Képviselőházi napló, 1935. XVII. kötet • 1938. március 3. - 1938. április 7.

Ülésnapok - 1935-280

124 Az országgyűlés képviselőházának 280. ülése 1938 március 10-én, csütörtökön. és Debrecen sz. kir. város volt főispánja sérelmére sajtó útján elkövetett felhatalmazásra hivatalból üldözendő rágalmazás vétségének jelenségeit lá+szik feltüntetni. Am. kir. belügyminiszter, mint a sértett felettes hatósága a bűnvádi eljárás lefolytatásához szükséges felhatalmazást megadta, A szóbanforgó hírlapi közlemény Igali Béla névaláírással mint szerzői megjelöléssel jelent meg, aki azonban az előzetes nyomozás adatai szerint a sajtójogi felelősséget nem vállalta. A lap felelős szerkesztője pedig a cikk szerzőjét felhívás dacára sem nevezte meg és a cikk kéziratát nem szolgáltatta be. Mindezeknél^ fogva a vád tárgyává tett hírlapi köz; leményért Esztergályos János országgyűlési képviselő felelős szerkesztőt terheli a sajtójogi felelősség a sajtótörvény 35. §-a értelmében. A bizottság megállapította, hogy a megkeresés illetékes hatóságtól érkezett, az összefüggés, nevezett képviselő személye és a vélelmezett bűncselekmény között nem kétséges, zaklatás esete nem forog fenn, javasolja a t. Képviselőháznak, hosry Esztergályos János országgyűlési képviselő mentelmi jogát ebben az ügyben függessze fel. Elnök: Kíván valaki szólni? (Nem!) Ha szólni senki nem kíván, a vitát bezárom s a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Fel í eszem a kérdést, méltóztatnak-e a mentelmi bizottság javaslatát elfogadni? (Igen!) Ha igen, kimondom a határozatot, hogy a Ház a mentelmi bizottság javaslatát elfogadta és Esztergályos János képviselő lír mentelmi jogát ebben az ügyben felfüggesztette. Következik a mentelmi bizottság 563. számú jelentésének tárgyalása. Az előadó urat illeti a szó. Huszovszky Lajos előadó: Tisztelt Képviselőház! A budapesti kir. főügyészség Esztergályos János országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte, mert a budapesti kir. büntető törvényszék megkeresése szerint ellene a bíróság, mint felelős szerkesztő ellen ifj. Balogh István országgyűlési képviselő főmagánvádl ó feljelentésére büntető eljárást indított a, »Népszava« című politikai napilap 1937. évi július 21. napján kiadott 163. számában megjelent »A front láthatóvá válik« feliratú cikk tartalma, de különösen annak következő kitételei miatt: »A párt programmja — mi is lehetne más? — hadüzenet a tételes törvényeknek.« »És itt a negyedik: Balogh István.« »Ki tudná megszámolni ujjain ezeket a vezéreket és vezérecskéket, ezeket a törtetőket és akarnokokat, ezeket a sötétszándékú, látható és láthatatlan frontbélieket, akik megrészegedtek a karriereknek attól a váratlan ívelésétől, amelyet a horogkeresztes anyaország mutat és itC a gyarmaton megpróbálják, hátha jókor jönnek a nagy osztozkodáshoz és hátha leesik az ő számukra valami megfelelő, étvágyukat kielégítő nao-y falat.« »... megjelenik a horogkeresztes agitáció.« »...pisztollyal hasbalövi az egyik, munkást.« »Rómaifürdőn rendez agitációs körutat. A korút eredménye néhány súlyos sebesült« »... véres fejek, betört ablakok, szétrombolt berendezések, revolversebek maradnak.« »Az ő bőrükről is szó van.« »Ök tudják, hogy miért engedik szabadjára a gyilkosságokban és utcai csatákban nyilvánuló politikai agitáeiót, ők felelősek érte« »Hol az a láthatatlan kéz és az a feneketlen zseb, amely ezeket a látható jelenségeket karmesterként dirigáljía, láthatatlanadé annál érthetőbb célok érdekében?« A cikk egész tartalma, de különösen ezek a kitételek az 1914 : XLI. te. 1. §-ába ütköző, a 3. § 2. bekezdése szerint minősülő sajtó útján elkövetett rágalmazás és ugyanezen törvénycikk 2. §-ába ütköző, a 4. § 2, bekezdése szerint minősülő sajtó útján elkövetett becsületsértés vétségének jelenségeit látszik feltüntetni. A szóbanforgó hírlapi közlemény névtelenül jelent meg, a lap felelős szerkesztője pedig a cikk szerzőjét felhívás dacára sem nevezte meg és a cikk kéziratát nem szolgáltatta be. Mindezeknél fogva a vád tárgyává tett hírlapi közleményért Esztergályos János országgyűlési képviselő felelős szerkesztőt terheli a sajtójogi felelősség a sajtótörvény 35. §-a értelmében. A^ bizottság megállapította, hogy a megkeresés illetékes hatóságtól érkezett, az összefüggés nevezett képviselő személye és a vélelmezett^ bűncselekmény között nem kétséges, zaklatás esete nem forog fenn, javasolja a t. Képviselőháznak, hogy Esztergályos János országgyűlési képviselő mentelmi jogát ebben az ügyben függessze fel. t Elnök: Kíván valaki szólni? (Nem!) Ha szólni senki nem kíván, a vitát bezárom, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e a mentelmi bizottság javaslatát magukévá tenni? (Igen!) A Ház a mentelmi bizottság javaslatát elfogadta és Esztergályos János képviselő úr mentelmi jogát ebben az ügyben felfüggesztette. Következik a, mentelmi bizottság 564. számú jelentése. Az előadó urat illeti a szó. Huszovszky Lajos előadó: Tisztelt Képviselőház! A budapesti kir. főügyészség Esztergályos János országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte, mert a budapesti kir. büntető törvényszék megkeresése szerint ellene a bíróság, mint felelős szerkesztő ellen Erdélyi József pilisszántói lakos főmagánvádló^ feljelentésére büntető eljárást indított a »Népszava« című politikai napilap 1937. évi augusztus hó 5. napján kiadott 176. számában megjelent »Nyilt levél Erdélyi Józsefhez« feliratú cikk tartalma, de különösen annak következő kitételei miatt: »...hová süllyedt Ön? Milyen kétes mélységekből hallatja szavát? Erdélyi József a nép hangosszavú, üres frázisokat harsogó elnyomói között? Erdélyi József a pogromra uszítók elvadult seregében? Olyan hihetetlen ez, mintha valami újabb irodalmi kutatás kiderítené, hogy Petőfi Sándor osztrák zsoldosokkal trafikált...« »... a nép undorral fordul el ettől a hangtól, mert kihallja belőle az európai reak^ ció hangját, az örök reakcióét, amelynek új formája is a jobbágyságot és a nemzeti elnyomást jelentené számára.« »Ritkán fordult elő a magyar irodalom történetében, hogy költő a legnyilvánvalóbb reakció szolgájává süllyedjen. Még ritkábban, hogy a szépségnek és igazságnak ez a szerény szolgája a költészet leple alatt oly otromba hazugságot akarjon becsempészni a közszellembe, amelytől még a kétes függetlenségű publicisták, a kocsmai politikusok és az élgrófok is, félve a büntető törvénykönyv paragrafusaitól, tartózkodnak. (Propper Sándor: Erdélyi ezt valamikor nagyon fogja szegyei ni!) De Ön bátor ember, Erdélyi József! Bátran úszik az árral, amely, ha még soká igyekszik, elsodorja majd^ egy szellemi szükségmunkás szerény pozíciójáig.« »Jól is-