Képviselőházi napló, 1935. XVII. kötet • 1938. március 3. - 1938. április 7.

Ülésnapok - 1935-281

148 Az országgyűlés képviselőházának 281. ülése 1938 március 11-én, pénteken. ladhatna, s hogy kifejlődhetne benne az a magasabb kollektív nemzeti gondolkozásmód, amely mindenre tekintettel van és az adottságokat figyelembe veszi. Javaslatunk ezt célozza, kérem tehát annak elfogadását. Einök: Szólásra következik? vitéz Miskolczy Hugó jegyző: Kéthly Anna! Elnök: Kéthly Anna képviselőtársunkat illeti a szó. Kéthly Auna: T. Képviselőház! Takács Ferenc képviselőtársunk előterjesztése az intézmény önkormányzatát akarja vagy legalább is szeretné biztosítani, az önkormányzatát, amelylyel — szerintem és a mi megállapításunk szerint — minden szociális intézmény léte áll vagy bukik. Egy szociális intézmény nem lehet egy hivatal az állami hivatalok sokasága között, egy szociális intézmény lényegét, belső értékét az adja meg, hogy a teherviselők milyen beleszólási joggal rendelkeznek és a teherviselők hozzászólási lehetősébe milyen mértékben van meg. Még az a legtöbb fontos kérdésben tehetetlen, csonka önkormányzat is, amelyet a mai törvények az Oti.-nak és a Mabi.-nak biztosítanak, még ez a ki nem elégítő önkormányzat is jelentős támasza a szociális^ gondolatnak, féke az öncélú bürokráciának és motorja a szociális gondoskodás fejlesztésének, ami természetes Is mert azok, akikről szó van, akik résziben hozzájárulásaikkal érdekeltek^ részben pedig a szolgáltatások révén érdekeltjei az intézménynek, minden törekvésüket arra fogják irányítani, hogy az intézet lehetséges terjeszkedését és kiszélesítését elérjék. De nincs meg a szociális gondoskodás támasza, nincs meg a befelé való. a bürokrácia öncélúsága felé való terjeszkedés fékje és nincs meg az egész intézmény fejlesztésének a lehetősége akkor, ha nincs önkormányzat, önkormányzat nélkül ez az egész mezőgazdasági mnnkásbiztosí^ó intézménv sem lesz e^yéb, mint egy önmagáért való új hivatal, a középosztályú diplomásoknak, az egyéb állami hivatalokból kimaradottaknak az új elhelyezkedési lehetősége, mint ahogy már látjuk is az Oti.-nál azt a nafíy igyekezetet, azt a valóságos tolongást, amellyel az átszervezés, illetőleg áthelyezés kérdésében az összes protektorokat, az összes protekciók lehetőségét megmozgatták. így az egész hivatal nemjesz egyéb, mint egy új hivatal, csak Önmagáért a hivatalért. Ezenkívül még egy nagyobb veszedelem is fenyegeti magát a mezőgazdasági biztosítás gondolatát és ez a nagyobb veszedelem az, hogy mai formájában ez az intézmény sem lesz egyéb, mint egy nagy pénzkumulálási intézmény, mint az apró fillérek gyüjtőpénztára, egy kényszertakarékoskodás amely a kormány számára a könnyű pénzszerzés lehetőségét tárja fel és nemcsak a lehetőségét, hanem azt a csábítást is. hegy hozzányúljon ehhez a könnyű pénzszerzéshez. Jelenlegi formájában, önkormányzat nélkül az a veszedelem is fenyegeti ezt az ú' intézetet, amely veszedelmet már az Oti. és Mabi. önkormányzatánál tapasztaltunk is, hosry a törvény szavaival és a törvény inten" cióival ellentétben egész egyszerűen beszünteti a kormány a törvényben biztosított hozzájárulást. . . Ha ennek az intézménynek nincs r önkormányzata, ha ez az intézmény nem egyéb, mint egy új hivatal, egy csomó xíj állás, új foglalkozás azok számára, akik az intézetnek szervezetét vinni fogják, akkor a kormánynak nem kell tartania az ilyen könnyű pénzszerzési csábítás érvényesülésével szemben ettől a függő bürokráciától, amelynek fölfelé nincs semmiféle ellenállása. Egy későbbi kormánynak ilyen magatartása, amellyel meg akarja vonni a törvényben biztosított hozzájárulást az intézettől, mint ahogyan az eddigi kormányok megvonták az Oti.-tól, a Mabi.-tól, csak akkor ütköznék akadályokba, ha a két érdekelt fél, tehát a járulékok egy részét viselő munkáltatók és a másik részét viaelő munkavállalók és a szolgáltatásokra igényt tartó munkavállalók együttes ellenállása a kormányt ettől a könnyű pénzszerzési lehetőségtől — természetesen csak a dolgok és események korlátai között — viszszatarthatná. Az önkormányzat nekünk nem játéíkot jelent, nem jelenti azt, hogy a munkavállalók be akarnak menni egy intézménybe csak azért, hogy ők is egy hivatalnak részesei és tagjai legyenek. A munkavállalók számára az önkormányzat jelenti a valódi szociális szellemet, jelenti azt, hogy az a szociális gondoskodás, amelyet a törvény itt szavakban lefektet, valóban lényegében is meg fog valósulni és az életben is a gyakorlatba is át fog ültetődni. Ennek az új szövegnek,^ beterjesztett módosításunknak elfogadása nélkül a munkavállalónak semmiféle biztosítéka nincs arra, hogy ezt a célt elérik és éppen ezért csak akkor tudnám elfogadni ezt a szakaszt, ha ehhez a módosításhoz a képviselőház hozzájárulna, (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Elnök: Kíván még valaki a szakaszhoz hozzászólni? (Nem!) Ha szólni senki sem kíván, a vitát bezárom. A miniszter úr kíván szólni. Marschall Fer en c földmívelésügyi miniszter: T. Ház! (Halljuk! Halljuk!) Az e szakaszhoz felszólalt képviselőtársaimnak méltóztatott úgy beállítani a kérdést, mintha ennél az intézménynél csupán állások kreálásáról, avagy pedig egy hivatal felállításáról lenne szó. Ha erről lenne szó, megnyugtathatom t. képviselőtársaimat, nem is terjesztettük volna be ezt a törvényjavaslatot, mert ennek a törvényjavaslatnak egészen más az intenciója: a magyar nép széles munkásrétegeinek olyan ellátást biztosítani öregség esetére, amilyet ők egy élet munkájával kiérdemeltek. Ez az egyik megjegyzésem. A másik megjegyzésem arra vonatkozik, hogy az ellen a beállítás ellen határozottan állást keli foglalnom, mintha itt az önkormányzat elve teljesen sutba lenne dobva ennél az intézetnél. (Propper Sándor: A bizottság nem jelent semmit!) : Méltóztatik tudni, hogy magának az igazgatóságnak összeállításánál is érvényesül az a szempont, hogy a munkavállalók és a munkaadók megfelelő számmal be fognak ebbe az igazgatóságba jutni. Ezenkívül a biztosítási bizottság összeállításánál is gondoskodni fogunk arról, hogy ezek az érdekek, amelyeket itt említettek, megfelelően szóhoz jussanak ebben a bizottságban. Egyet ki kell jelentenem. Az Országos Mezőgazdasági Munkásbiztosító Intézetből vagy annak bármely szervéből, vagy bizottságából pártpolitikai szervezetet csinálni nem hagyok. (Farkas István: Nem pártpolitika az önkormányzat! — Antal István: Sajnos, az Oti.-nál az van!) Bele kell vinni az intézménybe a szociális gondolatot, bele kell vinnünk szívünk minden meleg érzését s ha lesz egy intézet, ahol pártpolitikát csinálni nem szabad, úgy ez a mezőgazdasági munkásbiz-