Képviselőházi napló, 1935. XVII. kötet • 1938. március 3. - 1938. április 7.

Ülésnapok - 1935-281

Az országgyűlés képviselőházának 281. az első szakaszoknál a juttatások megállapításánál nemcsak a kataszteri tiszta jövedelmet, hanem a kataszteri holdak számát is alapul vettük a határvonal megállapításánál, szerettem volna, ha éppen így jártunk volna el a hozzájárulások megállapításánál is. Az általános vita során példának hoztam fel a Tiszántúl és a Dunántúl különböző helyzetét és rámutattam arra, hogy 100 korona kataszteri tiszta jövedelme a Tiszántúl ínár egy 4—íí holdas birtoknak is van, ami annyit jelent, hogy már a 4 holdas gazdának is hozzá kell járulnia a terhekhez; pedig azt hiszem, nem ez volt a javaslat készítőinek intenciója. A határvonalat azonban úgy megszabni, hogy mindenki meg legyen elégedve, rendkívül nehéz, mert a határ megszabása mindig sérelmes lesz arra, aki éppen hogy beleesett a teherviselésbe. Ha a kataszteri tiszta jövedelem nem is a legtisztább fokmérője a vagyoni helyzetnek, a mezőgazdaságnál mégis bizonyos alapot teremt annak megítélésére. Felszólalásom célja ezzel a szakasszal kapcsolatban csak az, hogy a szakasz szővegéből megnyugvással vegye tudomásul az a tábor, amely az intézet fenntartásához anyagilag is hozzá fog járulni, hogy minden emberileg elképzelhető eseményre gondoltak, amikor a számításokat elvégezték s hogy a javaslat el fogja érni azt a célt, amelyet maga elé tűzött, nevezetesen azt, hogy a megrokkant, elöregedett munkások ellátását 65., illetve 63. életévükön túl biztosítsa. Remélem, hogy a törvény szelleme is és az a körülmény is, hogy az igen t. földmívelésügyi miniszter úr a javaslat tárgyalásának egyik napjáról a másikra államtitkárból ennek a törvénynek legfőbb őrévé lépett elő, nemcsak a mi pártunkat, hanem az egész országgyűlést és merem állítani, az egész magyar közvéleményt is erősen megnyugtatja abban a tekintetben, hogy az a szellem, amely ezt a javaslatot szülte, a törvény végrehajtásában is érvényesülni fog-. A. szakaszt elfogadom. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Elnök: A 21. § meg nem támadtatván, elfogadottnak jelentem ki. Következik a 22. §. Kérem a jegyző urat felolvasására.. vitéz Miskolczy Hugó jegyző (felolvassa a 22. §-t.) Elnök: Szólásra jelentkezett! vitéz Miskolczy Hugó Jegyző: Takács Ferenc! Takács Ferenc: T. Képviselőház! A törvényjavaslat nem gondoskodik az önkormány zatról, nem gondoskodik megfelelő ellenőrző szervről, erre pedig feltétlenül szükség van. Az eddigi biztosítási intézetek mindegyikénél van ilyen önkormányzati szerv. Az Oti.-nál hatalmas, nagy önkormányzati szerv gondoskodik a törvény helyes megtartásáról és végrehajtásának ellenőrzéséről. Nem mondom, hogy az Oti.nál ez az önlkormányzat mindenben megfelelő és ez egyáltalán nem is lehet irányadó, de mégis gondoskodnunk kell ennél a törvényjavaslatnál is valamelyes önkormányzati szervről. Nem lehet, hogy kizárólag csak a minisztérium felügyelete alá tartozzék egy ilyen biztosító intézet és nem lehet, hogy a biztosítottaknak — akár a munkásoknak, akár pedig a munkáltatóknak — semmiféle komoly beleszólásuk no legyen az intézet ügyeinek vitelébe. Ezért tiszteletteljesen indítványozzuk, hogy a 22. §-nál a következőket vegye fel a képviülése 1938 március 11-én, pénteken. 147 selőház (olvassa): »Az Országos Mezőgazdasági Biztosító Intézet a

# biztosítottak és azok munkaadóinak önkormányzati alapon álló szervezete. Igazgatási szervei: az igazgatóság és a felügyelőbizottság. Az igazgatóság 30 tagból áll. Ebből 15 tagot a biztosított munkavállalók, 15 tagot pedig a munkaadók választanak saját kebelükből. A felügyelőbizottság 5 biztosított munkavállaló és 5 munkaadó tagból áll.« A mi indítványunk szerint egy ilyen paritásos önkormányzati szervet létesítenének az intézet élére, amely önkormányzati szerv nemcsak ellenőrzésre volna hivatott, hanem egyúttal hivatott lenne arra is, hogy bizonyos esetekben, amikor a törvény keretei azt megengedik, tanácsadó szervként működjék közreKülönöskép gondolunk itt arra, miután nem fogadták el a mi indítványunkat, hogy vonjuk be az özvegyeket is a biztosításba, hogy azon a téren, ahol az egyik törvényszakasznál mód van arra, hogy az özvegyeket bizonyos méltányossági esetekben segélyezzék, az önkormányzati szerv legalább ilyen esetekben, mint tanácsadó és véleményező szerv állana az intézet rendelkezésére. Kérem, méltóztassanak indítványunkat elfogadni. Elnök: Szólásra következik! vitéz Miskolczy Hugó jegyző: Farkas István ! Elnök: Farkas István képviselő urat illeti a szó. Farkas István: T. Ház! Az önkormányzat kérdése van itt napirenden és a mi javaslatunk azt szolgálja, hogy a mezőgazdasági munkás ságnak ezen a területen, a szociálpolitikai munkásvédelem területén biztosítsuk az önkormányzatot. Az önkormányzat kiterjesztése a széles néprétegekre mindenhol a munkásbiztosítással, a betegbiztosítással, a szociálpolitikai törvényhozással vette kezdetét és ezt mindenhol fontosnak és lényegesnek tartották. Nálunk inkább elkoboztak belőle az ipari munkásoknál de a mezőgazdasági munkásoknak ezideig még sem a munkásbiztosítás területén, sem a gazdasági érdekek területén nem volt olyan önkormányzatuk, mint amilyen volt az ipari munkásoknak. Ezt pedig fontosnak kell tartanunk, mert ha nézzük a mai forrongó világot, ha áttekintjük azokat a demokratikus államokat, amelyekben éppen a munkásbiztosítással. d munkásérdekek védelmével kapcsolatosan fejlődött ki az önkormányzat gondolata és szelleme, látjuk, hogy ezek az államok a legszilárdabbak és a legbiztonságosabbak. Nyilvánvaló dolog: hol fejlődhet ki az emberekben, hol fejlődhet ki a szegényebb népre tegeikben a felelősségérzet másutt, mint az önkormányzat területén? Nem arról van szó, hogy egyedül csinálják, hanem arról van szó, hogy önkormányzat területén a két érdekelt fél, a munkaadók és a munkások együttesen hajtsák végre a törvényt és csinálják meg azt az intézményt amely kifejleszti nemcsak a felelősségérzetethanem az együttműködést is. Ha az urak szétnéznek a világon, láthatják, hogy ahol ez kifejlődött, így Angliában, de másutt is, így a kis skandináv államokban, nincs olyan nagy belső ellentét sem, s hogy a különböző osztályhelyzetnél fogva gazdaságilag elkülönült embereket is közelebb hozza egymáshoz az önkormánvzati szellem gondolata s az a ténv, hogy befo]vnak az ügyek intézésébe; a mellett, hogy kifejlődött bennük bizonyos felelősségérzet is. I Mi is azt szeretnők, hogy a ni«7ng-azdasagi munkásság ezen a területen kifejlődhetne, ha22*