Képviselőházi napló, 1935. XVI. kötet • 1937. november 17. - 1938. február 25.

Ülésnapok - 1935-269

Áz országgyűlés képviselőházának j ten a Molnár-utca 20. szám aüiatt van egy diákotthona. 2U—25 fiatalember lakik benne. Ingyen lakinak ott, ingyen reggelit és ingyem eoédet kapnalk a menzán. A legtöbbjük, különösen azdk, akiket vezetőembereknek képeznek ki, havi stipendiumban is részesül. Az, idén feltűnően sok fiatal egyetemi hallgatót sikerült beszervezni. Mindegyikük egy-ket 'évig nemet egyetemekre is járt, ahol megfelelő világnézeti és agitátori kiképzésben részesültek. (Felkiáltások a jobb- és a baioldmon: Gyalázat!) A Volksdeutsohe Kameradensehaftnak négy időszaki lapja van: a Deutsche Volksbote, a Hefmat und Volk, a Neue Deutsche-Ungarische Heimatblátter és a Volksdeutsche Hefte. Nagyon kevés azoknak a száma, akik ezekre a lapokra előfizetnek, ezeket a lapokat azonban mégis száz és ••• ezer példányszámban osztották szét. Az Ullői-út 19., szám alatt van a Kultúra Kft., ahol körülbelül 8—10 alkalmazottjuk van, autóik vannak, (Bulin Jenő: Láttuk Bonyhádon! — Br. Berg Miksa: Bonyhádon öt új autójuk volt! — Zaj.) Nem tudom, milyen pénzekből vannak mindezek és ezért is kérdem a kultuszminiszter urat, hogy van-e tudomása ezeknek a pénzeknek az eredetéről. Gratz Gusztáv t. képviseiő úr nyíltan, a mentelmi jog védelme nélkül tette meg állítását, tehát a kérdés mégis csak tisztázásra szorul. En is állítom, hogy igenis külföldi pénzek jönnek ide. A Volksbund íür Deutscntum in Ausland, rövidítve V. D. A., amelynek székhelye most Stuttgartban v,an, gyűjti társadalmi úton ezeket a pénzeket. Hogy milyen úton jönnek ibe, azt nem tudom. Devizaper,, mint köztudomású, Németországban sok van. Nem tudom, megengedhetőnek tartja-e az igen t. kultuszminiszter úr, hogy az itt élő német anyanyelvű gyermekek kulturális érdekeinek védelmié, taníttatása külföldi pénzekből legyen fenntartható, de ha igen, mégis van egy kérésem ós ez nemcsak a kormányhoz, hanem Németország felé is szól, hogy ha van illetékes szerve a magyar királyi kormánynak, vagy az igen t. kultuszminiszter úrnak, akkor annak a kezén keresztül, annak az ellenőrzése alatt méltóztassék ezt az akciót lebonyolítani. Ezzel szemben Huss Richárdok társasága,, kivéve az egyedüli Huss Richárdot, akinek a neve és tekintélye, társadalmi pozíciója jelent valamit, legnagyobb részében igen kétes exi&zteneia. Ezeket az igen súlyos összegeket az ő kezeik közé adni helytelen. Azt is helytelennek, megengedhetetlennek és magyar tudományegyetem tanárával összeegyeztethető t lennek tartom, hogy ezekkel a pénzekkel minden elszámolás, ellenőrzés nélkül lehessen dolgozniuk ezeknek a fiatal egyetemi hallgatóknak, akik ott vannak, ezeket a pénzeket kapják, ezekkel el vannak látva és ezeket nemcsak kulturális célokra, hanem politikai propaganda céljára is felhasználják. Ezért kérdem előbbi állításaim mellett a kultuszminiszter urat, van-e tudomása, hogy Huss Richárd úr — akiről nem hiszem, hogy merné tagadni — milyen tevékenységet folytat. Nem tudom, hogy ezek a németországi társaságok, akik ezeket a pénzeket társadalmi úton vagy más úton gyűjtik, tudják-e, hogy ezeket a pénzeket hova és milyen célokra fordítják. Sajnos, adataim legnagyobb része még előttem van, nincs rá módom, hogy előadjam, de majd lesz alkalmaim ezeket az adatokat a Ház elé tárni. (Halljuk! Halljuk!) KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ XVI. 9. ülése 1938 febrttar 16-én, szerdán, 481 A Deutscher Volksbote című lápban és külföldi lapokban egymásután sorozatosan a magyarság ellen megjelent éles támadásokat, azt a tényt, hogy külföldi pénzekből minden ellenőrzés nélkül tart fenn ez a társaság ilyen otthonokat, összegyeztethetetlennek tartom a magyar tudományegyetem tanárával. Kérem a kultuszminiszter urat, szíveskedjék ezzel kapcsolatban eljárni (Felkiáltások a középen: Fegyelmit! Nyugdíjba! — Br. Berg Miksa: Nem nyugdíjba! — Fricke Valér: Fegyelmit és ki vele! Hazaáruló!) és azt az iskolarendeletet, amely rendeletre állandóan céloznak, tényleg végrehajtani, még ha vicinális vidéki hatalmak talán akadékoskodnak is. Kérve kérem a kultuszminiszter urat és kérésem Németország felé is és a hazai németség felé is hangzik itt, hogy ennek az iskolarendeletnek sürgős végrehajtásával méltóztassék lehetetlenné tenni ezt az agitációt, ezt az akciót, ezt a működést és ugyanakkor méltóztassék a kérdésbe erélyesen belenyúlni. Ezeket kívántam elmondani. (Élénk éljenzés és taps a jobb és a baloldalon.) Elnök: A kultuszminiszter úr kíván válaszolni. Hóman Bálint vallás- és közoktatásügyi miniszter: T. Ház! (Halljuk! Halljuk!) Klein Antal t. barátomnak és képviselőtársamnak az imént elhangzott és hozzám intézett kérdései megismétlik azokat a vádakat ós aggodalmakat Huss Richárd debreceni egyetemi tanár úrral szemben, amelyeket ő ismeretes nyilt levelében körülbelül másfél hónappal ezelőtt kifejtett és amelyeknek nyomán a Turul Szövetség debreceni ifjúsági tábora a nevezett egyetemi tanár úr ellen bizonyos intézkedések megtételét kívánta. E fellépés, nevezetesen Klein Antal t. képviselőtársam nyilt levele és a debreceni Turulcsoport határozata alapján Huss Richárd egyetemi tanár úr a debreceni egyetem tanácsától önmaga ellen fegyelmi vizsgálatot kért és annak bizonyítását kívánja, hogy ő a magyar nemzet ellen nem vétkezett és hogy azok a vádak, amelyeket ellene emeltek, nem helytállók. Ezt a kérelmét az egyetemi tanács elém terjesztette és én tegnapelőtt saját kérelme alapján elrendeltem ellene a fegyelmi vizsgálatot. A fegyelmi vizsgálat megindult és én a mai gyűlés naplóját a Klein Antal t. képviselőtársam beszédében foglalt adatokkal együtt el fogom küldeni az egyetemi tanácsnak, hogy ezekre a vizsgálatot szintén teriessze ki. (Helyeslés.) Egyéb mondanivalóm ebben a kérdésben nincsen. Kérem a t. Házat, méltóztassék válaszomat tudomásul venni. (Élénk éljenzés és taps.) Elnök: Az interpelláló képviselő urat megilleti a viszonválasz joga. Klein Antal: T. Ház! El voltam készülve arra, hogy a kultuszminiszter úr ezt fogja válaszolni. Természetesnek és szinte biztosnak tartottam, hogy ezzel a kérdéssel most, amikor Huss Richárd fegyelmit kért maga ellen, nem kíván foglalkozni, ebben a kérdésben nem kíván véglegesen állást foglalni és ítéletet mondani. De vannak itt olyan kérd és ek^ is, amelyek a kultuszminiszter úr személyét érintették és amelyek nem alkotják a fegyeimi tárgyát és anyagát. Ilyen például az, amikor ő a Volksbote-val kapcsolatban megállapítja, hogy a kultuszminiszter úr a H.000'35. számú rendeletet, amelyet 1935 december 23-án még boldogult Gömbös Gyula miniszterelnök úr adott 73