Képviselőházi napló, 1935. XVI. kötet • 1937. november 17. - 1938. február 25.

Ülésnapok - 1935-271

510 Az országgyűlés képviselőházának 271. ülése 1938 február 18-án, pénteken. ember számára az öregek élelmezése — [tekintettel arra, hogy a falusi ember keresete javarészben naturáliákból áll és ilyeneket sajátraaga termel — nem jelent különösebb megterhelést, de igenis súlyos gondot okoz minden egyes pengő készpénz előteremtése, melyet az öregek ruházkodására- vagy egyéb szükségletére kell fordítani. Tehát abban az esetben, ha az öregek megkapják a kezdetben talán csekélyebb, de később mindinkább emelkedő járadé kot, akkor, azt hiszem, nyugodtan mondhatjuk, nogy ez a jnehézség megszűnik és később, amikor ez a járadékösszeg már magasabb lesz, akkor az öregek ottléte nem terhet, hanem még talán előnyt is fog jelenteni a családtagok szá mára. Igen nagy erkölcsi jelentősége is van ennek a javaslatnak a harmadik generáció, az eltartott nagyszülők unokái szempontjából, mert a gyermekek ezután nem lesznek tanúi az esetleges tiszteletlen bánásmódnak, amelyben a szülők azért részesítik a nagyszülőket, meri érzik az eltartási kötelezettség elviselhetetlenségét és így szüleiktől tanulják tulajdonképpen a szülők iránti tiszteletlenséget. Mondom, ezl az állapotot ez a javaslat igenis megszüntetheti, tehát manapság, amikor a szülők és az idősebbek iránti tisztelet úgysem áll nagyon erős lábon, ennek a javaslatnak ebből a szempontból is uagy jelentősége van. Ami a kötelező biztosításba való bevonást illeti, jelentős javításnak tartom azt a módosítást, amely ,egy holdról két holdra, 10 korona kataszteri tiszta jövedelemről 20 korona kataszteri tiszta jövedelemre emeli fel a kötelező biztosítás határát. Nagyon jól tudom és érzem, hogy talán kívánatos volna ezt még jobban kiterjeszteni és a még nagyobb birtokkal rendelkező egyéneket is bevonni a biztosításba, de tudom nagyon jól azt is, hogy ez igen nagy áldozatokkal járna. Mindenesetre ha majd a kormány abban a helyzetben lesz, hogy újabb áldozatokat hozhat, s ha már majd újabb pénzösszeg áll rendelkezésre, akkor ezen a javaslaton javítani fog, bár tudom, hogy van ennél sokkal fontosabb és elsőbbrendű kérdés is, mint például az özvegyeknek yaló járadék nyújtása. Különben is ne felejtsük el, hogy a törpebirtokok nagyrészt a férj és feleség közös tulajdonát képezik, tehát igenis résztvehet a kötelező biztosításban de facto olyan ember is, akinek négy hold birtoka, vagy 40 kataszteri korona értékie: terjedő birtoka van. T. Ház! A fedezethez való hozzájárulással foglalkozva, nekem is az a véleményem, hogy a munkavállalói járulékot túlnyomó részben maguk a földbirtokosok fogják fizetni és nem fognak élni azzal a törvényadta jogukkal, hogy ezt a járulékot a munkásoktól vagy a béresektől levonhassák. A mai időben divatban van — mi okból és mi célból, az nem tartozik fejte; getéseim sorába — úgy állítani be a magyar birtokososztályt, mint a munkásság, a magyar nép első számú közellenségét. Ezzel szemben megállapítom, hogy a. magyar földmívesnépnek nincs igazabb rés jobb barátja, mint az az igazi magyar földbirtokos, aki maga kezeli a birtokát, aki ott él^ a nép között, aki rossz idő járása, vaery jó idő járása esetén, rossz gazda sági viszonyok, vagy a jó gazdasági viszonyok között együtt sír és együtt örvend a parasztokkal. (Úgy van! Ügy van! la jobboldalon.) Én nagyon jól tudom, hogy vannak kivételek. Tessék ezeket egyénileg megnevezni, tessék őket kipellengérezni és megbélyegezni, de az általánosítás rosszhiszemű és bűnös tudatlanság. vagy pedig rejtett céloknak és törekvéseknek a szoigálása. (Úgy van! Ügy van a jobboldalon.j Ismétlem, meg vagyok győződve róla, hogy a birtokosság túlnyomó része ínem fogja levonni a munkásoktól a hozzájárulást, de mégis ennek általánosabbá tétele céljából felvetem a gondolatot, nem volna-e helyes, ha a mezőgazdasági kamarák, vagy a vármegyei gazdasági egyesületek ilyenértelmű figyelmeztető felhívást intéznének a gazdákhoz. T. Ház! Ami az egyes birtokkategóriák hozzájárulását illeti, magam is csatlakozom azoknak a kéréséhez, akik azt szeretnék, hogy legalább is 150 korona kataszteri 'jövedelemig mentesítenék a birtokosokat a hozzájárulás kötelezettsége alól.. Nem akarok ismétlésekbe bocsátkozni és nem akarom újra hangoztatni, amit az előttem szólók már elmondottak, de méltóztassék megengedni, hogy egy újabb, eddig tudtommal ,el nem hangzott indokolással igyekezzem ezt a kérdést még megvilágítani. (Ralijuk! Halljuk!) Amint méltóztatnak tudni, a 100 korona kataszteri tiszta jövedelem, mint felső határ, már nem egy kedvezményezett intézkedésben szerepelt. Ilyen például az, hogy 100 korona jövedelmen alul jóváírták a kisbirtokosoknál a földadót. A gazdavédelmi rendeletben is rendezték a 100 korona jövedelmen aluliak terhét intézményesen és véglegesen. Most úgy érzem, helytelen volna, ha azok, akik egy igen kis különbség miatt ezektől a kedvezményektől megfosztatták, ezúttal is kívül maradnának a kerítésen és ezúttal is olyan erősen meg volnának különböztetve azoktól a gazdatársaiktóJ, akik tulajdonképpen ugyanazon körülmények között élnek, T. Ház! Mondom., ón nem akarok olyan részletkérdésekkel foglalkozni, amelyekről előttem szólott igen t. képviselőtársaim már igen szakszerűen beszéltek és amely kérdéseket minden oldalról megvilágítottak, de kötelességemnek érzem, hogy szóvátéve egy kérdést, amely a szívemhez legközelebb áll, hálás köszönetet mondjak a | fölclmívelésügyi miniszter úrnak azért, hogy a pártbizottságban és a parlamenti bizottságban tett szerény javaslatomnak legalább részbeni honorálásával a tűzharcosokra vonatkozólag a 65 éves korhatárt két évvel leszállította. Tudom, hogy ennek az intézkedésnek elsősorban az az indokolása, ami igen helyes, hogy azoknak a szervezetében, akik résztvettek a világháborúban, a világháború viszontagságai olyan mély nyomokat hagytak, láthatóan vagy láthatatlanul, amelyek korábban teszik őket törődöttekké és amelyek valószínűvé teszik, hogy korábban haláloznak el, mini azok a kortársaik, akik megkíméltettek ettől a nagy megpróbáltatástól. De más szempontból is nagy örömmel és köszönettel fogadom azt az intézkedést, amely már most 8000 tűzharcost juttat járadékhoz, olyanokat, akik különben két év múlva kapták volna meg ezt az összeget, mert érezzük. hogy itt egy, a múltban akaratunkon kívül elkövetett igazságtalanság nyer orvoslást. T. Ház! Tildy Zoltán t. képviselőtársam az ő kitűnő és magasszárnyalású beszédében — szó szerint nem emlékszem rá — olyasmit mondott, hogy le kell emelnünk a kalapunkat a magyar mezőgazdasági munkásság előtt, mert példás béketűréssel és hősiesen viselte nehéz sorsát^ a súlyos gazdasági körülmények között. Az ő kijelentését ki kell egészítenem azzal, hogy le kell emelnünk a kalapunkat a magyar mezőgazdasági munkások előtt azért