Képviselőházi napló, 1935. XVI. kötet • 1937. november 17. - 1938. február 25.

Ülésnapok - 1935-271

510 Az országgyűlés képviselőházának 271. ülése 1938 február 18-án, pénteken. ember számára az öregek élelmezése — [tekin­tettel arra, hogy a falusi ember keresete java­részben naturáliákból áll és ilyeneket saját­raaga termel — nem jelent különösebb megter­helést, de igenis súlyos gondot okoz minden egyes pengő készpénz előteremtése, melyet az öregek ruházkodására- vagy egyéb szükségle­tére kell fordítani. Tehát abban az esetben, ha az öregek megkapják a kezdetben talán cseké­lyebb, de később mindinkább emelkedő járadé kot, akkor, azt hiszem, nyugodtan mondhatjuk, nogy ez a jnehézség megszűnik és később, ami­kor ez a járadékösszeg már magasabb lesz, akkor az öregek ottléte nem terhet, hanem még talán előnyt is fog jelenteni a családtagok szá mára. Igen nagy erkölcsi jelentősége is van ennek a javaslatnak a harmadik generáció, az eltar­tott nagyszülők unokái szempontjából, mert a gyermekek ezután nem lesznek tanúi az eset­leges tiszteletlen bánásmódnak, amelyben a szülők azért részesítik a nagyszülőket, meri érzik az eltartási kötelezettség elviselhetetlen­ségét és így szüleiktől tanulják tulajdonképpen a szülők iránti tiszteletlenséget. Mondom, ezl az állapotot ez a javaslat igenis megszüntet­heti, tehát manapság, amikor a szülők és az idősebbek iránti tisztelet úgysem áll nagyon erős lábon, ennek a javaslatnak ebből a szem­pontból is uagy jelentősége van. Ami a kötelező biztosításba való bevonást illeti, jelentős javításnak tartom azt a módo­sítást, amely ,egy holdról két holdra, 10 korona kataszteri tiszta jövedelemről 20 korona katasz­teri tiszta jövedelemre emeli fel a kötelező biz­tosítás határát. Nagyon jól tudom és érzem, hogy talán kívánatos volna ezt még jobban kiterjeszteni és a még nagyobb birtokkal ren­delkező egyéneket is bevonni a biztosításba, de tudom nagyon jól azt is, hogy ez igen nagy áldozatokkal járna. Mindenesetre ha majd a kormány abban a helyzetben lesz, hogy újabb áldozatokat hozhat, s ha már majd újabb pénz­összeg áll rendelkezésre, akkor ezen a javasla­ton javítani fog, bár tudom, hogy van ennél sokkal fontosabb és elsőbbrendű kérdés is, mint például az özvegyeknek yaló járadék nyújtása. Különben is ne felejtsük el, hogy a törpebir­tokok nagyrészt a férj és feleség közös tulaj­donát képezik, tehát igenis résztvehet a köte­lező biztosításban de facto olyan ember is, aki­nek négy hold birtoka, vagy 40 kataszteri ko­rona értékie: terjedő birtoka van. T. Ház! A fedezethez való hozzájárulással foglalkozva, nekem is az a véleményem, hogy a munkavállalói járulékot túlnyomó részben maguk a földbirtokosok fogják fizetni és nem fognak élni azzal a törvényadta jogukkal, hogy ezt a járulékot a munkásoktól vagy a béresek­től levonhassák. A mai időben divatban van — mi okból és mi célból, az nem tartozik fejte; getéseim sorába — úgy állítani be a magyar birtokososztályt, mint a munkásság, a magyar nép első számú közellenségét. Ezzel szemben megállapítom, hogy a. magyar földmívesnép­nek nincs igazabb rés jobb barátja, mint az az igazi magyar földbirtokos, aki maga kezeli a birtokát, aki ott él^ a nép között, aki rossz idő járása, vaery jó idő járása esetén, rossz gazda sági viszonyok, vagy a jó gazdasági viszonyok között együtt sír és együtt örvend a parasz­tokkal. (Úgy van! Ügy van! la jobboldalon.) Én nagyon jól tudom, hogy vannak kivételek. Tes­sék ezeket egyénileg megnevezni, tessék őket kipellengérezni és megbélyegezni, de az általá­nosítás rosszhiszemű és bűnös tudatlanság. vagy pedig rejtett céloknak és törekvéseknek a szoigálása. (Úgy van! Ügy van a jobboldalon.j Ismétlem, meg vagyok győződve róla, hogy a birtokosság túlnyomó része ínem fogja levonni a munkásoktól a hozzájárulást, de mégis ennek általánosabbá tétele céljából felvetem a gon­dolatot, nem volna-e helyes, ha a mezőgazda­sági kamarák, vagy a vármegyei gazdasági egyesületek ilyenértelmű figyelmeztető fel­hívást intéznének a gazdákhoz. T. Ház! Ami az egyes birtokkategóriák hozzájárulását illeti, magam is csatlakozom azoknak a kéréséhez, akik azt szeretnék, hogy legalább is 150 korona kataszteri 'jövedelemig mentesítenék a birtokosokat a hozzájárulás kötelezettsége alól.. Nem akarok ismétlésekbe bocsátkozni és nem akarom újra hangoztatni, amit az előttem szólók már elmondottak, de méltóztassék megengedni, hogy egy újabb, ed­dig tudtommal ,el nem hangzott indokolással igyekezzem ezt a kérdést még megvilágítani. (Ralijuk! Halljuk!) Amint méltóztatnak tudni, a 100 korona kataszteri tiszta jövedelem, mint felső határ, már nem egy kedvezményezett intézkedésben szerepelt. Ilyen például az, hogy 100 korona jövedelmen alul jóváírták a kisbirtokosoknál a földadót. A gazdavédelmi rendeletben is ren­dezték a 100 korona jövedelmen aluliak terhét intézményesen és véglegesen. Most úgy érzem, helytelen volna, ha azok, akik egy igen kis különbség miatt ezektől a kedvezményektől megfosztatták, ezúttal is kívül maradnának a kerítésen és ezúttal is olyan erősen meg volná­nak különböztetve azoktól a gazdatársaiktóJ, akik tulajdonképpen ugyanazon körülmények között élnek, T. Ház! Mondom., ón nem akarok olyan részletkérdésekkel foglalkozni, amelyekről előt­tem szólott igen t. képviselőtársaim már igen szakszerűen beszéltek és amely kérdéseket min­den oldalról megvilágítottak, de kötelességem­nek érzem, hogy szóvátéve egy kérdést, amely a szívemhez legközelebb áll, hálás köszönetet mondjak a | fölclmívelésügyi miniszter úrnak azért, hogy a pártbizottságban és a parlamenti bizottságban tett szerény javaslatomnak leg­alább részbeni honorálásával a tűzharcosokra vonatkozólag a 65 éves korhatárt két évvel le­szállította. Tudom, hogy ennek az intézkedés­nek elsősorban az az indokolása, ami igen he­lyes, hogy azoknak a szervezetében, akik részt­vettek a világháborúban, a világháború viszon­tagságai olyan mély nyomokat hagytak, lát­hatóan vagy láthatatlanul, amelyek korábban teszik őket törődöttekké és amelyek valószí­nűvé teszik, hogy korábban haláloznak el, mini azok a kortársaik, akik megkíméltettek ettől a nagy megpróbáltatástól. De más szempontból is nagy örömmel és köszönettel fogadom azt az intézkedést, amely már most 8000 tűzharcost juttat járadékhoz, olyanokat, akik különben két év múlva kap­ták volna meg ezt az összeget, mert érezzük. hogy itt egy, a múltban akaratunkon kívül elkövetett igazságtalanság nyer orvoslást. T. Ház! Tildy Zoltán t. képviselőtársam az ő kitűnő és magasszárnyalású beszédében — szó szerint nem emlékszem rá — olyasmit mondott, hogy le kell emelnünk a kalapunkat a magyar mezőgazdasági munkásság előtt, mert példás béketűréssel és hősiesen viselte nehéz sorsát^ a súlyos gazdasági körülmények között. Az ő kijelentését ki kell egészítenem azzal, hogy le kell emelnünk a kalapunkat a magyar mezőgazdasági munkások előtt azért

Next

/
Thumbnails
Contents