Képviselőházi napló, 1935. XVI. kötet • 1937. november 17. - 1938. február 25.

Ülésnapok - 1935-269

Az országgyűlés képviselőházának Erre az interpellációra a, miniszterelnök úr helyett adott végleges válaszom a következő: A vitéz nagybányai Horthy Miklós Ur Magyarország Kormányzójává választása tize­dik évfordulójának megörökítéséről szóló 1930, évi XI. törvénycikk értelmében az állam Buda­pesten, X. kerületben, az, ú. o. óhegyen levő területet tisztviselőik és munkások lakás cél­jaira szolgáló 1000 házas kertes családiháztelep létesítésére az Országos Társadalombiztosító Intézet öregségi, rokkantsági, özvegységi és árvasági biztosítási járuléktartalékalapjának tulajdonába bocsátotta. . > A népjóléti és munkaügyi miniszter még az 1930. évben felhívta az Intézetet, hogy a cél eléréséhez szükségesnek mutatkozó intézkedé­sek megtételéről mielőbb gondoskodjék. Ugyan­akkor felhívta a miniszter úr Budapest székes­főváros polgármesterét is, hogy a telep létesí­tésével kapcsolatos előkészítő tárgyalások és munkálatok elvégzésére bizottságot (küldjön ki. Megjegyzem, -hogy : a kőbánya-óhegyi te­lektömb nem alkot egységes területet, mert te­rületébe különböző idegen telkek ékelődnek be. így egyes a székesfőváros tulajdonában levő te'ÍWk, a pénzügyőri altiszti iskola és lakótelep, az igazságügyminisztérium gyűjtőfogházának telepe, a Karmelita-rendnelk ideiglenes haszná­latra átengedett terület és a pénzügyminiszté­rium által annakidején gazdasági művelésre bérbeadott telkek. Az Intézet a telekrendezés ügyében a, nép­jóléti és munkaügyi miniszteri leirat érkezése n+án a tárgyalásokat azonnal folyamatba tette. Elsősorban a székesfővárossal tárgyalt ölvani érteleimben, hogy az egységes telep létesítése erdőkében a iköziheékelődő fővárosi telkek más telkeikkel kicseréltessenek. Ebben ja kérdésben az elvi megállapodás meg is történt. A pénz­ügyőri telep kérdésében az Intézet felterjesz­téssel élt a pénzügyminiszter úrhoz és a penz­üo-v-miri'szter úr arról értesítette hivatali élő­dö^et. hogy AZ Intézetet nem illeti ímesr az egész •beépítetlen telektömb, hanem ebből legfeljebb rt<si<a;k i°0 000 né r r (7 S7no-öl s jg^ P pénzügyőri te­lep telke sem bocsáttatott az Országos Társa­dalombiztosító Intézet rendelkezésére. A székesfővárossal folytatott tárgyalások során az is megállapítást nyert, hogy a szóban­levő telektömb az ú. n. bűzös övezetben fekszik. Ezért a,z Intézet kérte a Fővárosi Közmunkái Tanácsát hogy a bűzterjesztő üzemek létesíté­sére más helyet jelöljön !ká. A Fővárosi Köz­munkák Tanácsának időközben hozott és hiva­tali elődöm által tudomásul vett határozata kö­vetkeztében ez a kérdés elintézést nyert ugyan, amennyiben a kérdéses terület az úgynevezett bűzös övezetből az elmu'lt évben kikerült, a kérdéses telkek levegőjét .azonban a kőbányai sertésszállásoik még f most is erősen fertőzilk és ezeknek a kitelepítése csak az 1937: VI. te. 13. §-ának (4) bekezdésében foglaltak alapján e törvény hatálybalépésétől számított 5 év múlva fog megtörténhetni. A szóbainlevő telektömbre kiterjedőleg egyébként új város szabályozási terv is készült­a terület azonban közműveikkel ellátva nincsen. Figyelemmel arra is, hogy a szóban levő terület a villamosközlekedés szempontjából meglehetősen kedvezőtlen 'helyen fekszik, a» In­tézet kérdést intézett a székesfőváros polgár­mesteréihez, vájjon a székesfőváros nem vclna-e hailandó az Intézet kőbánya-óhegyi telkeit csa­ládi házaik létesítésére alkalmas, a város kö­zéppiantjához közelebb eső -székesfővárosi tel­269, ülése 1938 február 16-án, szerdán. 447 kekkel kicserélni. Ezek a tárgyalások azonban, — bár a cserére a székesfőváros részéről az elvi készség — úgy látszik — megvan, megakad­tak, mert a széikesfővárcs nem jelölte meg azo­fkat a telkeket, amelyeket az úhegyi telkekkel kioserálni hajlandó lenne. Az Intézet a telekcsere gondolatának elej­tésével az 1937. évi április hó 1-én újból fel­kérte a székesfőváros polgármesterét, hogy a felmerült nehézségek kiküszöbölése végett a székesfőváros illetékes tényezőjével helyszíni tárgyalás tartássék. A székesfőváros polgár­mesterétől erre a megkeresésre az Országos Társadalombiztosító Intézethez válasz még nem érkezett. Az Intézet elnöksége újabban ismét elhatá­rozta, hogy a belügy-, pénzügy- és iparügyi minisztérium kiküldötteit, továbbá a Fővárosi Közmunkák Tanácsának és a székesfőváros­nak képvise^it értekezletre és helyszíni szemle megtartására, kéri fel. Az idevonatkozó intéz­kedés folyamatban vau. A magam részéről mindenesetre teljes erőmmel rajta leszek, hogy a szóban lévő csa­ládi háztelep létesítésének útjában álló akadá­lyok mielőbb elháríttassanak és az 1930 :X. te. által kitűzött ós szociális szempontból is nagy­jelentőségű cél most már sürgősen megvaló­•s ittas sék. Kérem válaszom tudomásulvételét. Budapest, 1938 január 26-án. Széll József 8. k.« Elnök: Bródy Ernő képviselő urat a viszon­vá-usz joga illeti meg. Bródy Ernő: T. Képviselőház! Régi emlé­keket (kell felelevenítenem. Wekerle Sándor, Magyarország egykori nagy miniszterelnöke... (vitéz Várady László: Meghalt!) De emléke él s én ezt felelevenítem és a t. képviselő urak­nak figyelmébe ajánlom. (Zaj.) Azért beszélek róla, mert Wekerle Sándor nemcsak gazdasági és pénzügyi, hanem szociális térem is úttörő volt. Itt van a kezemben az 1908:XXIX. te, amely a Budapest és környékén állaamköltségen létesítendő munkásházaikról szól. Ebben a tör­ivényben a miniszterelnök felhatalmazást kért arra, hogy megépíthesse Kispesten az úgyne­vezett We'kerle-telepet és azután Kőbányán egy 210.000 négyszögölből álló teliket vettek mun­kásházak, tisztviselőházak felépítésének céljára. Ennek: a törvénynek 3. §-a azt mondotta (ol­vassa): »Felhatalmaztatik a pénzügyminiszter, hogy ezeken az ingatlanokon legfeljebb 12 mil­lió korona erejéig egyszerű kivitelben munkás­házakat építtessen s azokat á'lami és más üze­mek munkásai, esetleg^ alkalmazottai, részére bérbeadhassa«. Ez történt 30 évvel ezelőtt. Most ugorjunk egyet és menjünk tovább. Nyolc évvel ezelőtt a magyar képviselőház hozott egy törvényt, az 1930 : XI. tcikket. amely vitéz nagybányai Horthy Miklós Ür Magyar­ország Kormányzójává vá^sztásának 10 éves évfordulója megörökítése alkalmából külön­böző intézmények létesítését határozta el. En­gem a 2. § g) pontja érdekel, amelyben ker­tes családibáztelpp létesítéséről van szó, ezer házzal tisztviselők és munkások részére. Az előbb felolvasott 1908 : XXIX. te. végrehajtása­képpen Budapest X. kerületében az úgyneve­zett Óhegy az állam tulajdonába vétetett. De .iiiv.n^.h. -ozt liánjaim az l^iíU-as törvény, nem­•sak azt mondotta, hogy mit kell építeni, ha­nem meg is jelölte a fedezetet. A törvény 2. §-ában azt mondja: a 2. § g) pontja alatt említett családiháztelep felépítéséhez szükséges telket az állam az Országos TársadalomhiztQ-

Next

/
Thumbnails
Contents