Képviselőházi napló, 1935. XVII. kötet • 1938. március 3. - 1938. április 7.
Ülésnapok - 1935-280
Àz országgyűlés képviselőházának È8Ù. kis vagyonnal. A helyzet ugyanis az, hogy ezek az apróemberek,, ezek a kisemberek, a törpebirtokosok és a kisbirtokosságnak is egy része, szánalmas egészségügyi viszonyok között élnek és ha mi állandóan csak elvonunk ezektől a rétegektől, ha különböző újabb és újabb terhekkel sújtjuk őket és nem tesszük fokozatossá a teherviselést, akkor hangsúlyo-. zom, bűnt követünk el az egész magyar nemzet ellen, mert éppen azokat a társadalmi rétegeket nem engedjük fejlődni és azoknak nem javítjuk meg az egészségügyi viszonyait, és életkörülményeit, amelyekben még a legtöbb vitalitás van ebben az országban. Azt hiszem, hogy elfogadható a mi indokolásunk és elfogadható az, amit Csoór Lajos és Mózes Sándor igen t. képviselőtársunk mondott erről a kérdésről, nagyon kérem tehát az igen t- Képviselőházat, méltóztassék indítványomat elfogadni. (Helyeslés balfelöl.) Elnök: Szólásra következik 1 ? Szeder János jegyző: Lázár Imre. Elnök: Lázár Imre képviselő urat illeti a szó. • Lázár Imre: T. Képviselőház! Az előttünk fekivő törvényjavaslat 18. §-ának megváltoztatása ügyében mind a kisgazdapárt, mind lakács Ferenc és társai, valamint Csoór Lajos t. képviselőtársunk módosító indítványt terjesztettek elő. En is magamévá teszem az ő indítványaikat, valamint a kisgazdapárt indítványát. Különösen Takács Ferenc képviselő úr egészen részletesen és helyesen megvilágította annak a körülményeit, hogy a kisebb birtokosokra miért aiem kell hozzájárulást kiszabni, amennyiben rámutatott arra, hogy a kisebb birtokosok a 200 aranykorona kataszteri tiszta jövedelmen aluli birtokkal rendelkezők alig foglalkoztatnak mezőgazdasági munkást, mert ők maguk végzik el ezt a munkát. A 200 aranykorona kataszteri tiszta jövedelmen felüliek már kevésbbé tudják mindezeket a munkákat elvégezni, az 500 aranykorona kataszteri tiszta jövedelmen felüliek még nagyobb mértékben foglalkoztatnak mezőgazdasági munkásokat és az 1500 aranykorona kataszteri tiszta jövedelmen felüliek még ezeknél is inkább foglalkoztatnak mezőgazdasági munkásokat és munkájukat azokkal végeztetik el. Kívánatos az, hogy ebben a tekintetben progresszív kivetések legyenek. Ez kívánatos azért is, mint ahogyan Takács Ferenc igen tképviselőtársam említette — mert valójában úgy van, hogy a kisbirtok kataszteri tiszta jövedelme sokkal magasabban van megállapítva nemcsak Hódmezővásárhelyt és környékén, hanem az ország különböző részein mindenütt. Éppen ezért nem lenne igazságos, ha egyenlő kivetést alkalmaznánk a nagybirtokokra és a kisebb birtokokra, mert legtöbb helyen a kisebb birtokoknak 50%-kai magasabb a kataszteri tiszta jövedelme. Ha tehát a kisebb birtokokat és a nagybirtokokat egy kivetés alá vesszük, akkor az .a kisebb birtokos kétszeres összeget fizet a nagybirtokos helyett. Erre a kormány azt mondja, hogy abban az esetben, ha a kivetés progreszív alapon történik, — mint ahogyan ezt Takács Ferenc igen t. (képviselőtársam előadta — akkor hiányok mutatkoznak és akkor nem folyik be az a kivetett összeg, amelyre pedig szükség^ volna az "Öregség esetére szóló kötelező biztosítás alapján esedékes járadékok kifizetésére. Erre csak' azt válaszolhatjuk, hogy miért nem vonták ülése 19è8 március 10-en. csütörtökön. lil be és miért nem vonják be a nagyipart és a kereskedelmet is, (Mózes Sándor: Elvégre ez mégis csak nemzeti ügy volna!) amikor az ipari munkálatok és az ipari termények legnagyobb részének alapját azok a mezőgazdasági termények képezik, amelyeket a mezőgazdasági munkás állít elő munkájával s a kereskedelem alapját legnagyobbrészt szintén a mezőgazdasági termények képezik. Éppen ezért indokolt volna az, hogy az ipart és a kereskedelmet is bekapcsolják a mezőgazdasági munkások biztosítása terheinek viselésébe. A pogresszív adóztatás ezen a téren a legigazságosabb és éppen ezért a 200 koronán aluli kataszteri tiszta jövedelműeket teljeser mentesíteni kellene, mert azok egyáltalán nem foglalkoztatnak mezőgazdasági munkást, sőt legtöbb esetben saját családjuk sem találja meg azon a földön a munkaalkalmat, a 200— 500 korona kataszteri tiszta jövedelműeknél a kivetett adó 5 százaléka, az 500—1500 korona kataszteri tiszta jövedelműeknél 10 százaléka, az 1500—4000 korona kataszteri tiszta jövedelműeknél 25 százaléka és végül 4000 aranykoronán felüli kataszteri tiszta jövedelemnél SO százaléka lenne a kivetés. Ez volna a legigazságosabb, ez ellen senkinek sem lehetne kifogása, de az ellen, — mint ahogyan ez az előadó úr módosítása alapján történnék — hogy 100—150 korona kataszteri tiszta jövedelem esetén 5 százalékot fizessenek, a többit pedig egyformán, kaptafa szerint vessék ki, már eleve tiltakozunk és tiltakoznunk kell azért, meri ez nem helyes és igazságtalan. Éppen ezért én is csatlakozom Takács Ferenc képviselőtársam indítványához, amely azonos a mi pártunk által benyújtott indítvánnyal és tisztelettel kérem a t. Képviselőházat, méltóztassék ezeket az indítványokat elfogadni és a 18. §-t megváltoztatni. Elnök: Kíván még valaki szólni? (Nem!) Ha szólni senki sem kíván, a vitát bezárom. A miniszter úr kíván szólni. Marschall Ferenc földmívelésügyi miniszter: T. Ház! A 18. §-hoz felszólalt képviselő urak tulajdonképpen két gondolatot m^itóztattak variálni. Az egyik gondolat az volt, hogy a mentességi határt emeljük fel és erre vonatkozólag különböző indítványok hangzottak el. (Takács Ferenc: Ebben egységesek vagyunk!) Sajnos, nem vagyok abban a helyzetben, hogy ezeket a szempontokat most honorálni tudjam, mert hiszen a miniszterelnök úr felszólalásában kidomborodott az a szempont, hogy mi ebben a pillanatban egy szilárd és zárt pénzügyi kerettel rendelkezünk és magának az intézménynek a veszélyeztetése nélkül csak így ötletszerűen nem tudnánk ezen a helyzeten vál toztatni. Méltóztassanak azonban meggyőződve lenni arról, — és ezt felelősségem teljes tudatában mondom — hogy ha a különböző biztosítástechnikai és matematikai számítások azt fogják igazolni, hogy ezen a téren továbbmehetünk, akkor feltétlenül tovább fogunk menni. Teljesen igazat adok ugyanis a felszólalt t. képviselő uraknak abban, hogy ezeket a legalsó rétegeket abban a támogatásban kell részesíteni, amelyet a mai helyzetben feltétlenül megérdemelnek. (Ű9y van! jobbfelől.) A másik gondolat, amelyet a képviselő uraik felhoztak, a progresszió gondolata és ebben a tekintetben a legkülönbözőbb^ tervek .merülték fel, mert hiszen itt a variációnak
