Képviselőházi napló, 1935. XVI. kötet • 1937. november 17. - 1938. február 25.

Ülésnapok - 1935-269

430 Az országgyűlés képviselőházának a törvényjavaslat csak [kezdő lépésnek tekint­hető, iáikkor tasLán helyes ;i's, hogy ^ nem, merí­tettük ki az összes lehetőségeket és Ina szük­sége mutatkoznék, itt vian éppen ez a sokat emlegetett progresszió, amelyet igénybe vehe­tünk majdan., ha egy további lépéssel ki akar­juk tágítani ezt a biztosítást. A hozzájárulás jogossága és mérve tár­gyában a közigazgatási bizottság pénzügyi al­bizottságához intézhető fellebbezés, ennek ha­tározata ellem pedig a közigazgatási bíróság­hoz van panaszjog. Kimondja a törvény ja vas­lat, hogy tilos és semmis a munkaadó és mun­kavállaló közt létrejött olyan megállapodás', amely a munkaadói hozzájárulást egészben, vagy részben a munkavállalóra akiarja áthá­rítani. Ha pedig az ingatlan haszonbérbe van adva, akkor a hozzájárulás a haszonbérlő és a haszonbérbe adó között olyképpen oszlik meg, amilyen aránytbain a feliek az ingatlant ter­helő köztartozásokat a megállapodás értel­miében fizetik. T. Ház! A biztosításig jogviszonyon alapuló ügyekben, így a biztosítási kötelezettség meg­állapítása, a munkavállalói járulékok le­rovása, .a biztosítás szolgáltatásának folyósí­tása tekintetében első fokon az ügyvitel kereté­ben maga a biztosító intézet határoz. E hatá­rozatok ellen a gazdasági munkavállalói bizto­sítási bizottsághoz van fellebbezésnek helye 15 napon belül, kivéve azokat az ügyeket, amelyek a kedvezményes esztendők beszámíthatóságát illetik, mely esetekben kizárólag a földmíve­lésügyi iminiszterhez van joga az illetőnek fel­lebbezni, aki azután ezekben a kérdésekben végérvényesen dönt. A gazdasági munkavál­lalói biztosítási bizottság elnökét mindenkor a földmívelésügyi miniszter, a maga szakelő­adói sorából delegálja, négy tagját pedig, ne­vezetesen kettőt a munkaadók, kettőt a munka­vállalók közül, a mezőgazdasági kamaira és az Omge. karöltve delegálja. Gondoskodik ez a törvényjavaslat arról is, hogy ha a biztosítási kötelezettség meg­szűnése után valaki önköltségen a maga biztosítását fokozni és tovább szolgálni kí­vánja, ezt tovább fizetéssel megtehesse. Ennek csupán az a kritériuma, hogy főfoglalkozása továbbra is a mezőgazdasági munkavállalás maradjon. Módot ad a törvényjavaslat arra is, hogy a biztosított önkéntes fizetésekkel, ön­kéntes többletbiztosítás alakjában fokozhassa öregségi járadékát. Ezeket a lehetőségeket azonban ez a törvény javaslat még nem precizi­rozza és ezek a végrehajtási utasításban fog­nak bővebben leíratni. (Drozdy Győző: Nagy­szerű! Ez kiváló intézkedés!) T. Ház,! A tárgyait törvényjavaslat sze­rint az öregségi biztosítás a biztosító intézet körében a biztosításnak egészen új és külön ága % Erre az ágra vonatkozóan a biztosító inté­zet évenként külön eredményszámlát és mérle­get tartozik készíteni. Az öregségi biztosítási ág bevezetésével a következő alapokat kell léte­síteni. Először az öregségi biztosítási járulék­tartalékalapot, másodszor az öregségi biztosí­tási biztonsági tartalékalapot, végül harmad­szor az öregségi biztosítási rendkívüli segély­alapot. A törvényjavaslat 32. és 313- §-a rész­letesen meghatározza, hogy mennyit kell ezek­ben a különböző alapokban elhelyezni, részle­tesen 'megállapítja azt is, hogy miképpen kell ezeknek az alapoknak gyümölcsöző elhelyezésé­ről gondoskodni, Itt röviden csak annyit álla­269. ülése 1938 február 16-án, szerdán. pítok meg, hogy miután ezek az összegek majdnem kivétel nélkül a mezőgazdaságból kerülnek elő, gondoskodásnak kell történnie arra, hogy ezek az összegeik újból visszavezettes­senek a mezőgazdaság körébe. A törvényjavas­latban mennek megfelelően már gondoskodási is törtónt, hogy ezek az összegek elsősorban azoknál az intézeteknél helyezendők el, ame­lyek speciálisan mezőgazdasági hitel folyósí­tásával foglalkoznak és gondoskodik a javaslat arról is, hogy ezekből az összegekből meg­felelő szociális beruházások eszközöltessenek. Az 1898 : II. te. 71. §-a alapján létesített községi munkásisegélyalapok vagyona e törvényjavaslat értelmiében a biztosító intézetre száll, anásirészt az 1901 : XX. te. 23. §-ában említett büntetés­pénzekből, valamint az elkobzott és gazdátlan jószágok értékesítéséből az e törvény hatályba­lépése után befolyó összegekből, a községeket és városokat illető rész fele szintén, a biztosító in­tézetet illeti meg. Az Országos Mezőgazdasági Biztosító Intézet az összes állami, törvényható­sági és közadó alól mentes. E mentesség ter­mészetesen az öregségi biztosítási ágazatra is kiterjed. T. Ház! Amikor bátor voltam az előttünk fekvő törvényjavaslatot nagyjában, főbb voná­sokban^ vázolni, méltóztassék megengedni, hogy rámutassak arra, hogy e törvényjavaslat alapján ennek hatálybalépése napjától számítva hozzávetőleg 70—75.000 legszegényebb sorsban élő [mezőgazdasági munkavállaló fog azonnal öregségi • járadékihoz jutni. Olyan körülmény ez, t. Ház, amely indokolttá teszi, hogy párt­különbség nélkül szeretettel fogadjuk ezt a tör­vényjavaslatot, 'amely megérdemli, hogy még a választójogi törvényjavasat emellett is meg­felelő figyelmet szenteljünk neki,, mert szemben azzal, almtely egy falat kenyeret sem juttat az ország szegény lakosságának, ez a javaslat erő­teljesen segít az érdekelteken. Ennek el­lenére ezt a törvényjavaslatot a földmívelés­ügyi kormányzat — ahogyan az indokolás is mondja — csupán kezdő lépésnek tekinti és a viszonyok javulásával, a ^mezőgazdaság és az államináztartás teherbíróképességének javulásá­val kiegészítésre és kibővítésre szorulónak tartja. Itt elsősorban gondol az özvegyekről történendő intézményes gondoskodásra, a rok­kantakról való gondoskodásra, a női munka­vállalók öregségi biztosítására és legvégül azokra a korlátozó intézményekre, amelyeiket ez a tÖrvényjavasilat ma még tartalmaz. Sze­rény nézetem szerint minden szociálpoliüká­nak és miimden szociális alkotásnak sikere három alapvető feltételtől függ. Elsősorban függ attól, hogy az érdekeltekben ési a társadalom­ban egyaránt megmásítatanul éljen a szociális 'alkotások szükségességének tudata,, — ami iga­zolást nyer azáltal a szívélyes fogadtatás által, amelyben az együttes: bizottság^ ezt a törvény­javaslatot részesítette — másrészt függ attól, hogy a nemzet az evégből szükséges áldosaatokat meghozza, végül, hogy fennáll járnak azok a gazdasági lehetőségek és előfeltételek, amelyek ennek a szociális alkotásnak életképességét vál­tozott, romlottabb viszonyok között is 'elégsé­gesen garantálják. Mivel úgy látom, hogy a törvényjavaslatban megszabott keretek kö­zött ezeknek a feltételeknek érvényre jutása eléggé biztosíttatik,, tisztelettel és szeretettel ajánlom a törvény javaslatot elfogadásra. (Éljenzés és taps.) Elnök: Tildy Zoltán képviselő urat illeti a ásó.

Next

/
Thumbnails
Contents