Képviselőházi napló, 1935. XVI. kötet • 1937. november 17. - 1938. február 25.

Ülésnapok - 1935-265

Az országgyűlés képviselőházának 265. ülése 1937 december 15-én, szerdán. 375 éppen ugy, mint a mai viszonyok között is leneietlen volt. (Morgás és eitenmondások jooüieioL es a Közegen.) bocsánat, Vveüene ezt monaja a törvényjavaslat inuoitoiásaDan. i\em tuataK ossze'ddini, nem tuutak megcsinálni, mert — azt monaja — , a toüe nem najlando U>oczonaui hzaou imre: Ez a baj!; egy ilyen i kevesoöe gyümölcsöző vállalatba belefektetni í a maga erejét; , a fővárosnak — folytatja — olyan sokfeie kötelezettsége van, hogy a fő­várost t nem akarja ezzel megterhelni; ilyen körülmények közt az államra hárul az a fel­adat, hogy mag-asabb etikai rendeltetésénél es nagyobb tőkeerejénél fogva ilyen akciókat kezdeményezzen, vezessen ós irányítson. Ö meg is csinálta ezt. Mi történt azóta? Ez a kőbányai Öhegy 30 ev óta ugyanúgy áll ott, az állam nem épít­tet es senki sem építhet állami telken. Azt mondom tehát, hogy meg van akasztva ott a varos fejlődése, pedig az államnak nincs er­kölcsi jogosultsága, hogy egy városzrész fej­lődését megakassza, tönkretegye. Ezt a fejlő­dést el kell indítani a maga útján. Mi a helyzet ebben az esztendőben? Már beszédem bevezetésében megmondottam, hogy megvan, ki van jelölve a ke Jő anyagi fedezet is: a törvény megmondja, hogy az Országos Társadalombiztosító Intézet járuiéktarta ék­alapjainak vagyonából kell a költségeket fedezni. A törvény azt mondja, hogy át kell adni ezt az állami területet az Oti. tulaj­donába, az Oti. pedig építsen. Vettem magam­nak fáradságot és bementem a telekkönyvi hivatalba, megnéztem a telekkönyvet. A telek­könyvben még ma sincs átírva ez az állami tulajdon, holott a törvény kifejezetten és pon­tosan megállapítja, hogy az állam ezt a terü­letet átadja az Oti.-nak. Itt tehát a mulasz­tások hosszú sorozatával állunk szemben. (Ma­lasits Géza: Azért, mert mnnkásházakról van szó! Ha versenyistállóról volna szó, már régen ott állana. — Zaj a jobboldalon.) Az Oti. ügyéről is meg kell emlékeznem. (Boczonádi Szabó Imre: Arról lehet beszélni! Külön interpellációban is!) A törvény, az 1930 :XI. te. azt mondja, hogy az Oti. járulék­tartalékalapjaiból kell ezeket a házakat fel­építeni. Mit mond az 1938. évi törvény 133. 4-a, amely számomra nagyon emlékezetes. Szabad kérnem tíz perc meghosszabbítást? Elnök: Méltóztatnak a kért tíz perc hosz­szabbítást megadni? (Igen!) A Ház a meg­hosszabbítást megadja. (Boezonádi Szabó Imre: Inkább most mondja el, mint külön interpel­lációban! — vitéz Várady László: Hadd men­jenek! Én vagyok a türelmes!) Bródy Ernő: De ne tessék elvenni az ido­mét, mert kevés. Itt van tehát az 1928. évi tör­vény 133. §-a, amelynek létrehozásában nekem is volt csekély részem és örömmel idézem fel magamban azt a küzdelmet, amelyet annakide­jén folytattam. Ez a 133. §. azt mondja, hogy az intézeti járuléktartalékalapok vagyona csau a következő értékekben helyezhető el (olvassa): »...3. Az intézet tulajdonában levő, kellő jöve­delmet hajtó tehermentes bérházakban, mun­kás- és tisztviselőházakban.« A törvény egye­nesen elrendeli, 'hogy ezekbe helyezhető el az Oti. járulék tartalékalapjainak vagyona és na méltóztatnak megnézni az Oti. építkezéseit Al­bertfalván és magában itt a fővárosban — je­lenleg a Károly-körúton építkezik — akkor azt kell mondanunk, hogy az Oti. alapszabályszerű és törvényes kötelezettségének eleget tesz. De ezenkívül van még egy különleges törvényes kötelezettsége, amely elől nem lehet kitérni és ez az, hogy odaadja a pénzt, a megfelelő anyagi erőt annak az ezer kertes esaiáui naznaji .meg­epiiestíie, amire a törvény kötelezi. U tárna járüaim enanék a keruesuiek, hogy meg­alapítsam, (üoczonádi Szabó Imre: Ki nem adja oda a pénzt? Aiz ütif) mii lehet a miagya­rázata animaiK, hogy az olyen aoiiigw, ame^et a törvény menetel, amelyre (megvan a kellő anyagi fedezet., mí\g sem viafóis4iaunaiíE meg. Azt hallottam, hogy a búroikrácia akadályozza meg. (tíoczonáüi Szabó Imre: Az lehet!) Azt mond­ják, például, hogy nincs keulő sízaibáiyoizási terv. Viszont a fővárosnál aiit mondják nekem, hogy a szabályozási fceirv megvan, de ők nem akiar­j'ák végrehajtani mindaddig, míg ott lel nem épül az ezer ház, mert ahhoz akarják idomí­tani. Azután azit is hallót:üam,, hogy van ott a •fötdimívelésügyii miniszijériummaik vailanid rész­lettelke, a pénzügyminisztériumnak van ott egy pénzügyi palotája. Jbiz mind nem ok .a késieaietl­meskedésre. Megkértem egy 'barátomat, hogy riajziolja le nekem ezt a tlervet. Ezen a terv­rajzon a kékkel behúzott rész mind állami tu­lajdon, 150.000 négyszögöl területen nincs ko­moly^-akadály, 'amely az építkezésinek útját áll­hatná. Amikor azonban azt kérdezem, hogy a sza­bályozása ' terv dolgában a főváros, a köz­munkatanács s az érdekelt minisztériumok váj­jon összejöttek-e már egyszer, aizt hallottam,, hogy két és háromnegyed év óitia a.z érdekelt hatóságok együtt és közösen még nem jöttek össze. ­Igen t. Ház! Azért tartottam kötelességeim;­nek ezt az interpellációt elmondani, mert végre egy témye-zőnek kezébe kell vennie ezt az egész ügyet, a törvénynek érvényt kell sze­reznie és ezt a városrészt a maga (megakadt­ságából, a maga mozdulatlanságából ki kell mozdítania. Harnrimc éve senyved Kőbánya ennek az ügynek terhe alatt, 'harminc év óta nem tud fejlődni és nem tud megmozdulni. Harminc éve van az államnak ott tulajdona és ebből az állami tulajdonból semmi jó nem há­ramlik Kőbányára. Az; állam vagy építsen vagy csináljon valamit azzal a telekkel. De nem tehet mást, a törvény kötelezi arra, hogy felépítsen ezer házat az Oti. útján. A törvény kötelezi az államot, a törvény kötelezi az Oti.-t, tehát valamennyi tényezőnek együvé kell hat­nia, hogy ez az ezer családi kertes ház fel­épüljön. Utóvégre ma, amikor a szociális alkotások korát éljük, ma, amikor már har­minc év óta fekszik itt ez az ügy elintézet­lenül, ennek a kormányzatnak is kötelessége, hogy ezt az ügyet a kezébe vegye, elintézze és ma, a szociális igazság és a szociális alko­tások korában felépítse azt az ezer ^ házat, amelyre az első kapavágást már hét és há­romnegyed évvel ezelőtt meg kellett volna tenni. (Helyeslés a körépen és a baloldalon.) Elnök: Az interpelláció kiadatik a mi­niszterül nők úrnak. Követikezik Némethy Vilmos képviselő úr interpellációja. Kérem a jegyző urat. szíveskedjék az in­terpelláció szövegét felolvasni. Rakovszky Tibor jegyző (olvassa): »Inter­pe^áció a m. kir. földmívclésügyi és belügy­miniszter urakhoz az 1907:XLV. te. 29. Vánák haladéktalan végrehajtása, tárgyában. 1. Bizonyára van hivatalos tudomásuk a miniszter uraiknak arról, hogy^ a mezőgazda­ságok túlnyomó részén, de főként a-nagybér-

Next

/
Thumbnails
Contents