Képviselőházi napló, 1935. XVII. kötet • 1938. március 3. - 1938. április 7.

Ülésnapok - 1935-280

Az országgyűlés képviselőházának 280. a 446/1937. P. 68/1937. számú felhívással 1937. évi augusztus hó 25. napján pénzbírság terhe mellett nyilatkozattételre felhívta,. megsértette Nánássy Imre országgyűlési képviselő men­telmi jogát s ezért utasítsa az igazságügymi­nisztert, hogy az ügyet törvényes hatáskörében vizsgálja meg és intézkedéseiről tegyen a Ház­nak jelentést. Elnök: Szólásra feljegyezve senki nincs. Kérdem, kíván valaki a jelentéshez hozzá­szólni? (Nem!) Ha szólni senki nem kíván, a vitát bezárom s a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e az imént tárgyalt ügyre vonatkozóan a bizottság javaslatát elfogadni? (Igen!) A Ház a bizottság javaslatát magáévá tette, vagyis megállapítja Nánássy Imre kép­viselő úr f mentelmi jogának megsértését s ezért utasítja az igazságügy miniszter urat, hogy az ügyet törvényes hatáskörében vizs­gálja meg és intézkedéseiről a Háznak jelen­tést tegyen. Napirend szerint következik a mentelmi bizottság 556. számú jelentésének tárgyalása. Kérem az előadó urat, szíveskedjék a bizottság jelentését ismertetni. Huszovszky Lajos előadó: T. Kép­viselőház! A m. kir. államrendőrség bu­dapesti főkapitányságához kinevezett ügyé­szi megbízottak vezetője vitéz Benárd Ágost országgyűlési képviselő mentelmi jogának fel­függesztését kérte, mert nevezett képviselő ellen a Közlekedésrendészeti Központi Rendőri Büntetőbíróság kihágási eljárást indított, mi­vel 1937. évi december hó 11. napján Budapes­ten a VIII, ker-, József-körút 50. számú ház előtt az előtte haladó gépkocsit kellő körülte­kintés és jelzés nélkül balra előzte, minek kö­vetkeztében egy közvetlenül utána jövő 6-os jelzésű villamoskocsival összeütközést idézett elő. Ezenfelül nevezett képviselőnél kitöltött betétlap nem volt, úgyhogy személyazonossá­gát a gépjárművezetői igazolványból kellett megállapítani. Azonkívül 1937. évi december hó 19-én a javítás alatt álló Margithídon gép­kocsiját vigyázatlanul vezetve, nekihajtott egy piros jelzőlámpának s azt összetörte. A feljelentés tárgyát képező ezen r cselek; menyekben közlekedési kihágás tényálladéki elemei állapíthatók meg a megkeresés szerint. A bizottság megállapította, hogy a ^meg­keresés illetékes hatóságtól érkezett^ az össze­függés nevezett képviselő személye és a vélel­mezett bűncselekmény között nem kétséges, de zaklatás esete forog fenn, s javasolja a t. Kép­viselőháznak, hogy vitéz Benárd Ágost ország­gyűlési képviselő mentelmi jogát ebben az ügyben ne függessze fel. Elnök: Kérdem, kíván-e valaki a jelentés­hez hozzászólni? (Nem!) Ha szólni senki nem kíván, a vitát bezárom s a tanácskozást befeje­zettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e a bizottság javaslatát magukévá tenni? (Igen!) A Ház a mentelmi bizottság javaslatát elfogadja s vitéz Benárd Ágost képviselő úr mentelmi jogát ebben az ügyben nem függeszti fel. Következik a mentelmi bizottság 557. számú jelentésének tárgyalása. Az előadó urat illeti a szó. Huszovszky Lajos előadó: T. Kép­viselőház! A budapesti kir. főügyész­ség Esztergályos János országgyűlési képvi­ülése 1938 március 10-en, csütörtökön. 121 selő mentelmi jogának felfüggesztését kérte, mert a budapesti kir. büntető törvényszék megkeresése szerint ellene a bíróság, mint fele­lős szerkesztő ellen Bank József pécsi lakos fömagánvádló feljelentésére büntető eljárást indított a »Népszava« című politikai napilap 1937. évi július hó 6. napján kiadott 150. szá­mában megjelent »Horogkeresztes fotográfiák« feliratú cikk következő kitételei miatt: »Pécsett Bank József a fővezér. Tudja, hogy miért van a horogkeresztescknél. Előbb 28UU pengőt sikkasztott mint a helyi csoport pénztárosa a MEMOSZ-tól és azután felismerte horogkeresztes elveit és ott vezeklí sikkasztói múltját.« A cikk ezen kitétele az 1914 : XLI. te. 1. §-ába ütköző, a 3. §. 2. bekezdése szerint minő­sülő sajtó útján elkövetett rágalmazás vétsé­gének jelenségeit látszik feltüntetni. A szóbanforgó hírlapi közlemény névtele­nül jelent meg, a lap felelős szerkesztője pedig a cikk szerzőjét felhívás dacára sem nevezte meg és a cikk kéziratát nem szolgáltatta be. Mindezeknél fogva a vád tárgyává tett hírlapi közleményért Esztergályos János országgyű­lési képviselő felelős szerkesztőt terheli a saj­tójogi felelősség a sajtótörvény 35. §-a értel­mében. A bizottság megállapította, hogy a megke­resés illetékes hatóságtól érkezett, az összefüg­gés nevezett képviselő személye és a vélelme­zett bűncselekmény között nem kétséges, zak­latás esete nem forog fenn, javasolja a t. Kép­viselőháznak, hogy Esztergályos János ország­gyűlési képviselő mentelmi jogát ebben az ügyben függessze fel. Elnök: Kérdem, kíván valaki a jelentéshez hozzászólni? (Nem!) Ha szólni senki nem kí­ván, a vitát bezárom s a tanácskozást befeje­zettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e a bizottság javaslatát magukévá tenni? (Igen!) A Ház a mentelmi bi­zottság javaslatát elfogadja s Esztergályos János képviselő úr mentelmi jogát ebben az ügyben felfüggeszti. Következik a mentelmi bizottság 558. számú jelentésének tárgyalása. Az előadó urat illeti a szó. Huszovszky Lajos előadó: T. Kép­viselőház! A budapesti kir. főügyész­ség Esztergályos János országgyűlési kép­viselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte, mert a budapesti kir. büntető törvény­szék megkeresése szerint nevezett képviselő el­len eljárás indult azon a címen, hogy a »Nép­szava« című politikai lap 1937. évi október hó 8. napján kiadott 228. számában »Barcsay Ádám volt csendőralezredes írógépén készültek a gyalázkodó nyilas röpiratok. Barcsayt elő­állították a főkapitányságra« felirat alatt megjelent cikk tartalma az 1912 : LIV. te 96. §-ába ütköző tiltott közlés vétségének jelensé­geit látszik feltüntetni, mert a cikk Barcsay Ádám ellen folyamatba tett bűnvádi ügyben a hatósági iratok tartalmát részben leközölte a nélkül, hogy az arra illetékes hatóság enge­délyt adott, vagy az iratok tartalmát nyilvá­nosságra hozta volna. A szóbanforgó hírlapi közlemény névtele­nül jelent meg, a nyomozás során kihallgatott tanúk a cikk" szerzőjét vagy közzétevőjét meg^ nevezni nem tudták és nem tudtak a lap fele­lős szerkesztőjén kívül olyan egyént megne­vezni, aki a szerzőt vagy közzétevőt ismerné. A lap felelős szerkesztője pedig a cikk szerző­18*

Next

/
Thumbnails
Contents