Képviselőházi napló, 1935. XVII. kötet • 1938. március 3. - 1938. április 7.

Ülésnapok - 1935-286

Az országgyűlés képviselőházának í tár látogatása és használata úgy a törvényhozók, mint a nagyközönség által évről-évre nagyobbodik. Ez kitűnik abból a statisztikából, amelyben úgy a kikölcsönzött, mint a helyben használt művek szerepelnek, az 1936. évben 17.642 müvet tett ki 25.083 kötetben. Talán nem érdektelen, ha megemlítem, hogy milyen szakmákba vágó irodalmi műveket vettek leginkább igénybe. így szerepel a kimutatásban 2349 kötettel a szépirodalom és művészet, a jogbölcselet és szociológia 864 kötettel; közjogi és közigazgatási műveket 829 kötetben használtak, közgazdasági és pénzügyi műveket 1481 kötetben. A történelmi szak volt a legjobban igénybe véve és pedig összesen 3477 kötettel. A könyvtár dologi kiadásai 14.200 pengő 07 fillért tetteik ki. Ez az összeg, sajnos, nem elegendő arra, hogy mindazok a követelmények kielégülést nyerjenek, amelyek kielégítése jogosult volna. Nagyon sok igen értékes mű beszerzése fedezet hiánya miatt elmarad, a belföldi művek beszerzése majdnem mind megtörténik. El kell ismerni viszont, hogy a könyvtár ma már nem csupán ama kötelességét teljesíti, hogy azokkal a művekkel álljon rendelkezésre, amelyekre az országgyűlés tagjainak törvényhozói munkásságukhoz szükségük van, hanem terjedelménél és berendezkedésénél fogva egyébként is kultúrintézményt képvisel. Szükségesnek tartom itt megemlíteni, amint azt a bizottság ülésén az elnök úr Önagyméltósága is megállapította, hogy a könyvtár elhelyezése tűzbiztonság szempontjából nem a legkifogástalanabb. Ennek a tűzbiztonságnak megvalósítása feltétlenül szükséges, legalább is annyiban, hogy azok a művek, amelyek kivételes értékűek és amelyeik elpusztulása pótolhatatlan veszteséget jelentene, külön helyiségben tűzbiztos elhelyezéshez jussanak. E terv keresztülvitele remélhetőleg az 1938. év folyamán megtörténik. Ezekben voltam bátor a könyvtár 1936. évi működését röviden vázolni. Ezek után tisztelettel kérem a Házat, hogy a könyvtári és múzeumi bizottságnak a könyvtárra vonatkozó 1936. évi jelentését tudomásul venni méltóztassék. Elnök: Kíván valaki a jelentéshez hozzászólni? (Nem!) Ha senki szólni nem kíván, a vitát bezárom, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e a könyvtári és múzeumi bizottság 1936. évi jelentését tudomásul venni? (Igen!) A Ház, a jelentést > tudomásul veszi. Bejelentem a t. Háznak, hogy az igazságügyminiszter úr az igazságügyi szervezet körébe tartozó rendelkezéseikről szóló törvényjavaslat tárgyalásának tartamára a házszabályok 142. §-ának (2) bekezdésére való utalással dr. Zehery Lajos igazságügyminiszteri tanácsost* egyetemi nyilvános rendkívüli tanárt miniszteri megbízottként bejelentette. A Ház a bejelentést tudomásul vette. Napirend szerint következik az igazságügvi szervezet körébe tartozó rendelkezésekről szóló törvényjavaslat tárgyalása. (Iroim. 550., 553.) Krüger Aladár előadó urat illeti a szó. Krüger Aladár előadó: T. Képviselőház! A napirendre kitűzött és tárgyalás alatt álló törvényjavaslat az igazságügyi szervezet különböző területein szükségesnek mutatkozó rendelkezéseket tartalmazza, éspedig a bíróságoknál és kincstári jogügyi igazgatóságnál rendszeresített egyes fogalmazói állásokra, a telekkönyvvezetők képesítésére, fogházfelügyelők és fogházgondnokok képesítésére, az állandó bíró6. ülése 1938 március 22-én, kedden. 275 sági szakértőkre és ezzel kapcsolatban az igazságügyi műszaki tanács és az igazságügyi gazdasági tanács alakítására, valamint egyes vegyes rendelkezésekre és átmeneti rendelkezésekre vonatkozólag. A királyi bíróságoknál és a királyi kincstári jogügyi igazgatóságnál rendszeresített egyes fogalmazói állásokra vonatkozó rendelkezéseket a javaslat 1—6. §-ai tartalmazzák. Ezek ismertetése előtt szükséges a jelenlegi státusra kissé bővebben kitérni. A bírósági szolgálat kezdődik az úgynevezett joggyakorlatra bocsátással. A joggyakorlatra bocsátott jogász azonban még a tiszt viselői státusba nem tartozik, mert hiszen a joggyakorlatra bocsátott később, a joggyakorlatra bocsátás idejének letelte után mehet a bíróságon kívül még ügyvédi vagy közigazgatási pályára is, tehát semmiféle státusba nem tartozik. A státus kezdődik a jelenleg úgynevezett fogalmazógyakornoki állással, még pedig fogalmazógyakornoki állással úgy a királyi bíróságnál, mint a kincstári jogügyi igazgatóságná. A fogalmaz ógyakornok fizetési osztályba sorolva nincsen. A fogalmazógyakoínok azután előlép a X. fizetési osztályba és akkor a címe a bíróságnál joggyakornok, a kincstári jogügyi igazgatóságnál pedig, ami érdekes, marad a címe a X. fizetési osztályban is fogalmazogyakornok. Vagyis a kincstári jogügyi igazgatóságnál van fizetési osztályba nem sorozott í'ogalmazógyakornok is. A IX. fizetési osztályban a bíróságnál a tisztviselő címe jegyző, a kincstári jogügyi igazgatóságnál fogalmazó; a VIII. fizetési osztályban a bíróságnál a cím: titkár, a kincstári jogügyi igazgatóságnál szintén titkár. Amint méltóztatnak látni, a mái rendszer meglehetősen zavaros: van különféle fogalmazó, gyakornok és joggyakomok. Ebben a rendetlenségben kíván rendet teremteni a jelenlegi javaslat és kiindul abból a szempontból, hogy a joggyaíkornoki elnevezés a mai használat szerint tulajdonképpen nem a helyes fizetési osztályban használtatik. A gyakornok szón fordul meg a kérdés. A gyakornoki elnevezés ugyanis a közszolgálat egyéb ágaiban a pályájuk kezdetén álló tisztviselők elnevezése, akiknek rendszerint- még nincsen meg a kellő gyakorlati jártasságuk, fizetési osztályba sincseneik még sorozva. A bíróságmái és a kincstári jogügyi igazgatóságnál ezt ma, mint már említettem, fogalmazógyakornoki címmel szoktuk jelölni. A X. fizetési osztályb $.• cl különféle közszolgálati ágakban már kellő jártassággal bíró tisztviselők jutnak, akiknek többsége a bírói szakban már a bírói és ügyvédi képesítést is megszerezte, tehát legalább ugyanolyan képesítéssel bír, mint az egyéb szolgálati ágakban a X. fizetési osztályba sorozott tisztviselő. Indokolja és munkájuk jelentőségének meg nem felelő, ha a bírói szakon a joggyakornoki elnevezést a X. fizetési osztályban is megtartjuk, illetőleg a kincstári jogügyi igazgatóságnál a X. fizetési osztályban lévő tisztviselőt fogalmazógyakornoknak nevezzük. Ezekre való tekintettel a tárgyalás _ alatt lévő javaslat rendelkezései szerint a fizetési osztályba nem sorozott tisztviselő marad joggyakornok, ellenben a X. fizetési osztályba sorozott tisztviselőnek címe lesz a királyi bíróságnál aljegyző, a kincstári jogügyi igazgatóságnál pedig segédfogalmazó, vagyis a joggyakornoki és fogalmazó gyakornoki elnevezés a X, fizetési osztályban a bíróságnál, illetve a 40*