Képviselőházi napló, 1935. XVI. kötet • 1937. november 17. - 1938. február 25.

Ülésnapok - 1935-270

488 Az országgyűlés képviselőházának 270. révén csak körülbelül 11.000 biztosított volt 1935-ben, ennyi is csak papírforma szerint, mert a valóság jóval alatta van^ ennek. Nem vált be tehát taz önkéntes öregségi és rokkantsági biztosítás.. így egy nagyszabású mezőgazdasági öregségi biztosítás alapelgondolása és kardinális feltétele kellett hogy legyen a biztosítás kötelezővé tétele. Az olcsó és jó lebonyolítást szolgálja a bélyegrendszer. Német- és Olaszország példája igazolja ennek helyességét, de az a meggondolás is, hogy mennyivel több inaktív kiadást és külön adminisztratív szervet jelentene, ha a biztosítottakkal, 727.000 emberrel közvetlenül kellene levelezni. Legyen szabad itt azonban egy gondolatot felvetnem, mégpedig azt, hogy ne csináltasson az Országos Mezőigazdasági Biztosító Intézet külön bélyeget. Ez pluszkiadást jelentene ós talán felesleges és elkerülhető. Éne helyett a 20 filléres postabélyeget thasználnáiin fel. Ennek megvannak a maga előnyei. Előnye, hogy máris törvény védi .a hamisítás ellen, előnyei hogy bárhol 'beszerezhető, mind a munkavállaló, mind a munkaadó részéről. A (munkavállaló részéről akkor mutatkozik _ ennek szükségessége, ha a 20 hetet a törzsjáradékpótlékot jelentő 25 hétre kell kiiegészíteni. Előnye, hogy másra, is felhasználható, respektíve levélbélyegként. Az elszámolás pedig 'évente történnék meg. Itt az évenként való elszámolás miatt nem mutatkoznék kamatveszteség, mert 'hiszen a postakincstár ezeket

r a levélbélyegeket hitelezhetné a mezőgazdasági öregségi biztosításnak. Ami pedig az elszámolás lehetőségét és megbízhatóságát illeti, a,z,t hiszem, hogy ennek akadálya nem lehet, különösen nem két egyformán állami intézmény közti elszámolásnál és mert az elöljáróságok által egybegyűjtött bélyeglapokat, amikor elszániólnak a postakincstárral, a további felhasználás megakadályozása céljából le lehetne a:zokat bélyegezni, vagy pedig meg lehetne semmisíteni. Az olcsó és jó lebonyolítás célját szolgálja az elöljáróságok bekapcsolása. Olcsó azért, mert külön adminisztratív szerv létesítését feleslegessé teszi, jó pedig azért, mert megbízható. Megállapítottuk azonban már sokszor, hogy milyen hallatlanul nagy mértékben _ túl vannak terhelve az elöljáróságok és a jegyzői kar munkával. Ennek a különben elkerülhetetlen megbizatásnak eggyel több Oknak kell lennie arra, hogy a jegyzői kar végre tehermentesíttessék, (Ügy van! Ügy van!) végre visszaadassék igazi hivatásának, hogy gyakran túlterheltsége miatti léleknélküli adminisztrátor helyett a falu hivatott vezetőjévé válhassék. Ennek ellenére, hogy ezt megállapít ottani és hogy ez így van, nem tartom elegendőnek azt, hogy a jegyzői kar csak egyszer évenként, mégpedig az év végén, szedje be ezeket a bélyegi apókat. Éppen a biztosítás körébe való bekapcsolás és a biztosítás magasabb juttatásai érdekében való megnyerés céljából tartom szükségesnek, hogy évente legalább kétszer, mégpedig lehetőleg az aratás után, az elöljáróságok bekérjék a bélyeglapokat, amikor esetleg animálólag hathatnak vagy ellenőrzést igyak orolhatnak akkor, amikor még a 20 fillér lerovását sokkal jobban lehet ellenőrizni, illetve előimo'zdítaniNagy elismeréssel kell adóznom a törvény- l javaslatnak azok iránt az intézkedései iránt, amelyek a szolidaritás alapján felépülő eme intézményt — mint mondottaim — az érdekeltek közmegbecsülésének és lelkes közreműködéséülése 1938 február 17-én, csütörtökön. nek tárgyává tenni alkalmasak. Két dolog ragadta meg különösen figyelmemet a, törvény javaslatban. Az egyik a halálesetii segély. Mint tudjuk, az első esztendőben már 289.000 pengő áll rendelkezésre, az első esztendőben már legalább az a 75.000 ember haláleseti jogo sul'tságot szerez, aki a törvény alapján már az első esztendőben megszerzi a járadékjogosultságot. Sokan azt mondják, hogy mi az a 30 pengő. (Felkiáltások jobbfelől: Falun nagy pénz!) 30 pengő falun igenis elegendő egy temetésre. Azokat, akik ezt nem hiszik, tisztelettel imcghívom Kistelekre, ott az én kopiorsósoin, Keresztényi Demeter 30- pengőért nagyon szívesen eltemeti őket. (Elénk derültség.) De nem is ezen van a hangsúly, hanem azon, hogy ez a 30 pengő évente 2 pengővel emelkedik. így évente 2 pengővel emelkedve eléri a 60 pengőt, amely összeg igazán elegendő ahhoz, hogy az én koporsósom, Keresztényi Demeter díszes, amellett megbízható eltemetést adjon. De ennél is fontosabb maga a tény, a haláleseti segély juttatása; különösen méltánylandó körülménynek tartom, hogy a;z öreg nincstelen magyar elhunytával az elmúlás gyászát és az elválást nem rontja, nem alázza és nem is gyalázza a temetéssel járó sokszor súlyos földi gond. De a haláleseti segélynél is sokkal serkentőbb hatásnak tartom, t. Ház, a,zt a kellően nem értékelhető intézkedését a mélyen t. miniszterelnök úrnak, amellyel lehetővé teszi, hogy a törvényjavaslat életbelépésekor már azonnal körülbelül 75.000 ember jusson járadéktörzshöz, hozzájusson ahhoz, hogy neki havonta kikézbesítsék a parasztnyugdíjat. 75.000 elesett magyar fogja sok évtizedes és kétségtelenül nagyértékű nemzeti javakat termelő munkájának méltó megbecsüléseképpen havonta postautalványon megkapni ezt a parasztnyugdíjat. Ismétlem: ez kellően nem értékelhető és fel nem becsülhető intézkedése a törvényjavaslatnak. Egyesek azt mondják, iiogy kevés az az 5 pengő. Az az öt pengő készpénzben havonta odakint igenis összeg. Mások azt károgják, — bocsánat a kifejezésért, de a mezőgazdaság körébe vágó témát tárgyalunk (Derültség.) — hogy ez az öt pengő irigység tárgyává 'teszi azt a mezőgazdasági szegényt. Én azt hiszem, nem irigység tárgya, lett az a szegény nincstelen, hanem a nemzet méltó (megbecsülésének tárgya. (Ügy van! Ügy van! — Helyeslés a jobb- és a baloldalon-) Különben is a való tények elkendőzése az öt pengő lefitymálása, mert itt nem öt pengőről, hanem sokkal többről van szó. A biztosítás egész periódusát számításiba véve, a dolgozó gazdasági cseléd körülbelül 226 pengőt kap, tehát körülbelül havi 15—18 pengőt, a gazdasági munkás pedig körülbelül 170 pengőt, tehát havi 12—.15 pengőt. Hogy odakint napi 50 fillér készpénz mit jelent, azt nem kell elmondanom a jóhiszeműeknek. (Ügy van! Ügy van! jobbfelől.) Napi 50 fillér juttatása száz- és százezer embernek, csak a legnagyobb elismerést ás megbecsülést válthatja ki valamennyiünkből a törvény megalkotójával és az ő munkatársaivai szemben, (Ügy van! Ügy van! jobbfelől.) T. Ház! Ezekben voltam bátor foglalkozni a törvényjavaslattal. Én úgy érzem, különösen Tildy Zoltán képviselőtársamnak, az ellenzék élszónokának tegnapi beszéde után, hogy az éii beszédem valahogy olyan volt, mint az övé. Nem csupán a kormánypárti élszónok, mondjuk, sokszor megszokott magasztaló elismerése volt benne, — ez különben sem az én egyéniségem — ellenkezőleg, bírálatot is gyakorol-