Képviselőházi napló, 1935. XVI. kötet • 1937. november 17. - 1938. február 25.

Ülésnapok - 1935-269

Az országgyűlés képviselőházának i olyan személy (halála esetébein is, aki a 15 éves várakozási időt eltöltötte, vagy aki a halálát megelőző öt év alatt legalább két éven át 15 heti járulékot fizetett le. A haláleseti segélyre a megbaltnak az a hozzátartozója jogosult, aki temetéséről gondoskodott. Ha a temetésről más gondoskodott, akkor a haláleseti segélyösszeg keretén belül az illető csak a valóban felmerült költségek megtérítését követelheti. Ha az elhalt hozzátartozója ezeknek a költségeknek megtérítését nem követeli ós nemi kívánja, akkor a haláleseti segély ia meghalt özvegyét, vagy pedig a 'meghalt gyermekeit illeti meg. A haláleseti segély töírzsösszege 30 pengő, amely összeg minden óv után, amely a várakozási időbe beszámítható. 2 pengővel emelkedik, öszszesen azonban csak 60 pengőig emelkedhetik. T. Ház! A törvényjavaslat az átmeneti 15 esztendőre bizonyos kedvezményeket állapít meg éspedig annyiban, hogy azok, akik majd e törvény életbelépésének napiam hatvaniötödik életévüket már túlhaladták, járadékra tarthatnak igényt abban az esetben, ha hatvanadik életévüket megelőző időben legalább tizenöt éven át évenkint legalább tizenöt hetet töltöttek el mezőgazdasági bérmunkával belföldön. Viszont azoknál, akik a törvény hatályba léptekor életüknek ötvenedik évét haladták túl, (megengedi a törvényjavaslat, hogy ezeket az esztendőket, ha valóban mezőgazdasági bérmunkában töltöttiék el, szintén beszarnithassák a várakozási időbe, ezek az esztendők azonban nem haladhatják meg azoknak az esztendőknek számát, amennyivel az illető ötvenedik életévét túlhaladta. Az említett kedvezmény igénybevételével azonban természetesen nem kaphat járadékot az, akinek olyan földbirtoka van, amelynek kataszteri tiszta jövedelme a húsz koronát, területe pedig a két holdat meghaladja, aki. valamely kedvezmény megszerzése céliából szándékosan valótlan 'adatokat .szolgáltat és jelent be, aki nyereségvágyból eredő bűntett miatt jogerősen elítéltetett, vagy aki az állami és társadalmi rend ellen vétett, avagy a jogrendet egyébként súlyosan megsértette- E kedvezményeket nem veheti igénybe az sem, aki földbirtokát majd e törvény hatálybalépése után egészben vagy részben elidegenítette, ha csak nem igazolja, hogy ez az elidegenítés avégből történt, hogy a törvény hatálybalépése előtti időkből származó adósságát részben vagy egészben törlessze. Végül az sem veheti igénybe ezeket a kedvezményes éveket, akii ebiben az időben a járadéktörzs két és félszeresét meghaladó évi jövedelemnek megfelelő hasznothajtó birtoknak vagv jognak a tulajdonosa. Nem számítható itt fel természetesen az a lakóház vagy a lakóháznak az a része, amely a járadékra jogosultnak és családjának lakóhelyül szolgál és annak dimemzióit nem múlja felül, valamint nem vehető figyelembe a hadirokkant-ellátás sem és nem vehető figyelembe természetesen a majd e törvény alapján húzott járadék sem. T. Képviselőház! A kötelező öregségi biztosítás alapján járó szolgáltatások, valamint a rendkívüli segélyek, úgyszintén a központi eljárási és ügyvitelii költségek a következőkben találnák fedezetet: a biztosított munkavállalók járulékiaiiban; a földadó alá eső ingatlanok tulajdonosiainak vagy haszonélvezőinek hozzájárulásában; az állam hozzájárulásában; a törvényhatóságok hozzájárulásában és végül ötödSÍZÖÍT: a kihágások miatt kiszabott pénabünteW9. ülése 1938 február 16-án, szerdán. 429 tésekíbem, yalaaniint az elkobzott és gazdátlan jószágok értékesítéséből az 'intézetet illető öszszegefciben. A munkavállalók járulékfizetési kötelezettsége a munkábaállás napjával kezdődik és a munkaviszony megszűntével végződik. Ennek a munkavállalói járuléknak az összege naptári hetenkint 20 fillért tesz ki. Ezeket a 20 filléreket a munkaadó köteles: a munkavállaló nevében leróni,, mégis módjában áll, hogy a munkaviisizony megszűntiéivel, vagy a hét végével ezeket a járulékokat mindannyiszor levonhatja a munkavállalótól. T. Ház! Én már ezt a legelső (alkalmat is 'megragadom! arra, hogy erről a helyiről is felhívást intézzek ia magyar gazdatársiadalomhoz, amelytől jogosan elvárjuk, hisszük és reméljük, hogy ezeket a 20 filléres járulékokat a munkavállalók nevében mindannyiszor meg fogják fizetni. Tehetem ezt annyival is inkább, mert nem tudnék precedenst arra sem, hogy valaha is egy munkaadó — teszem azt — a háztartásában alkalmazott cseléd fizetéséből levonta volna az Oti.-járulékokat és hiszem, hogy ugyanilyen bánásmódban fognak részesülni ja mezőgazdasági munkások is. (Drózdy Győző: Bárcsak úgy lenne! — Farkas István: Ki lehet ezt határozatiban is mondani! Nem kell itt feltételezni! Nem kell a, jószívűségre építeni, hanem ia törvényre! — Zaj. — Elnök . csenget.) T. Ház! A földadó alá eső ingatlanok tényleges birtokosai, ha ingatlanuk kataszteri tiszta jövedelme a 100 koronát nem haladja 'meg. a, hozzájárulási fizetése alól mentesülnek. Ha ingatlanuk kataszteri tiszta jövedelme (meghaladja a 100 koronát, de a 150 koronát nem éri el, akkor járulék fejében a kivetett földadó 10%-át kötelesek fizetni. A 150 koronán felüli •kataszteri tiszta jövedelemmel bíró földbirtokingatlanok tulajdonosai a kivetett földadó 17'15%-át fizetik he hozizájárulás címén. T. Ház! Igen sok oldalról hangzott el az a kívánalom és aá a ipamasz, hoigy miért nem iktatott be itt a. földmiívelésügyi kormányzat egy további progressziót. Ha azonham figyelembe vesszük, hogy a földbirtoktulajdoniosoik a saját hozzájárulásukon felül erősen participálnak az államii hozzájárulásiban s ia tör vényhatósági hozzájárulás igen nagy százalékát is ezek a 150 koronán felüli kataszterri tiiszta jövedelammel bíró földbiirtoktulajdonosolk fizetik, végül, ha jogosain elvárjuk tőlük, hogy a munkások helyett ezeket a 20 filléres járulékokat is fizessék, akkor azt kell, hogy mondiuk. azt kell, hogy megállapítsam,. hogy első lépésnek éppen eléggé igénybevettük ezeket a. földbirtokiosokat. De figyelembe kell venni azt is, hogy a progresszió a jövedelemiadó tekintetében már meglehetősen megtörtént és az ilyen több oldalról keletkező igényekkel szemben a mai gazdasági viszonyok imióg nem eléggé kiforrottak. De különben is ez a rendszer van meg <az ipari munkások öregségi biztosításánál is, amely szintén nem isimeir progressziót, sem belföldön, sem külföldön, (Farkas István: Elég baj az!) mert hiszen tudnivaló, hogy öregségi biztosítási járulék címén a legnagyobb gyárüzem iis ugyanannyit fizet, mint 'akármelyik kis asztalosüzem. (Farkas István: Eléig haj, hogy így van! A nagy vagyont nem akarják megadóztatni.). De legvégül, ha ímegigondolom aizt, -~ amint az indokolás is megmondja ?r hogy ez