Képviselőházi napló, 1935. XVI. kötet • 1937. november 17. - 1938. február 25.
Ülésnapok - 1935-270
502 Az országgyűlés képviselőházának 270 T. Ház! Az összes befolyó pénzek a gazdáktól származnak. Ezek mind gazdapénzek, a mezőgazdaság életéből fog tehát a javaslat törvényerőre emelkedése alkalmával legalább évi nyolcmillió pengőt kiszakítani. Ha ma, amikor mezőgazdasági hitel nincs, amikor a gazdaság helyzete még mindig nehéz, ezt kiszivattyúzzuk onnan es valami úton-módon vissza nem adnók, hitel formájában rendelkezésére nem bocsátanék a gazdatársadalomnak, hibát követnénk el. En igen örülök annak, hogy a bizottsági tárgyalások alkalmával a miniszterelnök úr elfogadta azt a javaslatomat, hogy az így befolyó pénzeket &z intézet mezőgazdasági hitelek nyújtása végett adja ki olyan pénzintézeteknek, amelyeik ezzel foglalkoznak, de nagyon kérem a földművelésügyi miniszter urat, hogy a végrehajtási utasításban méltóztassék az intézetnek készpénzben lévő vagyonát az OKH kezelésére bízni, amely azután tagszövetkezetei révén ezt az egyes községek középlejáratú hitelek alakjában rendelkezésére bocsátani a gazdatársadalomnak, még pedig elsősorban annak a kisgazdatársadalomnak, amely földet akar vásárolni vagy házat akar építeni. De továbbmegyek. Véleményem szerint a birtokososztálynak is középlejáratú hitelt lehetne nyújtani, azonban kizárólag csak arra a célra, hogy a modern kor követelményeinek és a higiénia előírásainak megfelelő cselédházakat építsen, esetleg elavult cselédházatkat modern cselédházakká alakítson át. Ezáltal nemcsak a cselédség helyzetén segítenénk, hanem az építőiparnak is munkaalkalmat tudnánk nyújtani. őszintén meg kell mondanom, hogy a gazdatársadalom az első pillanatban bizonyos mértékben meghökkent ettől a javaslattól. Attól félt, hogy ismét egy Oti--val, ismét egy túldimenzionált, túladminisztrált intézettel fog szembenálíani, amely — az Oti.-ra célzok — a gazdatársadalomnak sok kellemetlenséget és bosszúságot okozott eddig. (Ügy van! Ügy van! jobbfelől) Éppen ezért igen örülök annak, hogy a miniszterelnök úr egyik kijelentése szerint ennek az intézetnek az adminisztrálása nem fog évi 400.000 pengőnél többe kerülni. (Helyeslés.) Ez egyúttal azt a reményt is éleszti bennem, hogy ezt a biztosítást idővel ki lehet majd terjeszteni betegség és rokkantság esetére is. T. Ház! Mindenesetre megállapíthatjuk azt, hogy ez a javaslat a kor szellemét megérti és a társadalombiztosítás terén hatalmas lépéssel halad előre- Teljes tárgyilagossággal megállapítható az, hogy a kezdeményezés dicsősége a Darányi-kormányé. Látom ebből a javaslatból azt, hogy a mezőgazdasági munkásság öregségi biztosítása biztos alapra helyeztetett, hogy a biztosítás mértékét idővel a,z intézet megerősödésével s esetleg a gazdasági helyzet javulásával emelni is lehet s mivel egyúttal látom azt, hogy ebből a javaslatból kicsendül a miniszterelnök úr szociális érzése, kicsendül a föld szeretete és a mezőgazdaságig munkásság iránti megbecsülése, ezért azt általánosságban a részletes tárgyalás alapiául örömmel elfogadom. (Élénk helyeslés és éljenzés a jobboldalon és a középen. — A szónokot többen üdvözlik.) Elnök: Szólásra következik? Esztergályos János jegyző: Béldi Béla! Elnök: A képviselő úr nincs jelen, töröltetik. Szólásra következik 1 ? Esztergályos János jegyző: Dulin Jenő! ülése 1938 február 17-én, csütörtökön. Dulin Jenő: T. Képviselőház! Azt hiszem, hogy ennek a törvényjavaslatnak tárgyalásánál akkor járunk el teljesen helyesen, ha mindenféle pártszempontokat mellőzünk. (Helyeslés jobbfelől.) Nem helyeslem azt, hogy minden javaslatnál s így ennél az igen tisztességes, becsületes inteneiójú javaslatnál is a pártpolitikai ellentéteket próbáljuk kiélezni és ebben is keresgéljük azokat az aknákat, amelyek előre el vannak rejtve és robbanásra vannak szánva. Miután mi ellenzékiek tulajdonképpen azt hirdettük, hogy főcélunknak a kormány ösztökélését tartjuk atekintetben, hogy hozzon olyan javaslatokat, amelyek a nép javára és előnyére szolgálnak, most amikor végre tényleg egy olyan javaslattal jön a kormány, amelyre mi is azt mondjuk, hogy jó és helyes, — mert akkor is jó a javaslat, ha csak első lépésnek tekintjük, s reméljük és hisszük, hogy az első lépést követni fogja a második és harmadik lépés, még pedig nem ezer esztendő múlva, amint azt egyik érdekelt Tildy Zoltánhoz írott levelében mondja, hanem gyorsabb ütemben — ne lepődjék meg senki, ha már most előre kijelentem, hogy a törvényjavaslatot elfogadom. (Élénk helyeslés a jobboldalon-) Sőt tovább megyek! Őszintén megvallva, ezt a javaslatot sokkal jobb korrektívumnak, sokkal jobb választójogi kautélának tartom, mint akármilyen mást, ami a választójogi törvényjavaslatban el van helyezve, mert szenintem a választó jog ellem, védekezni olyan formában, hogy magában a törvényben állítsunk fel sorompókat, helytelen s ez csak oda fog vezetni, hogy elszövevényesedik, átláthatatlanná válik és a végén az em berekben a bizalmatlanság ver fészket. Sokkal helyesebb, sokkal jobb, tehát — s pártvezérem is ugyanezt az álláspontot vallja — ha szociális vonatkozású törvényjavaslatokkal jön ide a kormány és szociális alkotásokai igyekszünk létrehozni. Kétségtelen az, hogy az ország lakosságának óriási részén segítünk ezzel a javaslattal és kétségtelen az is, hogy a mezőgazdasági munkásoknak és napszámosoknak az elkeseredését valamivel csökkentjük, mert valahogyan mégis csak lehetőség nyílik számukra, hogy öreg korukban elkerüljék a t szegényházat s nem lesznek az országút vándorai. Éppen ezért én ezt a javaslatot elvi szempontból csak üdvözölni tudom. (Helyeslés.) Őszintén megvallva, nem nehezményezem a kormánnyal szemben azt, ha egy ilyen javaslattal kortes-célokat is szolgál a saját szempontjából. Ez a kortes eszköz meg van engedve. Végeredményben, ha egy kormány azzal korteskedik magának, hogy helyes törvényjavaslatokat hoz, amelyeket az ellenzék szempontjából is jónak találunk elvileg, ez egy igen tisztességes módszer ahhoz, hogy magát népszerűsítse. Mindenesetre sokkal tisztességesebb, mint a csendőrszurony. (vitéz Várady László: Már ebben a választásban nem volt!) Volt valamikor, az kétségtelen, (vitéz Várady László: Régen!) nem akarom a multat hánytorgatni, éppen ellenkezőleg, azt mondom, hogy ez a módszer sokkal helyesebb és sokkal inkább megértéssel találkozik^ az ellenzék részéről, mintha a kormány más formában próbálná magát népszerűsíteni. (Zaj.) Állítom, hogy az ilyen javaslat nemcsak egy pártnak szolgál előnyére (Ügy van! Ügy van!), hanem minden olyan pártnak és minden olyan politikusnak előnyére szolgál, aki a rendet szereti (vitéz Várady László: Alki a