Képviselőházi napló, 1935. XVI. kötet • 1937. november 17. - 1938. február 25.

Ülésnapok - 1935-269

Az országgyűlés képviselőházának í nek részt az egyéb rétegek, a más foglalkozási ágak is. (Farkas István: Benne vagyunk! Ak­kor általános szociális adót kell kivetni! A nagybirtoknak is kell valamit viselnie, ha pri­vilégiumot élvez. — Zaj.) Elnök: Csendet kérek! Tildy Zoltán: Tisztelt Képviselőház! Ebben a tekintetben bizonyos mértékben megnyugtat engem a Nemzeti Bank elnökének legutóbb mondott beszédéből kivett egyik rész, amelyet itt felolvasok. Ez a rész a következőképpen hangzik (olvassa); »Ha a kormány iigy ítélné meg — ós a miniszterelnök és a pénzügymi­niszter nyilatkozataiban e feltevés alátámasz­tását látom — hogy hat év keserves munká­jával lefektetett alapozásra a gazdasági és szociális haladásnak erősebb lendületű és a józan önvédelem követelményeit is szemmel­tartó programját építheti fel, ez csak örömmel üdvözölhető.« Ha pénzügyi életünknek ilyen nagytekintélyű, komoly, bölcs és óvatos ye­zeíőférfia ilyen kijelentést tesz, akkor szerin­tem ez azt jelenti, hogy talán messzebbre r is el lehet menni az államháztartás megterhelésé­ben. Melyek most már azok a pontok, t. Ház, amelyeknél mi a javaslaton és még az eddig elfogadott módosításokon felül is bizonyos ki­terjesztést kívánunk? Először is kívánjuk a rokkantsági járadék és az özvegyi járadék feltótlen bevezetését még ennek a törvénynek a keretében. Csak röviden indokolom meg, hogy miért. Ha egy munkás eléri 65-ik élet­évét és megkapja a javaslatban egészen 224 pengőig kontemplált Összeget, akkor ez az emberi valamennyire mégis csak el van látva, de ha egy munkás 40-ik életévében megrokkan, ki van vetve a teljes bizonytalanságba, nincs többet aki gondoljon reá, főleg pedig, ha egy munkás felesége özvegyen marad, kis gyer­mekekkel, akkor valóban a koldusság meg­alázó sorsára jut. Ezért mi nagyon szeretnők, ha a rokkantsági és özvegyi járadék már en­nek a törvénynek a keretében valamiképpen megvalósítható lenne. Ebben a tárgyban egyébként módosító javaslatot nyújtottunk be, amelyet a részletes vita során bővebben is meg fogunk indokolni. Ha a rokkantsági járadék bevezettetnék, akkor egészen mindegy volna, hogy az az életkor, amikor az öregségi járadék folyósí­tása megkezdődik, a 60-ik vagy a 65-ik életév, ha azonban a rokkantsági járadékot a kor­mány nem tartja bevezethetőnek, akkor azt az életkort, amikor az öregségi járadék folyó­sítása megkezdődik, a 60-ik életévben tartjuk megállapítandónak. Szeretnők továbbá fel­emelni a 60 pengős járadéktörzset 120 pen­gőre, mint ahogy az az ipari munkásság biz­tosításánál is van. T. Képviselőház! Fontos pontja a törvény­javaslatnak az„ amely a földbirtokosok meg­terheléséről szól. Már a bizottságban is java­soltuk és itt újra módosító indítványt terjesz­tünk be abban a tekintetben, hogy mentesíttes­senek azok a kisbirtokosok, amelyeknek katasz­teri tiszta jövedelme alul van a 200 koronán (Helyeslés a baloldalon.), mert méltatlannak tarltjuk, hogy olyan kisgazdák fizessenek, akik maguk munkást nem igen alkalmaznak, leg­feljebb aratáskor. Az előadó úr és részben a miniszterelnök úr érvelésével szemben is köve­teljük egy egészséges progresszió kifejlesztését a hozzájárulások területén (Helyeslés a bal­oldalon. — Kun Béla: A nagybirtokra több terhet!), még pedig kérjük, hogy 200 korona 69. ülése Í9É& február 16-án, szerdán. 43? kataszteri jövedelemig a járulékfizetés alól mentesíttessenek a kisgazdák, 200—1000 koronáig 5%, 1000—5000 koronáig 10%, 5000—10.000 koro­náig 15%, 10-000—20.000 koronáig 20% és 20.000 koronán felül 25% legyen a hozzájárulás. Ki­számítottam, ez globális összegében megfelel annak a hozzájárulásnak (Zaj jobbfelöl.) —- ez nem hangulat kérdése nálam, hanem számítás alapja, — amelyet a törvényjavaslat a földbir­tokokra akar róni. T. Képviselőház! Igaz, a bizottságban a bi­zottság nagybirtokos tagjai közül többnek aj­káról elhangzott már, — ós én ezt elismeréssel veszem — hogy hiszen a heti 20 filléreket úgyis mi fogjuk megfizetni (Gr. Festetics Domonkos: A legtöbb helyen!) és igaz, hogy a nagyobb bir­tokot terheli jövedelemadó, de ha a nagybirto­kot nagyobb adó terheli is ... Elnök: A képviselő úr beszédideje lejárt, kérem szíveskedjék beszédét befejezni. Tildy Zoltán: Öt percet kérek, addig befeje­zem. Elnök: A beszédidő meghosszabbításának a házszabályok 141. §-a értelmében ilyen esetben nincs helye. Tildy Zoltán: Azonnal 'befejezem. Sajnálom, hogy kifogytam az időből. Sajnos, éppen erre a napra kellett tennem felszólalásomat. (Horváth Zoltán: Halljuk a mondat másik felét! — De­rültség.) Ezt most már nem indokolom, majd a részleteknél. Röviden csak megemlítem, hogy az egy­szerű igazolási lehetőség biztosítását tartjuk még nagyon fontosnak. Igaz, hogy a miniszter­elnök úr megnyugtató nyilatkozatot tett ebben a tekintetben a bizottságban, mondván, hogy a végrehajtási utasításban olyan intézkedés lesz, -amely ezt az igazolást megkönnyíti, de mi jobb szeretnők, ha ez a törvényben nyerne kifejezést. Befejezésül még egy-két mondatot. A tör­vényjavaslat tárgyalása során álljon mindnyá­junk előtt a mezőgazdasági munkások hatalmas és nagyon nehéz sorsban lévő rétege és mind­nyájan azzal a felelősséggel tárgyaljuk ennek a javaslatnak intézkedéseit, amely felelősség ben­nünket nemzeti és keresztény szempontból egy­aránt kötelez ezzel a nagy réteggel, de az egész nemzeti társadalom, az ország jövőjével szem­ben is. (Élénk éljenzés és taps a jobb- és a bal­oldalon és a középen. A szónokot számosan üd­vözlik.) Elnök: A tegnap hozott határozatnak meg­felelően a vitát félbeszakítom. Javaslatot te­szek arra vonatkozóan, hogy legközelebbi ülé­sünket holnap, folyó hó 17-én, csütörtökön dél­előtt 10 órakor tartsuk és annak napirendjére tűzzük ki a most tárgyalás, alatt álló törvény­javaslat vitájának folytatását. Méltóztatnak a napirendi javaslatot elfo­gadni? (Igen!) Elfogadottnak jelentem ki. Az interpellációkiat megelőzően az írásbeli miniszteri válaszokat fogom felolvastatni. Ké­rem a jegyző urat, szíveskedjek elsőként a pénzügyminiszter úrnak Rupert Rezső képvi­selő úr által a magánalkalmazottak különadó­jának megszüntetése tárgyában 1936- évi de­cember 9-én előterjesztett interpellációjára adott válaszát felolvasni. Esztergályos János jegyző (olvassa): »Vá­lasz Rupert Rezső országgyűlési képviselő úr­nak a magán alkalmazottak külön adójának megszüntetése tárgyában előterjesztett inter­pellációjára. Azokat az intézkedéseket, amelyek az ál-

Next

/
Thumbnails
Contents