Képviselőházi napló, 1935. XVII. kötet • 1938. március 3. - 1938. április 7.

Ülésnapok - 1935-280

Àz országgyűlés képviselőházának È8Ù. kis vagyonnal. A helyzet ugyanis az, hogy ezek az apróemberek,, ezek a kisemberek, a törpebirtokosok és a kisbirtokosságnak is egy része, szánalmas egészségügyi viszonyok kö­zött élnek és ha mi állandóan csak elvonunk ezektől a rétegektől, ha különböző újabb és újabb terhekkel sújtjuk őket és nem tesszük fokozatossá a teherviselést, akkor hangsúlyo-. zom, bűnt követünk el az egész magyar nem­zet ellen, mert éppen azokat a társadalmi ré­tegeket nem engedjük fejlődni és azoknak nem javítjuk meg az egészségügyi viszonyait, és életkörülményeit, amelyekben még a legtöbb vitalitás van ebben az országban. Azt hiszem, hogy elfogadható a mi indo­kolásunk és elfogadható az, amit Csoór Lajos és Mózes Sándor igen t. képviselőtársunk mon­dott erről a kérdésről, nagyon kérem tehát az igen t- Képviselőházat, méltóztassék indítvá­nyomat elfogadni. (Helyeslés balfelöl.) Elnök: Szólásra következik 1 ? Szeder János jegyző: Lázár Imre. Elnök: Lázár Imre képviselő urat illeti a szó. • Lázár Imre: T. Képviselőház! Az előttünk fekivő törvényjavaslat 18. §-ának megváltozta­tása ügyében mind a kisgazdapárt, mind la­kács Ferenc és társai, valamint Csoór Lajos t. képviselőtársunk módosító indítványt ter­jesztettek elő. En is magamévá teszem az ő indítványaikat, valamint a kisgazdapárt indít­ványát. Különösen Takács Ferenc képviselő úr egészen részletesen és helyesen megvilágí­totta annak a körülményeit, hogy a kisebb birtokosokra miért aiem kell hozzájárulást ki­szabni, amennyiben rámutatott arra, hogy a kisebb birtokosok a 200 aranykorona kataszteri tiszta jövedelmen aluli birtokkal rendelkezők alig foglalkoztatnak mezőgazdasági munkást, mert ők maguk végzik el ezt a munkát. A 200 aranykorona kataszteri tiszta jövedelmen felüliek már kevésbbé tudják mindezeket a munkákat elvégezni, az 500 aranykorona ka­taszteri tiszta jövedelmen felüliek még na­gyobb mértékben foglalkoztatnak mezőgazda­sági munkásokat és az 1500 aranykorona ka­taszteri tiszta jövedelmen felüliek még ezek­nél is inkább foglalkoztatnak mezőgazdasági munkásokat és munkájukat azokkal végezte­tik el. Kívánatos az, hogy ebben a tekintetben progresszív kivetések legyenek. Ez kívánatos azért is, mint ahogyan Takács Ferenc igen t­képviselőtársam említette — mert valójában úgy van, hogy a kisbirtok kataszteri tiszta jövedelme sokkal magasabban van megálla­pítva nemcsak Hódmezővásárhelyt és környé­kén, hanem az ország különböző részein min­denütt. Éppen ezért nem lenne igazságos, ha egyenlő kivetést alkalmaznánk a nagybirto­kokra és a kisebb birtokokra, mert legtöbb helyen a kisebb birtokoknak 50%-kai magasabb a kataszteri tiszta jövedelme. Ha tehát a ki­sebb birtokokat és a nagybirtokokat egy ki­vetés alá vesszük, akkor az .a kisebb birtokos kétszeres összeget fizet a nagybirtokos helyett. Erre a kormány azt mondja, hogy abban az esetben, ha a kivetés progreszív alapon tör­ténik, — mint ahogyan ezt Takács Ferenc igen t. (képviselőtársam előadta — akkor hiányok mutatkoznak és akkor nem folyik be az a ki­vetett összeg, amelyre pedig szükség^ volna az "Öregség esetére szóló kötelező biztosítás alap­ján esedékes járadékok kifizetésére. Erre csak' azt válaszolhatjuk, hogy miért nem vonták ülése 19è8 március 10-en. csütörtökön. lil be és miért nem vonják be a nagyipart és a kereskedelmet is, (Mózes Sándor: Elvégre ez mégis csak nemzeti ügy volna!) amikor az ipari munkálatok és az ipari termények leg­nagyobb részének alapját azok a mezőgazda­sági termények képezik, amelyeket a mező­gazdasági munkás állít elő munkájával s a kereskedelem alapját legnagyobbrészt szintén a mezőgazdasági termények képezik. Éppen ezért indokolt volna az, hogy az ipart és a kereskedelmet is bekapcsolják a mezőgazda­sági munkások biztosítása terheinek viselé­sébe. A pogresszív adóztatás ezen a téren a leg­igazságosabb és éppen ezért a 200 koronán aluli kataszteri tiszta jövedelműeket teljeser mentesíteni kellene, mert azok egyáltalán nem foglalkoztatnak mezőgazdasági munkást, sőt legtöbb esetben saját családjuk sem találja meg azon a földön a munkaalkalmat, a 200— 500 korona kataszteri tiszta jövedelműeknél a kivetett adó 5 százaléka, az 500—1500 korona kataszteri tiszta jövedelműeknél 10 százaléka, az 1500—4000 korona kataszteri tiszta jövedel­műeknél 25 százaléka és végül 4000 aranykoro­nán felüli kataszteri tiszta jövedelemnél SO százaléka lenne a kivetés. Ez volna a legigaz­ságosabb, ez ellen senkinek sem lehetne kifo­gása, de az ellen, — mint ahogyan ez az elő­adó úr módosítása alapján történnék — hogy 100—150 korona kataszteri tiszta jövedelem ese­tén 5 százalékot fizessenek, a többit pedig egy­formán, kaptafa szerint vessék ki, már eleve tiltakozunk és tiltakoznunk kell azért, meri ez nem helyes és igazságtalan. Éppen ezért én is csatlakozom Takács Fe­renc képviselőtársam indítványához, amely azonos a mi pártunk által benyújtott indít­vánnyal és tisztelettel kérem a t. Képviselő­házat, méltóztassék ezeket az indítványokat el­fogadni és a 18. §-t megváltoztatni. Elnök: Kíván még valaki szólni? (Nem!) Ha szólni senki sem kíván, a vitát bezárom. A miniszter úr kíván szólni. Marschall Ferenc földmívelésügyi minisz­ter: T. Ház! A 18. §-hoz felszólalt képviselő urak tulajdonképpen két gondolatot m^itóztat­tak variálni. Az egyik gondolat az volt, hogy a mentességi határt emeljük fel és erre vonat­kozólag különböző indítványok hangzottak el. (Takács Ferenc: Ebben egységesek vagyunk!) Sajnos, nem vagyok abban a helyzetben, hogy ezeket a szempontokat most honorálni tudjam, mert hiszen a miniszterelnök úr felszólalásá­ban kidomborodott az a szempont, hogy mi ebben a pillanatban egy szilárd és zárt pénz­ügyi kerettel rendelkezünk és magának az in­tézménynek a veszélyeztetése nélkül csak így ötletszerűen nem tudnánk ezen a helyzeten vál toztatni. Méltóztassanak azonban meggyőződve lenni arról, — és ezt felelősségem teljes tuda­tában mondom — hogy ha a különböző bizto­sítástechnikai és matematikai számítások azt fogják igazolni, hogy ezen a téren továbbmehe­tünk, akkor feltétlenül tovább fogunk menni. Teljesen igazat adok ugyanis a felszólalt t. képviselő uraknak abban, hogy ezeket a leg­alsó rétegeket abban a támogatásban kell ré­szesíteni, amelyet a mai helyzetben feltétlenül megérdemelnek. (Ű9y van! jobbfelől.) A másik gondolat, amelyet a képviselő uraik felhoztak, a progresszió gondolata és ebben a tekintetben a legkülönbözőbb^ tervek .merülték fel, mert hiszen itt a variációnak

Next

/
Thumbnails
Contents