Képviselőházi napló, 1935. XVI. kötet • 1937. november 17. - 1938. február 25.

Ülésnapok - 1935-265

Az országgyűlés képviselőházának 265. ülése 1937 december 15-én, szerdán. 375 éppen ugy, mint a mai viszonyok között is leneietlen volt. (Morgás és eitenmondások jooüieioL es a Közegen.) bocsánat, Vveüene ezt monaja a törvényjavaslat inuoitoiásaDan. i\em tuataK ossze'ddini, nem tuutak megcsinálni, mert — azt monaja — ,

a toüe nem najlando U>oczonaui hzaou imre: Ez a baj!; egy ilyen i kevesoöe gyümölcsöző vállalatba belefektetni í a maga erejét; ,

a fővárosnak — folytatja — olyan sokfeie kötelezettsége van, hogy a fővárost t nem akarja ezzel megterhelni; ilyen körülmények közt az államra hárul az a feladat, hogy mag-asabb etikai rendeltetésénél es nagyobb tőkeerejénél fogva ilyen akciókat kezdeményezzen, vezessen ós irányítson. Ö meg is csinálta ezt. Mi történt azóta? Ez a kőbányai Öhegy 30 ev óta ugyanúgy áll ott, az állam nem építtet es senki sem építhet állami telken. Azt mondom tehát, hogy meg van akasztva ott a varos fejlődése, pedig az államnak nincs erkölcsi jogosultsága, hogy egy városzrész fejlődését megakassza, tönkretegye. Ezt a fejlődést el kell indítani a maga útján. Mi a helyzet ebben az esztendőben? Már beszédem bevezetésében megmondottam, hogy megvan, ki van jelölve a ke Jő anyagi fedezet is: a törvény megmondja, hogy az Országos Társadalombiztosító Intézet járuiéktarta ékalapjainak vagyonából kell a költségeket fedezni. A törvény azt mondja, hogy át kell adni ezt az állami területet az Oti. tulajdonába, az Oti. pedig építsen. Vettem magamnak fáradságot és bementem a telekkönyvi hivatalba, megnéztem a telekkönyvet. A telekkönyvben még ma sincs átírva ez az állami tulajdon, holott a törvény kifejezetten és pontosan megállapítja, hogy az állam ezt a területet átadja az Oti.-nak. Itt tehát a mulasztások hosszú sorozatával állunk szemben. (Malasits Géza: Azért, mert mnnkásházakról van szó! Ha versenyistállóról volna szó, már régen ott állana. — Zaj a jobboldalon.) Az Oti. ügyéről is meg kell emlékeznem. (Boczonádi Szabó Imre: Arról lehet beszélni! Külön interpellációban is!) A törvény, az 1930 :XI. te. azt mondja, hogy az Oti. járuléktartalékalapjaiból kell ezeket a házakat felépíteni. Mit mond az 1938. évi törvény 133. 4-a, amely számomra nagyon emlékezetes. Szabad kérnem tíz perc meghosszabbítást? Elnök: Méltóztatnak a kért tíz perc hoszszabbítást megadni? (Igen!) A Ház a meghosszabbítást megadja. (Boezonádi Szabó Imre: Inkább most mondja el, mint külön interpellációban! — vitéz Várady László: Hadd menjenek! Én vagyok a türelmes!) Bródy Ernő: De ne tessék elvenni az idomét, mert kevés. Itt van tehát az 1928. évi törvény 133. §-a, amelynek létrehozásában nekem is volt csekély részem és örömmel idézem fel magamban azt a küzdelmet, amelyet annakidején folytattam. Ez a 133. §. azt mondja, hogy az intézeti járuléktartalékalapok vagyona csau a következő értékekben helyezhető el (olvassa): »...3. Az intézet tulajdonában levő, kellő jövedelmet hajtó tehermentes bérházakban, munkás- és tisztviselőházakban.« A törvény egyenesen elrendeli, 'hogy ezekbe helyezhető el az Oti. járulék tartalékalapjainak vagyona és na méltóztatnak megnézni az Oti. építkezéseit Albertfalván és magában itt a fővárosban — jelenleg a Károly-körúton építkezik — akkor azt kell mondanunk, hogy az Oti. alapszabályszerű és törvényes kötelezettségének eleget tesz. De ezenkívül van még egy különleges törvényes kötelezettsége, amely elől nem lehet kitérni és ez az, hogy odaadja a pénzt, a megfelelő anyagi erőt annak az ezer kertes esaiáui naznaji .megepiiestíie, amire a törvény kötelezi. U tárna járüaim enanék a keruesuiek, hogy megalapítsam, (üoczonádi Szabó Imre: Ki nem adja oda a pénzt? Aiz ütif) mii lehet a miagyarázata animaiK, hogy az olyen aoiiigw, ame^et a törvény menetel, amelyre (megvan a kellő anyagi fedezet., mí\g sem viafóis4iaunaiíE meg. Azt hallottam, hogy a búroikrácia akadályozza meg. (tíoczonáüi Szabó Imre: Az lehet!) Azt mondják, például, hogy nincs keulő sízaibáiyoizási terv. Viszont a fővárosnál aiit mondják nekem, hogy a szabályozási fceirv megvan, de ők nem akiarj'ák végrehajtani mindaddig, míg ott lel nem épül az ezer ház, mert ahhoz akarják idomítani. Azután azit is hallót:üam,, hogy van ott a •fötdimívelésügyii miniszijériummaik vailanid részlettelke, a pénzügyminisztériumnak van ott egy pénzügyi palotája. Jbiz mind nem ok .a késieaietlmeskedésre. Megkértem egy 'barátomat, hogy riajziolja le nekem ezt a tlervet. Ezen a tervrajzon a kékkel behúzott rész mind állami tulajdon, 150.000 négyszögöl területen nincs komoly^-akadály, 'amely az építkezésinek útját állhatná. Amikor azonban azt kérdezem, hogy a szabályozása ' terv dolgában a főváros, a közmunkatanács s az érdekelt minisztériumok vájjon összejöttek-e már egyszer, aizt hallottam,, hogy két és háromnegyed év óitia a.z érdekelt hatóságok együtt és közösen még nem jöttek össze. Igen t. Ház! Azért tartottam kötelességeim;nek ezt az interpellációt elmondani, mert végre egy témye-zőnek kezébe kell vennie ezt az egész ügyet, a törvénynek érvényt kell szereznie és ezt a városrészt a maga (megakadtságából, a maga mozdulatlanságából ki kell mozdítania. Harnrimc éve senyved Kőbánya ennek az ügynek terhe alatt, 'harminc év óta nem tud fejlődni és nem tud megmozdulni. Harminc éve van az államnak ott tulajdona és ebből az állami tulajdonból semmi jó nem háramlik Kőbányára. Az; állam vagy építsen vagy csináljon valamit azzal a telekkel. De nem tehet mást, a törvény kötelezi arra, hogy felépítsen ezer házat az Oti. útján. A törvény kötelezi az államot, a törvény kötelezi az Oti.-t, tehát valamennyi tényezőnek együvé kell hatnia, hogy ez az ezer családi kertes ház felépüljön. Utóvégre ma, amikor a szociális alkotások korát éljük, ma, amikor már harminc év óta fekszik itt ez az ügy elintézetlenül, ennek a kormányzatnak is kötelessége, hogy ezt az ügyet a kezébe vegye, elintézze és ma, a szociális igazság és a szociális alkotások korában felépítse azt az ezer ^ házat, amelyre az első kapavágást már hét és háromnegyed évvel ezelőtt meg kellett volna tenni. (Helyeslés a körépen és a baloldalon.) Elnök: Az interpelláció kiadatik a miniszterül nők úrnak. Követikezik Némethy Vilmos képviselő úr interpellációja. Kérem a jegyző urat. szíveskedjék az interpelláció szövegét felolvasni. Rakovszky Tibor jegyző (olvassa): »Interpe^áció a m. kir. földmívclésügyi és belügyminiszter urakhoz az 1907:XLV. te. 29. Vánák haladéktalan végrehajtása, tárgyában. 1. Bizonyára van hivatalos tudomásuk a miniszter uraiknak arról, hogy^ a mezőgazdaságok túlnyomó részén, de főként a-nagybér-