Képviselőházi napló, 1935. XVII. kötet • 1938. március 3. - 1938. április 7.
Ülésnapok - 1935-280
122 Az országgyűlés képviselőházának £8C jét felhívás dacára nem nevezte meg s a cikk kéziratát nem szolgáltatta be, mindezeknél fogva a vád tárgyává tett hírlapi közleményért az 1878 : V. te. V- fejezete .értelmében Esztergályos János országgyűlési képviselőt terheli a felelősség. A bizottság megállapította, hogy a megkeresés illetékes hatóságtól érkezett, az összefüggés nevezett képviselő személye és a vélelmezett bűncselekmény között nem kétséges, zaklatás esete nem forog fenn, javasolja a t. Képviselőháznak, hogy Esztergályos János országgyűlési képviselő mentelmi jogát ebben az ügyben függessze fel. Elnök: Kíván-e valaki szólni? (Nem!) Ha senki szólni nem kíván, a vitát bezárom, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e a bizottság javaslatát magukévá tenni? (Igen!) A Ház a mentelmi bizottság javaslatát elfogadja s Esztergályos János képviselő úr mentelmi jogát ebbben az ügyben felfüggeszti. Következik a mentelmi bizottság 559. számú jelentése. Az előadó urat illeti a szó. Huszovszky Lajos előadó: T. Képviselőház! A budapesti kir. főügyészség Esztergályos János országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte, mert a budapesti kir. büntető törvényszék megkeresése szerint nevezett képviselő ellen eljárás indult azon a címen, hogy a »Népszava« című politikai napilap 1937. évi július hó 20. napján kiadott 162. számában »Kosszalásra ítélték Endre Lászlót« felirat alatt megjelent cikk tartalma az 1912:LIV T . te. 96. §-ába ütköző tiltott közlés vétségének jelenségeit látszik feltüntetni mert a cikk vitéz Endre László gödöllői járási főszolgabíró ellen folyamatban volt fegyelmi ügyben a hatósági iratok tartalmát részben leközölte (Propper Sándor: Titokban ítélték rosszalásra?) a nélkül, hogy közlésre az arra illetékes hatóság engedélyt adott, vagy az iratok tartalmát nyilvánosságra hozta volna. A szóbanforgó hírlapi közlemény névtelenül jelent meg, a nyomozás során kihallgatot tanúk a cikk szerzőjét vagy közzétevőjét megnevezni nem tudták és nem tudtak a lap felelős szerkesztőjén kívül olyan egyént megnevezni, aki a szerzőt vagy közzétevőt ismerné. A lap felelős szerkesztője pedig a cikk szerzőjét felhívás dacára nem nevezte meg s a cikk kéziratát nem szolgáltatta be, mindezeknél fogva a vád tárgyává tett hírlapi közleményért az 1878:V. te. V. fejezete értelmében Esztergályos János országgyűlési képviselőt terheli a felelősség. A bizottság megállapította, hogy a megkeresés illetékes hatóságtól érkezett, az összefüggés nevezett képviselő személye és a vélelmezett bűncselekmény között nem kétséges, zaklatás esete nem forog fenn, javasolja a t. Képviselőháznak, hogy Esztergályos János országgyűlési képviselő mentelmi jogát a mentelmi bizottságnak az ilyen ügyekben állandóan követett gyakorlata értelmében, ebben az ügyben függessze fel. Elnök: Kíván-e valaki szólni? (Nem!) Ha seniki sem kíván szólni, a vitát bezárom, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e a bizottság javaslatát magukévá tenni 1 ? L ülése 1938 március lÔ-ên, csütörtökön, A Ház a mentelmi bizottság javaslatát elfogadja s Esztergályos János képviselő úr mentelmi jogát ebben az ügyben felfüggeszti. Következik a mentelmi bizottság 560. számú jelentése. Az előadó urat illeti a szó. Huszovszky Lajos előadó: T. Képviselőház! A budapesti kir. főügyészség Esztergályos János országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte, mert a budapesti kir, büntető törvényszék megkeresése szerint nevezett képviselő ellen eljárás indult azon a címen, hogy a »Népszava« című politikai napilap 1937. évi október hó 23. napján kiadott 241. számában »Valutasíbolással foglalkozott a nyilasvezór« felirat alatt megjelent cikk tartalma az 1912, évi LIV. te. 96. §-ába ütköző tiltott közlés vétségének jelenségeit látszik feltüntetni (Kéthly Anna: Csak a zsidókról szabad megírni?), mert a cikk Eitner Sándor és társai ellen fizetési eszközökkel elkövetett visszaélés bűntette miatt folyamatba tett bűnvádi ügyben a hatósági iratok tartalmát részben leközölte a nélkül, hogy a közlésre az arra illetékes hatóság engedélyt adott, vagy az iratok tartalmát nyilvánosságra hozta volna. A szóbanforgó hírlapi közlemény névtelenül jelent meg, a nyomozás során kihallgatott tanúk a cikk szerzőjét vagy közzétevőjét megnevezni nem tudták és nem tudtak a lap felelős szerkesztőjén kívül olyan egyént megnevezni, aki a szerzőt vagy közzétevőt ismerné. A lap felelős szerkesztője pedig a cikk szerzőjét felhívás dacára nem nevezte meg s a cikk kéziratát nem szolgáltatta be, mindezeknél fogva a vád tárgyává tett hírlapi közleményért az 1878 : V. te. fejezete értelmében Esztergályos János országgyűlési képviselőt terheli a felelősség. A bizottság megállapította, hogy a megkeresés illetékes hatóságtól érkezett, az összefüggés nevezett képviselő személye és a vélelmezett bűncselekmény között nem kétséges, zaklatás esete nem forog fenn, javasolja a t. Képviselőháznak, hogy Esztergályos János országgyűlési képviselő mentelmi jogát ebben az ügyben függessze fel. Elnök: Kíván valaki szólni? (Nem!) Ha senki sem kíván szólni, a vitát bezárom, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e a bizottság javaslatát magukévá tenni? A Ház a mentelmi bizottság javaslatát elfogadja s Esztergályos János képviselő úr .mentelmi jogát ebben az ügyben felfüggeszti. Következik a mentelmi bizottság 561. számú jelentése. Az előadó urat illeti a szó. Huszovszky Lajos előadó: Tisztelt Képviselőház! A budapesti kir. főügyészség Esztergályos János országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte, mert a budapesti kir. törvényszék megkeresése szerint ellene a bíróság, mint felelős szerkesztő ellen büntető eljárást indított a »Népszava« című politikai napilap 1937. évi szeptember hó 8. napján kiadott 204. számában megjelent »Elkobozták« feliratú cikk tartalma, de különösen annak következő kitételei miatt: »A legvadabb, a legesztelenebb, a legveszedelmesebb nyomtatványt is bérmentesíti — a haazfias cimke. A mi legtisztábbszándékú. tehát a szó legnemesebb értelmében hazafias kiadványaink fölött viszont állandóan ott lebeg az elkobzás és megsemmisítés veszélye. Ez
