Képviselőházi napló, 1935. XVI. kötet • 1937. november 17. - 1938. február 25.

Ülésnapok - 1935-268

Az országgyűlés képviselőházának nem tud rögtön fizetni és csak arra kötelezheti magát, hogy az érdekelt vállalatoknál a díj­tartalékfedezeti hiány címén mutatkozó össze­get a bevételek jelentkezésének mértékében törleszti. Ilyen módon a biztosító vállalatok­nak követelése jelentkezik az »Életbiztosítási rendezési alappak szemben, amely követelés, ha a vállalat életbiztosító díjtartalékainak el­helyezésére alkalmassá tétetik, áthidalja a fennálló hiányt, rögtöni segítséget jelent és biztosítja az egyensúlyt. Ezt a célt szolgálja a második paragrafusban foglalt rendelkezés, amely határozottan kimondja, hogy az alappal szemben fennálló intézeti követelés <az életbiz­tosítási díjtartalék elhelyezésére alkalmas. T. Ház! Minthogy a biztosító magánválla­latok életbiztosítási díjtartalékának rendezése egyrészt a biztosítási szolgálattal szemben je­lentkező bizalmatlanság eloszlatása, a biztosí­tási eszme megmentése, másrészt sokezer bizto­sított kisember védelme, tehát a szociális érde­kek szolgálata szempontjából feltétlenül meg­oldandó- sürgős kormányzati feladatként je­lentkezett, amelyet nemzetközi vonatkozásokat tartalmazó közhiteli érdekek védelme is alá­támasztott és mivel -a rendezés során történt erélyes intézkedések a hasonló esetek megis­métlődését a lehetőség határain belül kizárják, végül mivel az ismertetett 2. § a rendezés cél­ját tökéletesen szolgálja, az abban foglalt és a jelenlegi viszonyok között valóban szerencsés megoldást tartalmazó rendelkezés tudomásul­vételét javaslom. A rendelet 3. § rendelet hatálybalépését szabályozza. Az előadottakra való tekintettel javaslom, hogy a m. kir. pénzügyminiszter úr 548- számú jelentését télies meo-nyue-vással tudomásul venrí szíveskedjék. (Helyeslés.) E^ök^ Kíván valaki a jelentéshez hozzá­szólni? (Kertész Miklós szólásra jelentkezik.) KeT +á «7: képvídplő urat illeti a szó. Kertész Miklós: T. Ház Az é'őttünk fekvő pénzüffVTriiniszteri "Jelentés formailag' valóban neon több mint utólagos: bejelentése egy nyolc hónappal ezelőtt kiadott re^/le 1 étnek % törvé^v­hozásnál .-zanikeionálás céljából. Mec^vő^ődé­seim azonban ós ez iaz összes hozzáértők üpetfr győződése, hogv ez érdemile'g a Pbö^i^-d^á­mának utolsóelőtti fpiezete. Az utolsóelőtti fel­vonás után most lehullott a függöny, hátra van még az utolsó felvnmás. Hogv ez hocvan és fmí­kéonen fog alakulni az nasrvon MMban a fel­üo-vP'Vtii haWáqH-ól és a pér»zngy,5 k^irmányzat­tól függ. Azért tartóim 'szükségesnek, hogy ez­zel a kérdései és ezzé 1 kano^olpto^aiu — a ren­delkeyésre álló igen rövid idő keretében — a biztosítási ügynek ma aktnáljs vnuatkozásniva] itt foglalkozzam. (Halljuk! Halljuk! a szélső­baloldalon.) A t. Házat emlékeztetnem kéU arra az éles és ádáz harcra, amelyet a biztosító magánvál­lalatok, az egymással szemben álló kü'önbözó' érdekeltségek, egymás ellen a sajtó hasábjain ós a kulisszák mögött egyaránt folytattak a Phönix-konoórt, folytattak pedig sokszor olyan eszközökkel, amelyek nemcsak minősíthetet­lenek, hanem súlyosam 'ártottak az egész ma­gyar biztosítási ügynek, súlyosam ártottak azoknak a magasabb érdekeknek, amelyek <a biztosítás mögött meghúzódnak. Hónapcikon keresetül folytak az úgynevezett kikapcsolá­sok. Ez a kikapcsolás tulajdonképpen nem egyéb, mint a konkurrens biztosító társaságok és ügynökeik által a már biztosítottak elleni 268. ülése 1938 február 15-én, kedden. 403 roham abban a formában, hogy a makkegész­séges biztosítottat lebeszéljék arról, hogy fenn­tartsa biztosítását ott. ahol azt megkötötte, hogy azt átvigyék a konkurrens céghez, és meg­hagyják a konkurrenciánál a beteg állományt, hogy annak kockázatát növeljék. Ilyen és hasonló eszközökkel folyt a bizto­sító szakmában hónapokéin keresztül ez az ádáz tusa, míg azután a kormány volt kénytelen be­avatkozni, a r kikapcsolást rendeletileg meg­szüntetni, utána pediglen az egész biztosítási kérdésnek valami T yen módon való rendezésére a kezdeményező leneseket megtenni. Azok a vállalatok, amelyek egymással szemben a ku­lisszák mögött és gyakran nyilt színen is ezt az ádáz küzdelmet folytatták, azt mondhatnám, szánté maliciózus módon »Unitas« címen egye­sültek és ez egyesülés folytán féligmeddig. vagy osak úgy látszatra mes-siztmtek az olr a küzdelmek, amelyeket^ a Phönix-álloimány^ ille­tődő- a Phönix-biztosítottaknak a saját érde­keltségük részére való megszerzéséért folytat­tak. A kormányhatalom részéről történt ebben a kérdésben egy továbbmenő intézkedés is. Ez a továbbmenő intézkedés abban jelentkezett, hogy a biztosítással kapcsolatos illetékeket, amelyeket a biztosítottak fizetnek, felemelték. Tehát a 2-4%-os bélyegilletékhez, a félszázalé­kos felügyeleti hatósági illetékhez még hozzá­jött 12% az életbiztosítások rendezési alapja javára. Amikor itt a Házban körülbelül másfél esztendővel ezelőtt a Phönix-ügyet tárgyaltuk, annak idején azt a javaslatot voltam bátor elő­terjeszteni, hogy emeltessék fel ez az állami illeték egy vagv másfél százalékkal és ennek felemelése a kamatbázisnak hason lók ennen, kismértékben, félszázalékkal való felemelésével kapcsolatosan megfelelő alapot szole-áltat majd arra, hogy a Phönix-ügyet simán, zökkenő nél­kül, a közönség, a biztosítottak és az érdekelt nagyszámú alkalmazott sérelme nélkül lehes­sen elintézni, hogy a Pbönixet. mint élő üzle­tet tovább lehessen vinni, amiként ez Cseh­szlovákiában a Star formájában állambatalmi beavatkozással és irányítással történt. Eze 1jr a tervek azonban ebben a formában nem való­sultak meg csupán az illeték emelésének öt­lete ment át a való életbe, amely illetékeme­lés — azután, ha a Phönixet már nem is sza­nálta, de mindenesetre szanált más vállalato­kat, ahol e«etleg a Phönixnél is nagyobb volt a díjtartalékhiány. Mi a helyzet most? A Pénzintézeti Központ a 4000-es számú rendelet alapján újabb pén­zekbez jutott. A biztosítóintézetek ezeket a tőkéket a normálisnál, tehát 4%-nál magasab­ban gyümölcsöztették. Ezekből a pénzekből lehet folyósítani köztisztviselői kölcsönöket hosszabb lejáratra, úgyhogy a mellékes a má­sodrendű kérdéseket a különböző érdekek össz­hangbahozatalával valóban megoldották, de a főkérdés lényegileg nyitva maradt. f lényegileg megoldatlan maradt és ez a főkérdés az, hogy mi lesz a magyar biztosítási ügy égetően ak­tuális átszervezésével, reformjával, mi lesz a felügyeleti hatóságnak ugyancsak felettébb szükséges átszervezésével és végül, de nem utolsósorban, mi lesz a Phönixnek még min­dig közel száz főnyi tisztviselői karával? Igen t. Ház! Súlyosan megrendelt Magyar­országon a bizalom az életbiztosítások iránt. Ennek a bizalommegrendülésnek előidézésében — ismétlem — igen nagy szerepük van azok­nak az egymással marakodó vállalatoknak,

Next

/
Thumbnails
Contents