Képviselőházi napló, 1935. XVII. kötet • 1938. március 3. - 1938. április 7.

Ülésnapok - 1935-281

Az országgyűlés képviselőházának 281. alapokra kíván.ia helyezni oktatásügyünket. A mai magyar élet követelményeinek megfelelő oktatást kíván nyújtani ez a törvényjavaslat a magyar ifjúságnak és megfelelő nevelési szervezetet akar adni az egész nemzetnek. Változatlanul vezérfonala ennek a törvényjavaslatnak is a nemzetnevelés érvényesítése, a nemzeti közösség gondolatának kidomborítása és az oktatás, az ismeretszerzés mellett a fősúlyt a nevelésre helyezve, a nemzeti és valláserkölcsi érzés fejlesztése, a jellemképzés, a hivatásra való nevelés, az életre való eredményes előkészítés lép előtérbe. Ez a tendencia egyébként minden kultúrállamban megnyilvánul, — hiszen az oktatásügy átszervezése világszerte folyamatban - van — de talán sehol sem annyira indokolt és fontos a közoktatásügyi reform, mint nálunk, ahol egy aránylag izmos állami struktúra összeomlásával egy új életre kellett berendezkednünk és, sajnos, valószínűleg még hosszú ideig kell'ezt a berendezkedést folytatnunk. Nekünk mindenesetre figyelembe kell vennünk a külföldi tapasztalatokat, ezek mellett azonban elsősorban a sajátos mag.yar viszonyokat kell tekintenünk, amelyek trianoni megosonkítottságunkból erednek és figyelembe kell vennünk az élet rohanó modernizálódását, a gyakorlati szempontok előtérbe tódulását és azt a tényt, amely eleget foglalkoztatta a kormányzatot, a közvéleményt és a, törvényhozást is, hogy tudniillik az értelmességi pályák túlzsúfoltsága ma is súlyos problémaként mered a társadalom elé (Ügy van! a jobboldalon. — Czermann Antal: Itt kell megfognunk a kérdést!) Éppen ezért vált szükségessé a középiskolai kérdés továbbmenő rendezése az előttünk fekvő törvényjavaslattal. T. Ház! Míg az 1934:

XI. tc-ben megalkotott gimnázium általánosirányú műveltséget ad, illetőleg az elméleti műveltségnek bizonyos általános fokát nyújtja, s a felsőbb fokhoz, a tudományos pályákhoz egyengeti az utat, a jelen törvénnyel létesítendő gyakorlati irányú középiskola a gazdasági életre, a mezőgazdasági, ipari és kereskedelmi életre való előkészítést célozza egyik részében, másik részében pedig a neveléssel kapcsolatos élethivatásokra készíti elő az ifjúságot. Az első^ célt szolgálják a gazdasági középiskolák, a másikat szolgálja a íiceum, mely utóbbit a mostani tanítóképzőintézetekből kívánja a javaslat átalakítani. Mindkét középiskolai típus egyenlőértékű a gimnáziummal, mert mindkét típus, éppen úgy, mint a gimnázium, — tehát a gyakorlati irányú középiskola gazdasági iskolai típusa és a Íiceum is — érettségi bizonyítványt ad a tanuló kezébe. T. Képviselőház! Az érettségi bizonyítvány kérdésénél egy pillanatra meg kell állnunk, mert ez nem jelentéktelen problémája^ a magyar közoktatásügynek, de nem jelentéktelen problémája a magyar társadalomnak sem. Az érettségi bizonyítvány kiszolgáltatása, ha nem is döntő fontosságú, de nagyon .jelentős ténykedése ezeknek az új iskolatípusoknak, mert amint az indokolás is igen helyesen h kimondja, »az érettségi bizonyítvány az a bűvös kulcs, amely a köztudat szerint minden ajtót megnyit és szinte korlátlan érvényesülési lehetőséget nyújt«. Ha ezt a megállapítást az indokolásból kiragadom és a t. Ház elé hozom, ezzel korántsem azt akarom mondani, hogy ennek a felfogásnak helyességében csztozom. Helytelen, hogy így van, de nem lehet kitérni ennek a megállapítása elől. Társadalmilag és ülése 1938 március 11-én, pénteken. 155 az érvényesülés szempontjából az érettségi bizonyítvány a mai felfogás szerint valóban elengedhetetlen kellék. Jól tudjuk, hogy társadalmilag mit jelent az érettségi bizonyítvány, illetőleg közfelfogás szerint mit jelent az érettségi bizonyítvány hiánya. A művelődési vágy mellett a társadalmi emelkedésre való törek-. vés az, ami egyre nagyobb és nagyobb tömegeket hajtott a középiskolák felé és éppen ez a körülmény tette szükségessé, hogy az érettségi •bizonyítvánnyal rendelkezők hatalmas tömegét megfelelően elválasszuk és a mai viszonyok és a mai lehetőségek szerint különböző életpályák! ^ felé irányítsuk. A Íiceum és gazdasági közép-í | iskola tehát megadja azt az érettségi bizonyít- j \ ványt, amelynek társadalmi jelentőségéről—| a művelődési ^kérdéstől eltekintve — .most vol- j i tam bátor szólni, de az az érettségi bizonyít; vány, amelyet ezek az iskolák adnak, nem { korientálja az ifjúságot: az egyetem felé, mert ' ezek az érettségi bizonyítványok az egyetemre általában nem képesítenek, ellenben lehetővé teszik a gyakorlati továbbképzést és ezzel az ifjúságnak a gazdasági téren való érvényesülését. Ennek a tendenciának felel meg a javaslatnak egész szelleme. Külön ki kell emelnem, hogy amíg elméleti oktatás terén az 1934. évi XI. t.-cikk fokozott szelekciót ír elő, addig a Íiceum és gazdasági iskolák típusánál ez a szelekció kellő mértéktartással érvényesül. A szelekció itt is megvan. azonban csak addig a, mértékig, amely itt a gyakorlati : szempontoknak megfelel. Nem akarja tehát a törvényjavaslat ezeknél az iskoláknál elzárni a, lehetőséget az ifjúság elől arra nézve, hogy a gyakorlati ismeretek megszerzése végett középiskolába mehessen, középiskolai végzettséget, 'érettségi bizonyítványt szerezhessen és ezzel természetesen az életben való könnyebb elhelyezkedést elérhesse. T. Ház! A javaslatot magát szakaszonként ismertetni nem kívánom, csupán néhány föntosabb és jellegzetesebb intézkedésére kívánok rámutatni. Először is kiemelem, hogy a négy évfolyamos líceum és a négy évfolyamos gazdasági iskola alapja a négy gimnázium vagy pedig a négy polgári iskola. Ennek sikeres elvégzése után mehet a tanuló akár gazdasági iskolába, akár pedig a líceum tagozataira. A négy líceumi esztendő és a négy gazdasági középiskola tehát egyenes folytatása a négy gimnáziumnak vagy a négy polgári iskolának. Gyakorlati célt szolgál tehát, mint ahogyan a gyakorlatiasság kíván átvonulni az egész javaslaton. Gyakorlatias célt kíván szolgálni az az intézkedés is, hegy a líceumban az első évfolyamra élete 17. évéig, a gazdasági középiskolára pedig 18. életévéig felvehető a tanuló. Itt közbevetőleg vagyok bátor megjegyezni, hogy a gyakorlati célokat még olyan intézkedéssel is szolgálni kívánja a javaslat, hogy a gazdasági középiskolákban a miniszter megengedheti olyan tanfolyamok létesítését is, ame-j lyekre 18 esztendősnél idősebbek is felvehetők.) jJEzek külön tanfolyamok volnának. T. Ház! A törvényjavaslatnak a líceumra vonatkozó rendelkezései egyébként szorosan összefüggnek a népiskolai tanítóképzésről szóló javaslattal, mert a líceumokat a tanítóképző intézetekből szervezik át és pedig olyanképpen, hogy az 55 tanítóképzőt mind át lehet szervezni líceummá, ha az állam úgy határoz, vagy ha az iskolafenntartók kívánják. Természetesen megszüntetni is lehet. De nem minden líceum kapcsolódik össze a tanítóképzővel, illetőleg a tanítóképző akadémiával, mert azoknak számát 23*