Képviselőházi napló, 1935. XVII. kötet • 1938. március 3. - 1938. április 7.

Ülésnapok - 1935-281

Az. országgyűlés képviselőházának 281. valóban .el akar -helyezkedni. Ez a 800-as. szám korulbeiül nlegfelei az évente jelentkező szük­segjetnek- . ; A mai tanítói túltermelés csökkentésének szükségességét at. Ház előtt, azt hiszem, nem szükséges bővebben- indokolnom. Az indokolás elijesztő statisztikát tartalmazna, azonkívül gyakorlatilag" is a képviselőház maga tud­hatja a legjobban, hogy a tanítói pályára való törekvés milyen isúlyos nehézségek elé állítja a kultnszkormányt, milyen súlyos helyzetet '&•[ remt azokban a családokban, ahol igen gyak­ran a tanítóképzésre bazírozták a család bol­dogulását és érvényesülését. —-Egyébként a javaslatnak minden rendelke­zése azt az elgondolást idézi vissza, hogy a ta­nítóképző akadémiák a tanítói hivatásra törek­vők számára épp úgy biztosítsák a szakszerű képzést, mint azt a nevelési szellemet, .amelyet egyébként közoktatásügyi törvényeink, rende­leteink és intézkedéseink általában biztosítani kívánnak. ~ .Ezt célozza az a fontos újítás, hogy a ta­nítóképző akadémia internál van egybe-. kötve, magánúton nem végezhető el, az inter­nátusba való bentlakást a törvény kötelezően előírja. Ez a rendszer kétségtelenül ugyanazo­kat az előnyöket eredményezi, mint amelyek meg vannak a katonai és a papi hivatásra való nevelésnél, tehát ezt bővebben indokolnom a í­Háznak nem szükséges. Felmerült a bizottsági tárgyalásokon az az óhaj, hogy az intern árusokban való benn­lakás anyagi nehézségeinek ellensúlyozására legalább ugyanolyan elbírálásban részesítsék ezeket a tanítóképző akadémiai internátuso­kat, mint a katonai, illetőleg az úgynevezett fiúnevelő iskolákban lévő internátusokat, vagyis az az óhajtás merült fel, hoa-y ezekben a tanítóképző akadémiákban legalább ugyan­annyi ingyenes, félingyenes alapítványi he­lyet létesítsenek, mint amennyi a katonai hi­vatásra előkészítő iskoláknál van a mostani pécsi, soproni és kőszegi fiúiskoláknál.. Az internátusban való bennlakás az együtt­tartózkodás folytán lehetővé teszi a kollektív munkálkodást. Ezt feltétlenül le kell szegezni Az együttlakás lehetővé teszi a tanulmányi tapasztalatok kicserélését, a közösség tudatá­nak kifejlődését, az önzetlenség érzésének fo­kozását és ezzel az egyéni érdek háttérbe szo­rulását. Ha még hozzátesszük azt, hogy a tör­vény a tanítóképzés keretében a tanító sok; oldálúságát azzal is fokozni és fejleszteni akarja, hogy megfelelő gazdasági képzést biz­tosít számára, gazdasági kérdésekben szakér­telmet ad, akkor megérthetjük azt az inten^ c.iót,, amely a magyar tanítót és főleg a falusi tanítót" minden . olyan tudással fel akarja vértezni, amely a tanító számára tekintélyt és megbecsülést biztosít környezete részéről, a falu életének, a falu társadalmának valóban elismert és hivatott vezetőjévé teszi. T. Házi A tanítóképzés eddigi rendszere mellett a tanító nem érettségizett ember, ami­nek a magasabb műveltségi foktól eltekintve jól tudjuk társadalmi hátrányait is. A ma; gyár tanítói kar, amely különösen a falusi életben sokszor a legnehezebb körülmények közt' teljesítette t hivatását^ megérdemli, liogy műveltségi szintjének emelése mellett elérje a társadalmi életben való emelkedést is. Ez biz­tosítva látszik" az érettségi bizonyítvány ki; szolgáltatásával és azzal az államvizsgálati oklevéllel, amelyet a kétesztendős akadémiai ülése 1938 mardüs lí^én, pénteken. - 1# tanfolyam elvégzésé után a tanítójelölt külön: vizsgán elnyerhet. Az akadémiai képzés tehát feltétlenül , emeli a tanító társadalmi helyze­tét, különösen a perifériákon, . ahol ebben a tekintetben sokszor igen szomorú állapotok találhatók. A társadalmi helyzet biztosítása indokolt dolog, mert néptanítóinkat nem azért részesíti à társadalom mostohább elbírálásban, mintha ők kisebb értékűek volnának, hanem éppen ama •'• tanítóképzői rendszer folytán, amely^ ma még fennáll. Szükséges tehát,; hogy a tanítóság kiemeltessék mai helyzetéből és olyan társadalmi pozíciót foglaljon el, amely népművelői és faluvezetői hivatásának meg­felel. - , : T. Ház! Midőn az előttünk fekvő második közoktatásügyi javaslatot is általánosságban és részleteiben elfogadásra ajánlom a t. Ház­nak, nem mulaszthatom el megjegyezni, hogy a két törvényjavaslat tételes, rendelkezései éppen úgy, mint a javaslatokhoz fűzött indo­kolások külső formájukban és a . belőlük ki­áradó szellem következtében elismerést ér­demlő munkát tárnak elő- A kultuszminiszter úr nagyvonalú kultúrpolitikai elgondolásai és kitűnő munkatársainak, kodifik át órainak lel­kiismeretes részletteljesítményei mindenben' megfelelnek annak a keresztény valláserkölcsi alapon nyugvó, nemzeti szellemű népi és szo­ciálpolitikának, melyeiknek ma a törvényalkotá­sok terén át kell hatnia a nemzet felelős veze­tőit. A kultuszminiszter úrnak ebben a jelen­tős munkájában^ munkatársai odaadó tevé­kenységet tanúsítanak, éppen ezért nem mu­laszthatom el, hogy itt a Ház színe előtt, is meg ne említsem dr. Kosa Kálmán miniszteri osztályfőnök urat, (Éljenzés.) a neveléspoliti­kai osztály kitűnő vezetőjét, továbbá dr. Huszti József egyetemi tanár urat, az Orszá­gos Közoktatási Tanács alelnökét, dr. Loczka Alajos tanügyi tanácsos urat, az Országos Közoktatási Tanács ügyvezető igazgatóját és végül dr. Huszka János miniszteri osztályta­nácsos urat, mint akik az előkészítő és kodifi­kációs munkálatok, oroszlánrészét, vették ,ífci. Mivel a most előttünk fekvő törvényjavas­lat, éppenúgy mint az előző, meggyőződésem szerint helyes célokat szolgál és e célok eléré­sére a legmegfelelőbb és leghelyesebb ufet je­löli meg, a t. Háznak a javaslatot ismételten elfogadásra ajánlom. (Éljenzés jobbfélől és a középen.) Elnök: Szólásra következik vitéz Cseh­Szombathy László képviselő úr. vitéz Cseh-Szombathy László: T. Ház! A gyakorlati irányú középiskolákról és a nép­iskolai tanítóképzésről beterjesztett és most tárgyalás alatt álló törvényjavaslatok Törs, Tibor előadó úr elismerést érdemlő.és mé­lyen járó fejtegetései szerint is elsősorban szerves kiegészítői, illetve befejezői kívánnak lenni annak a nagyvonalú törvényalkotási te­vékenységnek, amellyel a kultuszminiszter úr. egész középiskolai oktatási rendszerünket à mai kor színvonalának megfelelő nívóra kí­vánja felemelni. Kétségtelen, hogy a múltban talán jó és célszerű közoktatásunk is a gya­korlati élet követelményeitől eltávolodott, bi­zonyos mértékben elavult, egyoldalúvá vált az idők folyamán és elégtelennek bizonyult külö; nősen az újabban szükségesnek mutatkozó gyakorlati irányú ismeretek átadására. • Ha valamikor igaz volt az a mondás, hogy non scolae, sed vitae discimus, akkor százszor inkább kell hogy ma igaz legyen, de viszpnt

Next

/
Thumbnails
Contents