Képviselőházi napló, 1935. XVII. kötet • 1938. március 3. - 1938. április 7.
Ülésnapok - 1935-280
Az országgyűlés képviselőházának 280. a most elkobzott füzetünk is a szociális igazságosságnak, a kultúra szeretetének, a tiszta demokráciának szellemében íródott... de úgy látszik, ez most nem cikk. Csak valahogyan világosság ne támadjon a homályban, tiszta hang ne csendüljön a zűrzavarban, a sok hazugságból ne hangozzék ki az igazság szava, a magyar problémák ne kerüljenek tiszta megvilágításba ...« »A szociáldemokrata párt programjának nyilvános magyarázata — az ügyészség szerint — fenyegeti a társadalmi rendet...« »Egyenlő elbánás? Naiv kívánság!« A cikk tartalma, de különösen ezek a kitételek a Btk. 174. §-ába ütköző sajtó útján elkövetet bűntett és büntevő feldíesérésének vétségét látszanak feltüntetni a megkeresés szerint. A szóbanforgó hírlapi közlemény névtelenül jelent meg, a lap felelős szerkesztője pedig a cikk szerzőjét felhívás dacára sem nevezte meg és a cikk kéziratát nem szolgáltatta be. Mindezeknél fogva a vád tárgyává tett hírlapi közleményért Esztergályos János országgyűlési képviselő felelős szerkesztőt terheli a sajtójogi felelősség a sajtótörvény 35. §-a értelmében. A bizottság megállapította, hogy a megkeresés illetékes hatóságtól érkezett, az öszszefüggés nevezett képviselő személye és a vélelmezett bűncselekmény között nem kétséges, azonban a vád tárgyává tett cikk kitételei bűncselekmény tényálladékát nem látszanak kimeríteni, zaklatás esete forog fenn, javasolja a t. Képviselőháznak, hogy Esztergályos János országgyűlési képviselő mentelmi jogát ebben az ügyben ne függessze fel. Elnök: Kíván valaki szólni? (Nem!) Ha szólni senki sem kíván, a vitát bezárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e a mentelmi bizottság javaslatát elfogadni? (Igen!) A Ház a mentelmi bizottság javaslatát elfogadja s Esztergályos János képviselő úr mentelmi jogát ebben az ügyben nem függeszti fel. Következik a mentelmi bizottság 562. számú jelentésének tárgyalása. Az előadó urat illeti a szói Huszovszky Lajos előadó: T. Képviselőház! A budapesti kir. főügyészség Esztergályos János országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte, mert a budapesti kir. büntető törvényszék megkeresése szerint ellene a bíróság, mint felelős szerkesztő ellen büntető eljárást indított a »Népszava« című politikai napilap 1937. évi július hó 13. napján kiadott 156. számában megjelent »Darányi miniszterelnök dönt arról, hogy a Surgóth-ügyben adhat-e báró Vay László államtitkár felvilágosítást a Népszavának« feliratú cikk tartalma, de különösen annak következő kitételei miatt: »Folyó évi július hó 10-én, szombaton délelőtt 11 óra tájban a Népszava szerkesztőségének megbízásából a minisztérium épületében fel akartam keresni báró Vay László államtitkár urat, aki azonban nem tartózkodott hivatalában. Erre névjegyem egyidejű leadásával jelentkeztem a t. elnöki osztály helyettes vezetőjénél és azon kérelmet terjesztettem elő, hogy lehetőleg minél rövidebb idő alatt méltóztassanak részemre az államtitkár úrnál kihallgatást kieszközölni azon célból, hogy a kihallgatáson az államtitkár úrnak a következő kérdéseket tehessem, fel: 1. Tud-e arról, hogy állítólag szélsőjobboldali politikai szervezkedéülése 1938 március 10-én, csütörtökön. 123 sekre ment el az a pénz, amit Surgóth Jenő Debrecenben részben még báró Vay államtitkár úr debreceni főispánsága idején sikkasztott? 2. Mi az a Bornemisza miniszterre esküvő Magyar Jövő Szövetség, kik állanak az élén és pártolta-e ezt az egyesületet debreceni főispán korában? 3. Igaz-e az, hogy 3 ügycsoporttal, nevezetesen a fagykár- és vetőmagkölcsönnel. az állami kukorica akcióval és a kabai csikóteleppel Surgóth Jenő nem Rázsó alispánnak, hanem közvetlenül Méltóságodnak, mint főispánnak, illetőleg a minisztériumnak számolt el és szabályellenes volt-e az elszámolás nak ez a módja? 4. Igaz-e az, hogy épüen ennél a 3 ügycsoportnál derült ki, hogy sikkasztottak? 5. A minisztériumi eljárás eddigi adatai szerint vannak-e Surgóthnak bűntársai, bűn pártolói vagy felbujtói? 6. Mi oka lehetett arra Surgóthnak, hogy eltűnése előtt Debrecenben is megforduljon? 7. Tud-e arról, hogy a párádi üveggyár s a Csevice-forrás körül is súlyos uénzügyi szabálytalanságok fordultak elő a közelmúltban, főleg az üveggyár tatarozása és berendezése körül? 8. Tud-e arról, hogy ez a fontos állami üzem ma egy 76 éves súlyos, melankóliában szenvedő öregasszony kezében van és hajlandó-e megvizsgáltatni hites törvényszéki könyvszakértő közbenjöttével 1930-ig visszamenőles: a parádi üveggyár egész könyvelését és a Miskolci Erdőigazgatóságon, valamint a minisztériumban lévő »Parádi üveggyár és Csevice-forrás« számlát, illetve annak minden egyes tételét? 9. Tud-e arról, hogy a parádi üvegkár szerződésellenesen társakkal dolgozik és nyilván a minisztérium hajlandósága ellenére belépett az üvegkartelbe :s? 10. Hajlandó-e a parádi ügyekben a minisztérium erdészeti főosztályának vezetőjét, dr. Molcsány Gábor miniszteri tanácsost sürgős jelentéstételre felszólítani? 11. Igaz-e, hogy a minisztérium egyes tisztviselői az állami borpincészetből nevetséges áron kapják a legfinomabb palackborokat, egyéb üzemektől pedig a zöldséget, a vadat és a gyümölcsöt? 12. Igaz-e r az, hogy a királyréti uradalom mintagazdaságának úgynevezett vitaminos tejénél ugyanaz a helyzet? 13. Mit szándékozik tenni ezen szabálytalanságok ügyében a minisztérium? Amidőn fenti kérdéseket írásban is átnyújtani bátor vagyok, egyben tisztelettel kérem, hogy részemre sürgős kihallgatást kieszközölni méltóztassék, mert különben kénytelen leszek a helyszínen szerzett debreceni, parádi, miskolci és budapesti adataim alapján, de a minisztérium megkérdezése nélkül, sajtó út jár! közzétenni azt. amit tudok. Kiváló tisztelettel Igali Béla, a Népszava tudósítója, XL, Szent Imre herceg-útja 10. A közvélemény mindenesetre azt hogy Darányi miniszterelnök minden esetben szerezzen érvényt azon ígéretének, amelyet a panama : ügyben a 33-as bizottság előtt tett és a legteljesebb^ nyilvánosság előtt, a magyar sajtó állandó tájékoztatásával folytassa a legkönyörtelenebb vizsgálatot ebben a csúnya ügyben, annyival is inkább, mert Debrecenben már azt rebesgették ottlétemkor, hogy az a baj, hogy sokaknak »vay« volt a fején! Alkalmat kell tehát adui báró Vay László államtitkárnak, hogy a sajtó hasábjain nyilvánosan is védekezhessék az audiatur et altera pars igazságos elvének alapján.« A cikk egész tartalma, de különösen ezek a kitételek az 1914 :XLI. te. 1. <§>-ába ütköző, a 3. §. 2. bekezdése szerint minősülő és a 9. §. 6. pontja értelmében báró Vay László földmívelésügyi államtitkár, mint Hajdú vármegye
