan történjék ez az egységes szabályozás. Egységesen kell mérlegelni azt is, hogy hány szakértőre — melyik bírósághoz és milyen szakoknál van szükség, szükséges továbbá a szakértők egyéni kiválasztása is s mindez csak egységesen és központilag történhetik. Ennélfogva a javaslat szerint a jövőben minden állandó birófiági szakértőt az igazságügyminiszter fog kinevezni. Fontos új rendelkezése a javaslatnak ai lagzságügyi Műszaki Tanács és az Igazságügyi Gazdasági Tanács megalakítása- Igazságügyi . Orvosi Tanács működött már eddig is, és per dig az 1890:XI. te. rendelkezései alapján. Ennek az Igazságügyi Orvosi Tanácsnak működését polgári ügyekben az 1911:1. te. 367. %-a, bűnügyekben pedig az 1896:XXXIIL te. 238. §-a szabályozta. Megállapítható, hogy az Igazságügyi Orvosi Tanács működése az egész vonalon bevált. Ennek példájára már régebbi idők óta műszaki és gazdasági kérdésekben is szükségesnek jelentkezett, hogy az eldöntésre váró különböző szakproblémák legfelső helyen illetékes elbírálásban részesüljenek, ugyanúgy, mint ahogyan az orvosi kérdések eldöntése a