Képviselőházi napló, 1935. XVII. kötet • 1938. március 3. - 1938. április 7.

Ülésnapok - 1935-280

Az országgyűlés képviselőházának 280. merem, Uram, a magyar költők anyagi hely­zetét. Mindnyájan napról-napra élünk s tíz vagy húsz pengőért kénytelenek, vagyunk sok mindent cselekedni. De gondolja el, Uram, há­nyan éheznek inkább, vagy vállalnak meg­alázó munkát, csakhogy tollúk becsületét meg­óvják. Az írónak egyebe sincs a becsületénél, nevetségesen szánalmas figurává lesz, ha ezt is elveszíti...«. A cikk egész tartalma, de különösen ezek a kitételek az 1914 : XLT. te. 1. §-ába ütköző, a 3. §2. bekezdése szerint minősülő sajtó útján elkövetett rágalmazás vétségének jelenségeit látszik feltüntetni, A szóbanforgó hírlapi közlemény Forgács Antal névaláírással, mint szerzői megjelöléssel jelent meg, azonban az előzetes nyomzás során a szerző személye kideríthető nem volt. A lap felelős szerkesztője pedig a cikk szerzőjét fel­hívás dacára sem nevezte meg és a cikk kéz­iratát nem szolgáltatta be. Mindezeknél fogva a vád tárgyává tett hírlani közleményért Esz­tergályos János országgyűlési képviselő, fele­lős szerkesztőt terheli a sajtójogi felelősség a sajtótörvény 35. §-a érteimében. A bizottság . megállapította, hogy a meg­keresés illetékes hatóságtól érkezett, az össze­függés nevezett képviselő személye és a vélel­mezett bűncselekmény között nem kétséges, zak­latás^esete nem forog fenn, javasolja a t- Kép­viselőháznak, hogy Esztergályos János ország­gyűlési képviselő mentelmi jogát ebben az ügyben függessze fel. Elnök: Kíván valaki szólni! (Nem!) Ha szólni senki nem kíván, a vitát bezárom, a ta­nácskozást befejezettnek nyilvánítom. Követ­kezik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e a mentelmi bizottság javasla tát magukévá tenni? (Igen!) A Ház a men­telmi bizottság javaslatát elfogadta és Eszter­gályos János képviselő úr mentelmi jogát eb­ben az ügyben felfüggesztette. Következik a mentelmi bizottság 565. számú jelentése. Az előadó urat illeti a szó. Huszovszky Lajos előadó: T. Kép­viselőház! A budapesti kir. t főügyészség Esz­tergályos János országgyűlési képviselő men­telmi jogának felfüggesztését kérte, mert a budapesti kir. büntető törvényszék megkere­sése szerint ellene a bíróság, 'mint felelős szer­kesztő ellen, Csilléry András országgyűlési képviselő főmagánvádló feljelentésére büntető eljárást indított a »Népszava« című politikai napilap 1937. évi augusztus hó 10. napján ki­adott 180. számában megjelent »Csoda Kispes­ten és más csodák« feliratú cikk tartalma, de különösen annak következő kitételei miatt:; »A sötétség Kispestről beköltözött a buda­pesti városházára is. A közigazgatási bizottság ülésén Csilléry András kelt a horogkeresztes banditizmus, gyilkosság- és merényletsor vé­delmére; Kiderítette azt, hogy az ártatlan no; rogkeresztesek, hűvösvölgyi sétálók, kispesti ügyfelek, rómaiparti sírvavigadók, a legr nagyobb erőfeszítéssel térnek csak ki az ál­landó szociáldemokrata provokáció elől» «Csil­léry, az egyetemes sötétség regi bajnoka, úgy­látszik, különleges szerepre vállalkozott. Ö akar lenni a magyar horogkereszt Papén je, ő az a szálláscsináló, aki most az egyszer, ebből az alkalomból, nem a keverékfajú, magukat okta­lanul latinoknak tartó románokat, hanem a tiszta árja, északivérű németeket akarja be­hozni Budapestre.« »Csilléry hevülete azonban az óvatos fogorvos-duhajé, aki tudja jól, hogy az egészséges fogat is meg lehet fúrni, ha a ülése 1938 március 10-én, csütörtökön.' 125 páciensnek kellő pénze van a plomb ára és az egészséges államélet ellen irányított fúró sem hatástalan, ha van, aki a plombálást fizeti. A fanatikusokat nem a Csilléry fajtájából gyúr­ják, A fanatikusok nem a pecsenyeszagra gyűlnek patrónusként.« A cikk egész tartalma, de különösen ezek a kitételek az 1914 : XLI. te. 1. §-ába ütköző, a 3. § 2. bekezdése szerint minősülő sajtó útján el­követett rágalmazás vétségének jelenségeit lát­szik feltüntetni. A szóbanforgó hírlapi közlemény névtele­nül jelent meg, a lap felelős szerkesztője pe­dig a cikk szerzőjét felhívás dacára sem ne­vezte meg és a cikk kéziratát nem szolgáltatta be. Mindezeknél fogva a vád tárgyává tett hír­lapi közleményért Esztergályos János ország­gyűlési képviselő, felelős szerkesztőt terheli a sajtójogi felelősség a snjtótörvény 35. §-a értel­mében. A bizottság megállapította, hogy a megkere­sés illetékes hatóságtól érkezett, az összefüg­gés nevezett képviselő személye és a vélelme­zett bűncselekmény között nem kétséges, zak­latás este nem forog fenn, javasolja a t. Kép­viselőháznak, hogy Esztergályos János ország­gyűlési képviselő mentelmi jogát ebben az ügy­ben függessze fel. Elnök: Kíván valaki szólni?_ Szólni senki nem kíván. A tanácskozást befejezettnek nyil­vánítom. Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e a mentelmi (bizottság javaslatát magukévá tenni? (Igen!) Elfogadottnak jelentem ki. Következik az 566. számú jelentés. Az elő­adó urat illeti a szó. Huszovszky Lajos előadó: T. Kép­viselőház! Hódmezővásárhely thj. város tisztifőügyósze Kéthly Anna és Esztergá­lyos János országgyűlési képviselők men­telmi jogának felfüggesztését kérte, mert Hódmezővásárhelyen 1937. évi december hó 10. napján »Szózat a nőkhöz!« és »Mi az igazság?« felirattal ellátott olyan nyomtatványokat osz­togattak hatósági engedély nélkül, amelyek­nek felelős kiadójaként nevezett képviselők vannak megjelölve. A feljelentés tárgyát képező cselekmény­ben — a megkeresés szerint — az 1914: XIV. te. 29. $-ába ütköző sajtórendészeti kihágás tényálladéki elemei állapíthatók meg. A bizottság megállapította, hogy a meg­keresés illetékes hatóságtól érkezett, az össze­függés nevezett képviselők személye és a ve­lelmzett bűncselekmény között kétséges^ mert nincs adat arra. hogy a forgalombahozas, il­letve a terjesztés nevezett képviselők utasítá­sára vagy akárcsak előzetes tudomásuk alap­ján történt volna, zaklatás esete forog fenn, javasolja a t. Képviselőháznak, hogy Kéthly Anna és Esztergályos János országgyűlési kép­viselők mentelmi jogát ebben az ügyben ne függessze fel. •• Elnök: Kíván valaki szólni? Szólni senkL nem kíván. A tanácskozást befejezettnek nyil­vánítom. Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e a mentelmi bizottság javaslatát magukévá tenni? (Igen!) Elfogadottnak jelentem ki. Következik az 567. számú jelentés. Az elő 1 adó urat illeti a szó, Huszovszky Lajos előadó: T. Képviselőház! A budapesti kir. főügyészség Kéthly Anna or­szággyűlési képviselő mentelmi jogának fel­függesztését kérte, mert a budapesti kir. bün­tető törvényszék megkeresése szerint ellene a bíróság, mint felelős szerkesztő ellen bün­tető eljárást indított a »Nőmunkás« című idő-

Next

/
Thumbnails
Contents